Nemzetgyűlési napló, 1922. I. kötet • 1922. június 19 - 1922. július 12.

Ülésnapok - 1922-14

A nemzetgyűlés 14. ülése 1922. évi július hó 6-án, csütörtökön. 313 irók, akik másképen látták a helyzetet, azok más álláspontot foglaltak el és végül a hivata­los történelemtudomány is nemzeti hősöket csi­nált ezekből a korábban hazaárulóknak nevezett és hazafiatlanságra ítélt férfiakból. Kekem egy kívánságom van : szakítsunk a gyermekes vádas­kodásokkal. Semmi értelme, semmi jelentősége, semmi célszerűsége ennek még eddig nem mu­tatkozott és nem mutatkozik a^ jövőben sem. (Eqy hang a szélsöbaloldalon : Élősködni lehet belölel) Bizzuk ezt az utókorra, az majd meg fogja állapitani, kik a hibásak, az majd meg fogja állapitani, kik a megrovandók. T. Nemzetgyűlés ! Be is fejezem a munkás­kérdésről való felszólalásomat. (Egy hang jobb­felöl: Hála Istennek!) Ez azt jelenti valóban, hogy a^kérdés kellemetlen. (Ellenmondás jobb­felöl.) En azonban ezzel nem törődöm. Sőt, ha ez a mai felszólalásom nem lesz elégséges... Szabó Sándor : A munkáskérdés gazdasági vonatkozásáról beszéljen ! Propper Sándor; Méltóztassék csak várni! Rupert Rezső : Ért annyira hozzá, mint ön ! Szabó Sándor : Akármennyire ért hozzá, nem beszélt róla! Propper Sándor : Azt tartom, a nemzet­háza arravaló, hogy az elintézetlen kérdésekre világosságot derítsen. (Helyeslés.) Ez egy elinté­zetlen kérdés. Ha ezzel az én mai szerény fel­szólásommal vagy magyarázatommal a kérdés egyelőre elintézést nyer, én magam is megnyug­szom. De ha napirenden tartják, ugy mi is napi­renden fogjuk tartani, mi is beszélgetni fogunk róla, mélyebben fogunk belehasitani a dolgokba, fenékig fogunk bennük vájkálni; mert kijelen­tem, hogy nekünk a kérdés nem kellemetlen, nem kényelmetlen. Mi a kérdést csak felesleges­nek tartjuk ilyen súlyos, nehéz időkben. (Egy hang jobbfelöl: Maga hozta elöl) És ha kell, beszélni fogunk mindaddig, ameddig ez a kérdés megértésre, vagy elintézésre nem talál. Patacsi Dénes: Ephialtes nem kerülhet Leonidas-szal egy lapra! (Mozgás és derültség balfelöl !) Propper Sándor: A ministerelnök ur azt mondta, hogy legelsősorban belső békére van szüksége ennek az országnak. És hozzátette, hogy ezért a belső békéért minden társadalmi osztálynak áldozatot kell hoznia. (Helyeslés jobbfelöl.) Várom az áldozathozatalnak a túlsó oldalról való bejelentését. (Felkiáltások jobb felől : Be •önök is tegyék!) Mi részben már meghoztuk. (Felkiáltások jobb/elől: Mivel? Sztrájkkal?) Mi már be is jelentettük. Én is azt tartom, azt mondom, ilyen viszonyok között elsősorban belső békére van szükség. (Ugy van! jobb felől.) Én azonban hozzáteszem : ennek a belső békének olyan előfeltételei vannak, amelyek nélkül a belső béke lehetetlen. (Egy hang jobb felöl: Piros szegfű a kezökben!) T. Nemzetgyűlés! A piros szegfű szocialista jelvény. (Zaj jobbfelöl.) Ismét­NEMZETGYÜLESI NAPLÓ. 1922—1926. — I. KÖTET. lem, ne lovagoljanak formaságokon. Az önök jelvénye a búzavirág, az agráriusok' jelvénye a búzavirág. (Felkiáltások jobb felől : A trikolor !) A keresztények jelvénye a kereszt. A piros szegfű a természet adománya, azt nem lehet ki­irtani, hanem később beszélhetünk erről. Farkas István : Minek aljkor a piros bár­sonyszék? Akkor miért ülnek bele olyan szí­vesen ? Ki kell cserélni ! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Propper Sándor : T. Nemzetgyűlés ! A belső békének előfeltételei vannak, nem lehetetlen és nem teljesíthetetlen előfeltételei, teljesíthető, le­hetséges feltételei : a kiengesztelődés, a lelkek megnyugtatása és kiengesztelése. B. Maillot Nándor : Mi is azt akarjuk! (Fel­kiáltások a szélsőbaloldalon : Akkor egyformán akarjuk, ugy látszik ! Felkiáltások jobbfelöl : Csak nem kell provokálni az ellenkezőt !) Propper Sándor: T. Nemzetgyűlés! Ugyan­azokat az asszonyokat, akiket én a háborúban láttam a család folytonosságát fentartani, a harctéren lévő apa, fiu és férj helyét betölteni a gyárban, az élelmiszer boltok előtt álldogálni és várni — ugyanazokat az asszonyokat most ott látom a toloncház előtt, amint sorakoznak (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) és viszik a kis élelmet becsukott férjüknek. T. Nemzetgyűlés! Ez nem a lelkek megnyugtatása, ezzel a lelke­ket megnyugtatni nem lehet. Rassay Károly: Nem is kormányzati böl­csesség ! Propper Sándor: Még ha voltak is, tör­téntek is hibák, akkor, ha azt mondjuk, hogy egy uj életet kell kezdeni, hogy egy uj utou kell megindulnunk, hogy elölről kell kezdenünk mindent, egy uj országot kell felépíteni: méltóztassanak nekem meg­magyarázni azt, hogy miért kell fentartani eze­ket az állapotokat, miért kellenek a zsúfolt bör­tönök, miért kellenek az internálótáborok, (Egy hang jobbfelöl: Mert izgatnak!) miért kell a kivételes hatalom, miért kell a háborús intézkedések fentartása négy esztendővel a háború befejezése után, miért kell még ma is a bíró­ságoknak ugy itélkezniök 1922 r július 9-én vagy 10-én, mint hábou idején? Én ezt a magam rusztikus eszével, a magam egyenes észjárásával nem tudom felfogni és nem tudom még kor­mányzati bölcsességnek sem minősíteni. (Ugy van ! a szélsőbaloldalion.) T. Nemzetgyűlés ! Rousseau mondotta, hogy a legerősebb erő sem elég arra, hogy örökké ur maradjon, ha erejét át nem alakítja joggá és a kényszerű engedelmeskedést jogszerű köte­lességgé. (Helyeslés és felkiáltások a szélsőbal­oldalon: Ez nekik magas!) És ha Rousseau destruktiv volt is, legalább az önök megítélése szerint, de okos ember volt és a francia törté­nelem dátumai 1789-től 1871-ig, amely idő­közben forradalmak és ellenforradalmak, dikta­túrák, császárságok, köztársaságok váltogatták 40

Next

/
Thumbnails
Contents