Nemzetgyűlési napló, 1922. I. kötet • 1922. június 19 - 1922. július 12.
Ülésnapok - 1922-13
â90 A nemzetgyűlés 13. ülése 1922. évi július hô 5-én, szerdán. volt a párolgás és kevesebb a vizgyüjtőből származó "viz — ilyen száraz esztendőkben a Balaton emelkedése 117 centimétert tesz ki. Arra is ki akarok térni, bogy a párolgás mekkora volt. Be van bizonyítva, hogy a Balaton nemcsak a nyári hónapokban párolog, hanem igenis a téli hónapokban is, amikor megfigyelések alapján, a párolgás fényes nappal, mikor nagy hidegek vannak, kitesz l x /g millimétert. A múlt év augusztus havában, amely tudvalevően nagyon száraz volt, a párolgás ebben a hónapban 17 centimétert tett ki. Tehát állítom, hogy száraz esztendőben 90 centimétert tevén ki a párolgás, a Balatonban levő belső viz és a vizgyüjtőből származó viz, amely 117 centiméterre rúgott, teljesen elegendő lett volna a Balaton vízmagasságának a fenntartására, ha a Sión nem eresztettek volna le több vizet, mint amennyi a Sió kotrási mnnkálataihoz feltétlenül szükséges. Nézzük meg, — és ezt szakértői vélemény alapján tudom, — mennyi viz szükséges ahhoz, hogy a Sió-csatornán a munkálatok végezhetők legyenek. A Sión a munkálatok kotrógépekkel történnek; az ehhez szükséges vízmennyiség szakértői vélemény szerint másodpercenként ••3 ^Köbmétert tesznek ki, ami összeszámítva egy éven át 17 centiméterrel volna képes a Balatont apasztani. (Zaj. Felkiáltások: Halljuk! Halljuk !) Ha tehát a Sió-csatorna kezelő és felügyelő mérnökei az erre vonatkozó szabályokat betartották volna, akkor legfeljebb néhány centiméterrel apadhatott volna a Balaton és •nem állott volna elő a jelenlegi helyzet, mikor is be van bizonyítva, hogy nemcsak a tavaszi és nyári hónapokban — amikor a munkát végezték -— eresztették a vizet, hanem a téli hónapokban is, amikor egyáltalán nem volt szükség vizeresztésre, miután ilyenkor a Siómenti munkálatok szüneteltek. Arra nézve, hogy mennyi volt ez a víztömeg, az ottani hatóságoktól választ nem kaptam és erre nézve a földművelésügyi minister ur van hivatva a titkot fellebbentem, hogy mennyivel több viz folyt le a Sión két év alatt annál, mint amennyi szükséges volna. Értesültem különben arról is, hogy a múlt héten is történtek nagyobb vizeresztések, bár tudomásuk volt arról, hogy egy nagyobb interpelláció készül ebben a tárgyban. De ebből is látszik, hogy milyen kezelést kapott és milyent kap ma is a Sió-csatorna. Azt szeretném a földmivelésügyi minister úrtól megtudni, kit terhel ezért a felelősség, és a Balaton érdekében feltétlenül az az óhajtásom, hogy a földmivelésügyi minister ur küldjön ki egy bizottságot annak megállapítása végett, hogy először kit terhel a felelősség, másodszor, hogy mennyi víz folyt le meg nem engedett módon a Sión. Van a Balatonnak egy kormánybiztosa is, aki már is eredményes munkát végzett a Balaton-kultúra érdekében, ennek azonban semmi ingerenciája nincs a Balaton vizeállásával oly szorosan összefüggő Sió munkálatainak ellenőrzésére. Miért is azt kívánom, hogy a kormánybiztos működése a Sió-csatorna munkálataira is kiterjesztessék. Ezek után a következő interpellációt intézem a földmivelésügyi minister úrhoz. (Halljuk ! Halljuk i Olvassa) : »1. Van-e tudomása a földmivelésügyi minister urnák arról, hogy a Balaton vize rohamosan apad és ezen apadás folytán egyes fürdőhelyek máris óriási anyagi károkat szenvedtek, sőt az apadás folytán felszínre került iszapos vizfenék a parti lakosság egészségi állapotát is veszélyezteti ? 2. Van-e szándékában a minister urnák a Sió-csatornán könnyelműen leeresztett vízmennyiség megállapítására indifferens bizottságot kiküldeni és a vizsgálat eredményéről a Nemzetgyűlésnek jelentést tenni. 3. Szándékozik-e a minister ur a balatoni kormánybiztos hatáskörét, miután a Sió-csatorna építésének mielőbbi befejezése a balatoni fürdők és gazdasági érdekeltség sorsával elválaszthatatlanul összefügg, a Sió-csatorna szabályozási munkálatainak az ellenőrzésére is kiterjeszteni ? 4. Mit szándékozik a minister ur az irányban intézkedni, hogy a Sió-csatorna kiépítése legrövidebb idő alatt befejeztessék? 5. Adjon a minister ur választ arra nézve : a) mekkora összeg lett a Sió-csatorna építésére annakidején előirányozva? b) mekkora hozzájárulás állapíttatott meg a Sió gazdasági érdekeltség részéről? c) mennyibe került a csatorna az államnak ez ideig? d) előreláthatólag mily összegbe fog a csatorna befejezéséig kerülni?« (Helyeslés.) Elnök : A földmivelésügyi minister ur kíván szólani. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: T. Nemzetgyűlés! Interpelláló képviselőtársam kérdéseire a következőket válaszolhatom : Azt hiszem, az igen t. képviselő ur sincs azon a nézeten, hogy a mostani apadásnak kizárólag a műszaki személyzet volna az oka. Reischl Richárd: De igen! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Engedelmet kérek, azt, hogy a mai alacsony vízállásnak kizárólag a műszaki személyzet volna az oka, a leghatározottabban visszautasítom. Reischl Richárd : Nem mondtam azt, hogy kizárólag ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Amikor néha az időjárás folytán olyan sok a viz, hogy a Sió-csatorna arra is kévés, hogy az áradást megakadályozza, máskor pedig olyan időjárás van, mint most, hogy apad a Balaton két esztendő óta, erről a mérnökök nem tehetnek; azok a mérnökök nem tudnak
