Nemzetgyűlési napló, 1922. I. kötet • 1922. június 19 - 1922. július 12.

Ülésnapok - 1922-16

384 A nemzetgyűlés 16. ülése 1922, évi július hő 8-án, szombaton. tudomásul veszik, szíveskedjenek felállani. (Meg­történik.) Többség. A honvédelmi minister ur válaszát a nemzetgyűlés tudomásul veszi. Felteszem most a kérdést: Méltóztatnak-e a Klárik Ferenc képviselő ur interpellációjára a belügyminister ur válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják, szívesked­jenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a választ tudomásul veszi. Ki a következő interpelláló ? Csík József Jegyző: Griger Miklós! Griger Miklós: T. Nemzetgyűlés ! Kerüle­tem összes községeinek hozzám intézett kérelme folytán a múlt nemzetgyűlésen 1922 február 1-én a következő interpellációt intéztem a föld­mivelésügyi minister úrhoz (olvassa) -. »Haj­landó-e a földmivelésügyi minister ur a csornai járás hidegvérű anyakancákkal rendelkező kis­gazdáinak hidegvérű apaállatok tartását enge­délyezni, igen, vagy nem?« Az interpellációnak annak idején formális választ nem kaptam, azon­ban az akkori földmivelésügyi minister ur, (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Mayer János (Fel­kiáltások a baloldalon ; Meghatalmazott minis­ter!) jelenleg meghatalmazott minister ur itt a teremben magánbeszélgetésben hosszadalma­san magyarázgatta és bizonyítgatta nekem, hogy a melegvérű lovaknak e járásokban való tenyész­tése katonai, tehát nemzeti érdek és épen azért még ha válaszolt volna is, nem lett volna abban a helyzetben, hogy az interpellációban kifejezett kérelmemet honorálja, A nemzetgyűlés feloszlatása után a csor­nai kerületben újból jelöltséget vállaltam. Be­járván a kerület összes községeit, tapasztaltam, hogy kerületem választói megbíznak egyénisé­gemben, jellememben, helyeslik politikai állás­foglalásomat, csak egyet nem bocsátanak meg nekem: (Zaj. Halljuk! Halljuk!) azt, hogy a hidegvérű lótenyésztést nem tudtam nekik kijárni, f pedig az nekik óriási anyagi előnyt jelent. Én erre azt mondottam, hogy kérelmü­ket a legilletékesebb helyen és a legnyomató­kosabb formában szorgalmaztam, a földmivelés­ügyi kormányzat azonban katonai és nemzeti érdekből . . . Rassay Károly: hidegvérüen elutasított! Griger Miklós: ...a kérelem teljesítése elől elzárkózott. Épen azért — mondottam — nem hiszem, hogyha kormánypárti képviselőt külde­nek a nemzetgyűlésbe, az elintéztetheti kérésü­ket, és ügyüket hathatósabban és eredménye­sebben tudná képviselni, mint ahogy én kép­viseltem. De mi történt? Május 16-án, vagy 17-én, nem tudom pontosan, a következő állami távirat érkezett a csornai járás főszolgabirájá­hoz. (Halljuk! Halljuk! a bal- és a szélsőbalolda­lon.) Eleve kijelentem, nehogy azt a szegény főszolgabírót agyonüldözzék, hogy nem ő adta nekem ezt az adatot, hanem mástól tudom. (Olvassa:) »Közölje illetékes körökkel, hogy Szil, Szany és Farad községek kéréséhez két-két állatfelhajtási vásár engedélyezése iránt hozzá­járulok. Yonatkozó rendeletem előkészítése iránt már intézkedtem. Ugyancsak hozzájárulok a csornai kerület abbeli kéréséhez, hogy a hideg­vérű lótenyésztést a kerületben felvétessék. Ké­rem az érdekeltekkel való közlését ennek is. Mayer János s. k.« (Zaj.) Vázsonyi Vilmos: A hidegvérű Mayer ! (De­rültség.) Griger Miklós: A minister urnák ezen táv­irati utasítása ós a főszolgabiró írásbeli parancsa folytán a kerület minden községében dobszó mellett közhírré tették szó szerint a következő­ket: »Molnár képviselőjelölt közbenjárására Szili, Szany és Farad két-két állatfelhajtási országos vásárt kapott, a csornai járás pedig a hidegvérű lótenyésztési kerületbe fel van véve.« Haller István : A katonai érdek mindjárt nem volt fontos. (Zaj half elöl.) Griger Miklós: Kétségtelen, hogy a kor­mánypárti képviselőjelöltnek eme hivatalosan publikált sikeres közbenjárása pillanatnyilag megingatta sanszaimat, és már-már attól tar­tottam, hogy a választási küzdelemben alul ma­radok. Hogy mégis győztem, még pedig 5600 szavazattöbbséggel, dacára annak, hogy az igen tisztelt ministerelnök ur ékesszólását Csornán is érvényesítette és ragyogtatta ellenem, ... Esztergályos János: Azért kaptál annyi sza­vazatot ! Griger Miklós: . . . dacára annak, hogy a kormánypárti képviselőjelölt minden programm­beszédében nyíltan hirdette, hogy ha nem lesz képviselő, akkor főispánja lesz Sopron megyének és módjában lesz majd jutalmazni és büntetni, (Felkiáltások balfelöl : Még lehet !) dacára ennek az eszköznek, amely a politikai tisztességgel el­lenkezik, (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélső­baloldalon) hogy mégis győztem, azt annak kö­szönhetem, hogy a népnek a javát szivemen vi­selem és hogy a csornai kerületnek lelke évti­zedes ellenzéki küzdelmekben megedződött, hő, megvesztegethetetlen, meg nem vehető és meg félemlíthető. T. Nemzetgyűlés ! Most következik a dolog­nak csattanója. (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) A földmivelésügyi minister ur a választások előtt a kerület földmivelő és állattenyésztő népé­nek megengedte a hidegló tenyésztését. A hon­védelmi minister ur, illetve annak erre illetékes közege pedig a választások után tiltakozását és óvását fejezte ki ez ellen. (Elénk derültség és taps a bal- és a szélsőbaloldalon. Felkiáltások bal felől : Választási mézesmadzag!) Lehet-e ilyen körülmények között a csornai kerületben a ma­gyar kormánynak tekintélye? Vázsonyi Vilmos : A kancákon boszulja meg magát a kormány ! (Elénk derültség balfelöl.) Griger Miklós: Lehet-e tekintélye annak a közigazgatási hatóságnak, amely a választások előtt felsőbb parancsra olyan intézkedést pub-

Next

/
Thumbnails
Contents