Nemzetgyűlési napló, 1922. I. kötet • 1922. június 19 - 1922. július 12.

Ülésnapok - 1922-13

A nemzetgyűlés 13. ütése 1922 T. képviselőtársam első kérdése az volt, bogy van-e a kormánynak tudomása arról, bogy a prohibitiv cenznra eltörlésével a cenzúrának egy veszedelmesebb fajtája van érvényben, amely abban áll, bogy a kivételes rendelkezések alapján az ügyészségeknek joguk van a sajtóterményeket egyszerűen elkobozni ? Van-e tudomása a kormánynak arról, bogy a Népszavával szemben ezt a jogot az ügyészség igen gyakran alkalmazza anélkül, bogy ez indokolt volna ? A legutóbbi elkobzás 25-én, vasárnap történt. Erre a válaszom az, bogy az elkobzás nem a kivételes batalom alapján történt, banem a büntető perrendtartás alapján, amely 1896-ban bozott törvény, tehát teljes békebeli törvény alapján. Nem is az ügyészség rendelkezésére történt, hanem a vizsgálóbiró rendelkezésére, tebát birósági batározat alapján. Az ügyészség a Népszava azon számában (Halljuk ! Halljuk !) a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése elleni való vétséget látott, emiatt feljelentést tett a vizsgálóbírónál és az elkobzást indítványozta. A vizsgálóbiró ezt elfogadván, az elkobzást elrendelte, tehát vizsgálóbiró rendeletére történt ez. Ennek folytán oly ügyről van szó, amelyben törvényes hatáskörben eljáró közegek jártak el. Az ügy független biróság előtt van, amely a maga belátása szerint fog a dologban intézkedni. (Helyeslés a jobboldalon.) Megjegyzem, még azt, hogy azon törvényszakasz, amelynek alapján az eljárás megindittatott, azt mondja, hogy aki oly valótlan tényt állit vagy terjeszt, amely alkalmas arra, hogy á magyar állam vagy a magyar nemzet megbecsülését csorbitsa, ilyen meg ilyen vétséges követ el. (ügy van a jobboldalon.) Rupert Rezső : Ezt mindenre rá lehet húzni ! Daruváry Géza igazságügyminister: A biróság dolga lesz tehát mérlegelni, hogy a felhozott tények a valóságnak megfelelnek-e vagy nem, és azt hiszem, hogy a biróság elhatározása elég mindenki teljes megnyugvással nézhet, (Ugy van ! a jobboldalon.) Ezzel be is fejezhetném a választ, de a t. képviselő ur még egy kérdést intézett és azt kérdi, hajlandó-e a kormány azon okok megszüntetésére, amelyek szóvátételeért szinte rendszeresen elkobozzák a Népszavát. Erre azt felelem, hogy rendszeres elkobzásról nem lehet szó. A cenzúra megszüntetése óta ugyanis, amely ha jól tudom., december 11-én következett be, mindössze kétszer kobozták el a Népszavát, azokra az ügyekre nézve is bűnvádi eljárás van folyamatban, tehát a biróság koboztatta el. Ami azt illeti, hogy hajlandó-e a kormány azon okok megszüntetésére, amelyek miatt az elkobzások történtek, hajlandó-e azon visszaélések megtorlására, amelyek szóba hozattak : az a válaszom, hogy a kormány természetesen kötelességének tartja, hogy minden konkrét esetben, melyet elébe hoznak, vizsgálatot inditson és a szükséges megtorlással éljen, sőt egyenesen kérem a képviselő urakat, hogyha konkrét vádakat tudnak, hozzák azokat tudomásomra és mi kötelességszerüleg el fogunk bennük járni. K évi július hó 5-én, szerdán. 275 De amilyen nyomatékosan kérem a képviselő urakat erre, ép olyan nyomatékosan kérem arra is, hassanak oda, hogy pártlapjaikban ilyen gyűlölettel izzó közlemények ne jelenjenek meg. (Zaj és felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon : A Szózat ! A hivatalos lap !) Rupert Rezső : Szózat ! Nép és a Virradat ! Elnök : Csendet kérek ! Daruváry Géza igazságügyminister : Legyenek róla meggyőződve, hogy ez még az általuk szolgálni óhajtott céloknak sem felel meg, mert szavaiknak sokkal nagyobb súlya lenne, amikor a visszaélések dolgában felszólanak, ha panaszaikat nem ilyen hangon hoznák elő. De még más okból is kérem, hogy ettől a hangtól tartózkodni igyekezzenek. Ugy az országban, mint azon kivül igen nagy kárt okoznak ezáltal ; az országban azért, mert a lelkek megnyugvását zavarják, a külföldön pedig azért, mert tudom, hogy azok a külföldi körök, melyek irányunkban jóakarattal vannak, az ilyesféle közlemények által működésükben mégbénittatnak. Kérem, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Élénk éljenzés és taps a jobboldalon.) Elnök ". Az interpelláló képviselő urat illet a szó. Propper Sándor : T, Nemzetgyűlés ! Interpellációm előterjesztésénél két cél vezetett. Egyrészt rá akartam mutatni arra a veszélyre, mely a sajtószabadságot környékezi, másrészt fel akartam hivni a kormány figyelmét azokra a jelenségekre, melyek a fogházakban és a letartóztatási intézetekben divatoznak. Nem kerestem pikantériákat, nem akartam kárt okozni, én azonban a sajtószabadságot ugy értelmezem és nem vagyok hajlandó máskép értelmezni, mint ugy, hogy mindent, ami igaz, meg szabad irni. (Zaj a jobboldalon.) Ez a sajtószabadság kritériuma. Patacsi Dénes : Csak hazudni nem szabad ! Propper Sándor : Semmiféle más magyarázatba a magam részéről bele nem mehetek és nem is fogok belemenni. A kérdést tehát nem az dönti el, hogy ez a közlemény vagy a másik közlemény, milyen hatást vált ki akár a külföldön, akár a belföldön, hanem az, hogy ami abban a cikkben irva van, igaz-e vagy sem. Ha az, amit egy újság megir, nem igaz, akkor ott van a törvény a maga megtorló hatalmával és lehetőségeivel, ha pedig igaz, akkor a kormánynak kötelessége azokat az okokat, amelyek az ilyen hangot vagy az ilyen cikkeket kiváltják, megszüntetni. Azt mondja az igazságügyminister ur, hogy nem a kivételes hatalom alapján történt az elkobzás. Ezt tudom. A sajtótörvény az 1914 : XIV. te. 49. §-a kimondja, hogy a bűnvádi perrendtartás 567. és 568. §-ai az alábbi változtatással maradnak érvényben az előzetes lefoglalásra : az előzetes lefoglalást, ha lehetséges, a sajtóterméknek a bűncselekményt tartalmazó részére kell korlátozni. Daruváry Géza igazságügyminister : Ha lehet! Propper Sándor : Természetes, hogy vagy lehet, vagy nem lehet ! (Zaj és derültség a jobboldalon.) 35*