Nemzetgyűlési napló, 1922. I. kötet • 1922. június 19 - 1922. július 12.

Ülésnapok - 1922-16

A nemzetgyűlés 16. ülése 1922 minő szolgálatokat tehet a munkásság és a szociáldemokrata párt. Propper Sándor: Akkor miért perhorreszkalják ? Berki Gyula : Azonban az a konzekvencia, amelyet a t. képviselőtársam ebből leszűr, amikor azt mondja (olvassa) : »Amig nincs jogrend, amig nincs jogbiztonság,... Propper Sándor: ügy van! Berki Gyula : ... amig a közszabadságok védelméről nem törvény intézkedik, addig erről nem lehet szó«, (Zaj.) nem helytálló, mert nem igy áll a helyzet. Lehet kifogásolni egy ország társadalmi helyzetét, lehet kifogásolni egy ország kormányzatát, lehet kifogásolni egy ország törvényhozását, de ezekhez a kifogásokhoz nem lehet kötni a trianoni béke revízió jának kérdését. Propper Sándor : Enélkül nincs meg a lehetősége. Berki Gyula : Ezt a kérdést nem lehet azzal összekötni, épen ugy, amint nem lehet az emigráció likvidálásának kérdését sem. (Ugy van! jobbfélol. Mozgás a szélsöbaloldalon.) Ugy látszik a t. képviselőtársamnak nagyon keveset volt alkalma arra, hogy olvassa azokat a lappéldányokat, amelyek az emigránsok neve alatt megjelentek. Mondhatom, hogy én voltam az első, aki Juhász-Nagy Sándort ós G-arami Ernőt ebben a nemzetgyűlési teremben elválasztottam azoktól a hazaáruló bitangoktól, akik ebből az országból kimentek s a nemzetet már két esztendő óta sárral dobálják. (Ugy van ! jobbfélol. Mozgás a szélsöbaloldalon.) Azonban, t. barátom, megtörtént az a dolog, hogy amikor arról volt szó, hogy kétévi erőfeszítés után gróf Bethlen István ministerelnök urnák sikerült Baranyában a szerbek kivonulását biztosítani, akkor a Jövőben megjelent egy cikk, — saját szemeimmel olvastam — amely azt mondja, hogy onnan nem szabad kivonulni a szerbeknek addig amig itt a belső állapotok meg nem változnak. (Felkiáltások jobbfélol : Gyalázat ! Ezt védik ! Mozgás a szélsőbaloldalon.) Ez igen súlyos hiba. Nem Garami irta ezt a cikket, (Zaj. Elnök csenget.) de a lap az ő neve alatt jelent meg, s a szerkesztő felelős azért, ami a lapban Íródik. Van önnek fogalma arról, hogy micsoda érzékeket váltott ki a baranyai magyarságban, amikor ezt olvasták? Hiszen kétesztendős sanyargatásnak volt az a nép kitéve. Hogy két évig tartott ott a megszállás, megmondom ennek az okát önnek. Amikor itt a bolsevizmus volt, akkor odaát engedték a nemzeti irányú szervezkedést, Pécsett és egész Baranyában. Miért ? Azért, mert nekik csak az kellett, hogy ebben az országban mindig ellentétek legyenek, mert nekik az kellett, hogy legyen egy ellentétes irányzat a meg nem szállott Magyarországgal szemben; amikor a bolsevizmus itt megbukott, akkor odaát, mélyen tisztelt képviselőtársam, évi július hó 8-án, szombaton. 367 szívesen látták az innen oda menekült bűnös és gonosztevő bolsevistákat és azon a helyen a szerbek szolgálatába állították őket, mert akkor az volt az érdeke a szerb imperiumnak, hogy a baranyai magyarságot szembe állítsa az itt alakult szituációval.(Ugy van! jobbfélol.) S erre a helyzetkialakitásra lényeges befolyást gyakoroltak azok a külföldön megjelent lapok, amelyekbe olyan férfiak is irnak cikkeket, akik nem érdemesek arra, hogy ebbe az országba még egyszer visszatérjenek. ( Ugy van ! taps jobbfélol.) Mi nem zárkózunk el az elől, hogy az emigráció gondolatát a kormány figyelmébe ajánljuk, de elválasztjuk azokat a bűnösöket és gonosztevőket, akik a megszállott területen kínozzák a nemzet fiait, akik propagandát csinálnak a nemzet ellen, (Ugy van! a jobboldalon.) akik ennek a szenvedő és nyomorgó országnak, amely ezer sebtől vérzik, amelyet megfosztottak minden kincsétől s amely a lét ós nem lét kérdése között vergődik, a legnagyobb ellenségei, mert a legkisebb bajokat is ugy tüntetik fel, mintha Magyarország lenne az egyetlen terület, ahol még fordulnak elő olyan cselekmények, amelyek nem fordulhatnak elő egy igazán kiforrott állami élet mellett. Rassay Károly: Megtorlatlanul! Berki Gyula : Tessék elmenni Jugoszláviába, tessék megnézni az ottani viszonyokat, tessék elmenni román területre, s fognak hajmeresztő dolgokat hallani. Pusztán azért, mert egy alkalommal a törvényhatósági gyűlésükön azt mondották, hogy magyarok akarunk maradni, (Zaj.) pusztán ezért t. képviselőtársaim, elhurcoltak bennünket Szerbiába, 27 napig fogságban tartottak, s a nemzet leghűségesebb fiai ott szenvedtek, mig az innét oda menekült bolsevista gazemberek jó létben, fényben és pompában fürödtek. (Ugy van! jobbfélol. Zaj a szélsöbaloldalon.) Ezt a kérdést tehát a jó magyar szempontjából kell megítélni. Még egy dologgal akarok foglalkozni. Az, amit t. képviselőtársam a lakáskérdésről mondott, igazán szimpatikus. Én azt gondolom, hogy bármilyen jóakarat legyen is az egész törvényhozásban és a kormányban, nem lesz mód arra, hogy a lakáskérdést rendeletekkel megoldjuk. (Ugy van ! balfélöl.) Ebben az országban rengeteg menekült van, ebben az országban a háború alatt uj családok keletkeztek, s azok, akik a háborúban elpusztultak, hátrahagyták családjaikat, úgyhogy lakásuk nem igen üresedett meg. Mármost ezt a kérdést azzal, hogy esetleg elvesszük a lakást attól, akinek van, vagy elosztjuk a lakását annak, akinek van, meg nem fogjuk oldani. Rassay Károly : Hála Istennek, ezt mondjuk mi is! Berki Gyula : Több külföldi államban megpróbálták azt, hogy nagy bankokat és vállala-