Nemzetgyűlési napló, 1922. I. kötet • 1922. június 19 - 1922. július 12.

Ülésnapok - 1922-13

260 À nemzetgyűlés 13. ülése 19< Amig tehát nem gondoskodik a kormányzat arról, hogy másfajta kataszterünk legyen és a földek osztályozását máskép végezzék el, addig a földadót erre a régi alapra fektetni nem lehet, hanem sokkal helyesebb ha addig az ilyen földadó helyett, mint aminőt a minister ur kontemplál, behozza az egységes jövedelmi és kereseti adót. (Az elnöki széket Huszár Károly foglalja el.) Az adóadminisztrációnak bonyodalmait, az adóközigazgatást haladéktalanul meg lehetne oldani akkor, ha ezek helyett az apró-cseprő adótételek helyett,' amelyeknek végigadminisztrálása szinte lehetetlen feladatot ró Magyarország jegyzői karára, egységes jövedelmi adóval állna elő a kormány. Benéztem egy jegyzői irodába és megtekintettem ott az adófőkönyvet. Ha jól emlékszem, 64 rubrika különféle adónem szerepelt benne. Hiába képezik ki újra és újra az adőtisztviselőket, ha az adótételek ugy szaporodnak a jövőben is, mint a múltban, nem lesz az a közigazgatás, amely ezeknek labirintusában el tudna igazodni. Dénes István : Az adminisztráció megeszi az adó jövedelmét ! Drozdy Győző : Próbáltam már néhányszor összeszámlálni fejből, hogy hányféle adót fizet ma Magyarországon egy polgár, de ez nekem nem sikerült. A múlt esztendőben a nemzetgyűlésen Lovász barátom egyszer versbe szedve elsorolta az adókat, de ugy hiszem, neki sem sikerült végére járni, vagy pedig nem talált mindegyikre rimet. (Derültség.) Szijj Bálint." Mégis azt mondták tegnap a szocialisták, hogy fél liter cseresznyéből fizetjük az egészet. Dénes István: A fogyasztókkal fizettetik meg! Drozdy Győző : Ha megengedi nekem az igen t. szociáldemokrata párt, én eme közbeszólásokból felmerült vitát talán hajlandó vagyok elintézni. (Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Én azt hiszem, hogy a szociáldemokrata párt akkor, amikor ezt a közbeszőlást közbevetette, nem gondolt Szijj Bálint képviselőtársam kisbirtokára (Félkiáltások a szélsőbaloldalovi: Nem bizony !), nem gondolt a törpebirtokra, nem gondolt arra az egy holdacskára, amelyre — jól tudja — nem áll az, hogy adóban egy fél kiló cseresznyét fizet, mert az hétszer-nyoicszor-tizszer akkora adót fizet, mint a nagybirtok, hanem meg vagyok győződve arról, hogy a szociáldemokrata képviselőtársaimnak megvan az az iskolázottsága e téren, hogy tudják, hogy ilyen közbeszólásokat csakis a nagybirtok címére adresszálhatnak. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Szijj Báltnt : De nem disztingváltak, nekem mondták ! Ugron Gábor : Holdankint egy fél liter cseresznye ! Szijj Bálint: Dehát ez nem áll! '. évi július hó 5-én, szerdán. Farkas István : A nagybirtok 30 koronát fizet holdankint ma is, mig a kisbirtok 120 koronát fizet. (Félkiáltások jobbfelöl: Hol?) Majd hozunk adatokat! Elnök : Csendet kérek, Farkas képviselő ur ! Propper Sándor : Hozunk nagyon kellemetleneket! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek a Ház minden ok dalán ! Drozdy Győző : A szabadságjogok ellen indított hadjárat egyik szomorú fejezetének kell tekintenünk az italmérési jövedékről szóló törvény végrehajtását. Az 1921 : XVII. te. az italmérési jog megszerzését és megtartását 20 évi magyar állampolgársághoz kötötte (Felkiáltások jobbfelöl : Helyes is !) ; az állampolgárságot pedig állampolgári bizonyítvánnyal kell igazolni. Azt hiszem, nincsen egyetlenegy olyan képviselőtársam sem, akinél ne jelentek volna már meg italmérők azzal a panasszal, hogy ők már 30—40 esztendeje egy helyben mérik az italt, 30—40 esztendeje laknak ugyanabban a községben, ugyanabban a házban, és ime most, amidőn az italmérésük megtartásáról van szó, igazolniuk kell az állampolgársági bizonyítvány megszerzése céljából nemcsak a saját maguk születését, hanem az apjuknak, anyjuknak születését is, sőt be kell mutatniok azoknak házassági levelét is. Hát, t. Nemzetgyűlés, aki ilyen törvényeket fogalmazott s az a nemzetgyűlés, amely ilyen törvényt megszavazott, nagyon felületes munkát végzett, nem számolt a gyakorlati élettel, nem számolt azzal a körülménnyel, hogy ezeknek az anyakönyvi adatoknak a beszerzése ilyen esetekben szinte lehetetlen. Egy alsójózsai italmérő jelent meg nálam és előadta (Egy hang a szélsöbaloldalon: Hogy hivják?) — nem emlékszem a nevére, — hogy 1868 előtt esküdött meg az édesapja és az édesanyja itt Budán. A budai anyakönyek már elkallódtak, nem találja már sehol nyomukat és annak ellenére, hogy már 30 esztendeje van ugyanabban az egy üzletben, megfosztják őt az italmérési jogától, mert nem hiszik el, hogy ő apától, anyától született, nem hiszik el, hogy az apja ós az anyja megesküdtek. (Derültség. Mozgás.) Különben a Bor-, Sör- és Italmérők Egyesületétől egy hosszú beadvány érkezett hozzám, amelyben felkértek, hogy e tárgyban a nemzetgyűlés előtt emeljek szót ; miután azonban ezt már kivonatosan ismertettem, annak részleteire nem akarok kitérni. Ez után engedtessék meg nekem, hogy a kormány gazdasági politikájáról áttérjek a külpolitikára. (Derültség jobbfelöl.) Rassay Károly: Miért méltóztatik derülni? Kivételes ! Drozdy Győző: A külpolitika a legutóbbi időben, különösen a nemzetgyűlés szünete alatt Genova jegyében telt el. Arról, hogy a genovai konferencián tudtunk-e elérni valamilyen ered-