Nemzetgyűlési napló, 1922. I. kötet • 1922. június 19 - 1922. július 12.

Ülésnapok - 1922-5

32 A nemzetgyűlés 5. ülése 1922. amit lia tettem volna is, jogom volt hozzá. Aki ismeri az akkori törvényeket, tudja nagyon jól, hogy a főszolgabírónak közérdekből joga van ilyen esetben kirendelni a közerőt. De én ezt nem tettem, nem pedig azért, mert erre nem volt szükség. Ugyanis mindenkinél a sógor, a koma, a szomszéd szállította be kölcsönösen egyik a másiknak a szénáját. Gulácsy alispán urnák nagyon természetesen mélyen fájt, hogy én olyan sikereket értem el ezzel a néppel szem­ben, hogy az az általa gyűlölt papság és Papp Antal püspök legnagyobb köszönetét Írásban fejezte ki nekem a népmentési akcióért. Grulácsy István feljelentett a királyi ügyész­ségnél. Először felhívott, hogy számoljak el. Azt mondtam, bocsánatot kérek, nem számolok el, ez az úrra nem tartozik, de mikor a kir. ügyészség felszólított, igenis elszámoltam. Hát a t. képviselő ur — nem tudom, tudva, vagy tudatlanul, de felteszem inkább, hogy tudva — nem egészen a valóságnak meg­felelőleg beszélt... B. Kaas Albert : Itt van a bizonyíték ! Nagy Ernő :... mert itt van a beregszászi kir. ügyészségnek hiteles határozata, 1918. január 15-éről keltezve, amelyben engem teljesen tisztá­zott a szénaszállitási ügyben. Kimutattam és a kir. ügyészség előtt nyugtákkal igazoltam, hogy ezen a szénaszállitáson egy fitying hasznom nem volt. Tessék megnézni, leteszem a H az asz tálára, vagy talán felolvasom (olvassa) : »Beregvármegye alispánjának 26.033/1917.K. I. szám alatti véghatározata folytán Nagy Ernő járási főszolgabiró, alsóvereczkei lakos ellen ár­drágitási visszaálás "vétsége cimén megindított és megejtett nyomozási ügyben a kir. ügyészség a következő határozatot hozta. A kir. ügyész­ség ebben az ügyben a további nyomozást a Bp. 101. §-a 1. pontja alapján megszünteti. Erről Bereg vármegye alispánját és a gyanúsí­tottat értesiti . . . Nagy Ernő gyanúsított a vé­dekezés támogatására részben eredetiben, rész­ben másolatban okiratokat csatolt. Ezen okira­tok közül valamennyi, amelyben Nagy Ernő katonai hatóságokhoz fordul, iktatószámmal »Az alsóvereczkei járás főszolgabírójától« fel­írással és Nagy Ernő főszolgabiró aláírással van ellátva.« Drozdy Győző : Szóval ők loptak mandátu­mot, és nem te szénát! Nagy Ernő : Ezt mondja továbbá a végzés : »Nem állapitható meg a gyanúsított tényében az árdrágitási visszaélés azért sem, mert az általa becsatolt községi bizonylat tartalmából kitűnik, hogy ő az 1916. évben 22 hold 800 négyszögöl kaszálót bérelt,...« tévedtem az előbb, mert nem tiz, hanem 22 holdam volt, amint azt a hivatalos okmány bizonyítja »... ekként bizo­nyíthatónak veendő a gyanúsított ama védeke­zése is, hogy az eladott szénából 400—500 mé­termázsa az ő tulajdona volt.« Mint méltóztat­évi június hó 2í-én, szombaton. nak látni, itt is tévedtem az előbb, mert nem 700, hanem 4—500 métermázsa szénám volt. Rassay Károly: Legközelebb bizalmi embe­reket alkalmazunk a megállapításhoz, úgymint Kecskeméten! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek képviselő urak. Nagy Ernő : Azt hiszem, hogy ezzel az ügy­gyei végeztem. (Zaj a jobboldalon.) Rassay Károly : Nem engedik védekezni ! Egy hang (a jobboldalon) : A zászlókérdésrcl beszéljen ! Nagy Ernő : Sorra kerül az is, megfelelek rá! Méltóztassanak megengedni, hogy még egy iratot felolvassak. Amikor 1918 december ha­vában Alsóvereckén az ukrán megszállás veszélye fenyegetett, mint főszolgabiró kötelességemnek tartottam, hogy Jászi Oszkár akkori minister úrhoz Budapestre a következő felterjesztést in­tézzem. (Derülség a jobboldalon.) Rassay Károly: Nagyatádi kollegája volt! Miért haragszanak? Együtt voltak! Sándor Pál : Mi nem voltunk ott, de ő ott volt! Nagy Ernő: 1918 december 16-án intéztem ezt a felterjesztést a ministerhez (olvassa) : »Igen t. minister ur ! Az egész országban talán az alsóvereckei járás az, ahol a nép a hazatérő katonaság a forradalom után csendben és rend­ben volt.« Megjegyezni kívánom itt, hogy egész Bereg megyében felborult a rend, a szolgabirák és a jegyzők közül egy sem maradt a helyén, egyedül a vereckei járásban maradtunk ott jegyzőstül, mindenestül. (Zaj a jobboldalon.) Tudom ez kellemetlen Kaas urnák. On a zabos­zsák mellett volt, amig mi harcoltunk... (Derült­ség a baloldalon.) B. Kaas Albert: Micsoda zaboszsák? Ár­drágító, ne beszéljen zaboszsákokról. Nagy Ernő ". ... és a kályhalukba bujt, amikor én harcoltam a bolsevismus ellen. De tessék csak ide figyelni bős Kaas Albert kép­viselő ur. Felterjesztésem a továbbiakban a következőket tartalmazta (olvassa) : »Ennek dacára aggódó lélekkel néztem a jövőbe, mert a járásban már szeptember, október hónapok­ban ukrán agitátorok jártak-keltek, akik a népet Magyarország ellen izgatták és az elszakadásra igyekeztek rábírni. Én bejelentettem ezt Csuka István akkori főispánnak és a magam hatás­körében is mindent elkövettem az agitáció ellen­súlyozására. Ment minden szépen, a nép haza­fias érzése több izben megnyilvánult, engem mint a magyar állam képviselőjét ünnepeltek ós hűségüknek kifejezést adtak.« Az azután következő részt nem olvasom fel, mert olyan passzusok vannak benne, amelyek, minthogy egyes embereket kompromittálnának, egyáltalá­ban nem tartoznak ide. (Olvassa) : »A dolog sürgős, a veszély nem kicsinylendő le, miért is gyors intézkedést kérek. Kívánatos lenne vagy 200 katonát a határra küldeni, akik megakadályoznák az ukrán agitátorok bejövete-

Next

/
Thumbnails
Contents