Nemzetgyűlési napló, 1922. I. kötet • 1922. június 19 - 1922. július 12.
Ülésnapok - 1922-12
242 A nemzetgyűlés 12. ülése 1922. évi július hó í-én, kedden. baloldalon : Tekintély tisztelet ! Nem tudja, mit beszélt 1) Szükségünk van arra is. hogy gazdasági szabadságot létesítsünk ebben az országban. Gazdasági szabadság alatt pedig azt értem, hogy mindenki nyugodt lehessen abban a tekintetben, hogy a maga vállalkozásában, gazdálkodásában a törvények uralma keretén belül szabadon kifejtheti a maga gazdasági tevékenységét. Amig ebben az országban ilyen gazdasági szabadságot nem létesítünk, addig ne álmodozzunk arról, hogy ide külföldi tőke fog bevonulni, akár a magánháztartásokba, a magánvállalkozásokba, akár pedig az állam háztartásába. Az én véleményem szerint ennek első alapfeltétele az, hogy a kivételes hatalommal való kormányzást be kell szüntetni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) A kivételes hatalommal való kormányzásnak kell véget vetni, mert addig itt sem politikai, sem gazdasági szabadságról beszélni nem lehet. Rupert Rezső : Akkor minek a parlament ? Rassay Károly : A szabadság nemcsak azáltal van korlátozva, hogy ma bizonyos keretek közt kell mozogni, hanem legjobban azáltal van korlátozva, hogy nem tudjuk, hogy a holnapi napon milyen keretek és korlátok közé fognak szorítani. (Igaz ! Ugy van ! a baloldalon.) Mármost a ministerelnök ur azt mondta, hogy a kivételes hatalom tekintetében óriási lépést tettek és ő hajlandó koncessziókra tárgy, idő és hatalmi kör tekintetében. Ugyanazt mondotta erre, amit a közszabadságokra : lassan-lassan, apránként hajlandó ezeket a lépéseket megtenni. En csak figyelmeztetem őt, hogy 1921 december 7-én, amikor bemutatkozó beszédet tartott, nem tudom hányadik kabinetjének alakítása alkalmából, sokkal energikusabb és sokkal gyorsabb tempókat helyezett nekünk kilátásba. Most azt mondja, hogy idő, hatalmi kör és tárgy tekintetében hajlandó korlátok alá vetni magát. Az idő tekintetében megállapítom, t. Nemzetgyűlés, hogy a jelen törvényjavaslat tényleg tartalmaz látszólagos intézkedéseket. A jelenlegi törvényjavaslat ugyanis azt mondja, hogy a kormánynak négy hónap alatt kell javaslattal jönni a kivételes rendeletekkel szabályozott jogviszonyok szabályozására, és amennyiben nem jön, akkor a törvény életbelépésétől számított hat hónap alatt ezek a rendelkezések hatályukat vesztik. Ezzel szemben azonban meg kell mondanom és rá kell mutatnom arra, hogy ez végeredményben csak szemkápráztatás, mert ugyanebben a szakaszban van egy másik rendelkezés, amellyel az igen t. pénzügyi bizottság sem foglalkozott nagyon részletesen és ugy látszik itt is keresztülsiklott rajta a nemzetgyűlés figyelme, amikor azt mondja (olvassa : »Felhatalmaztatik továbbá a kormány, hogy a békeszerződés végrehajtására vagy a békeszerződés rendelkezései következtében előállott helyzet rendezése céljából« — tehát a békeszerződés rendelkezései következtében előállott helyzet rendezése céljából — »szükséges rendelkezéseket a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényekben foglalt felhatalmazások körében rendeletileg állapithassa meg.« T. Nemzetgyűlés ! Erre nézve nem látok semnü időbeli korlátozást, mert az időbeli korlátozás csak az eddig kibocsátott rendeletekre és az ezeket módosító ujabb rendeletekre áll fenn. Már most hogy állunk a tárgyi és hatalmi köri korlátozásokkal ? A t. ministerelnök ur előttem fekvő beszédében a tárgyi korlátozásokat pl. a következőkben irta körül (olvassa) : »Elfogadunk tárgyi korlátokat annyiban, amennyiben csak azokat a rendelkezéseket kívánjuk érvényben tartani, amelyek vagy a trianoni békekötés végrehajtása szempontjából szükségesek, vagy ahol ez a gazdasági háborús állapotról a békebeli gazdasági állapotokra való visszatérés szempontjából kívánatos, vagy ott, ahol ezt a közérdek és a közrend szempontjából még ideglenesen feltétlenül szükségesnek tartjuk és az igazságügy terén ott, ahol nem a háború előtti állapotokra való visszatérés céloztatik, hanem uj törvény alkotása céloztatik.«. Engedje meg nekem a t. ministerelnök ur, hogy felkérjem őt, hogy egy könnyebb meghatározást adjon. Legyen szíves azt megmondani, miután megmondotta, milyen területeken kívánja fentartani, hogy melyik az a tér, amelyiken nem kívánja fentartani. Mert ebben bennfoglaltatik az állami élet minden területének körülírása. (Ugy van ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) És ha nem is ez volna kijelentve, itt van a békeszerződés végrehajtására és a békeszerződés végrehajtása következtében előállott helyzetre utalással kért, időbeli korlátokhoz nem kötött felhatalmazás, amely az állami élet minden terére kiterjed Méltóztassanak csak elgondolni, az eddigi törvénymagyarázat után, vájjon aggodalmai lesznek-e a ministerelnök urnák abban a tekintetben, ha szüksége lesz neki a közszabadságokat korlátozni ? Azt mondotta, hogy a békeszerződés végrehajtása által előállott helyzetben a közrend megóvása céljából szükség van bizonyos intézkedésekre. Hiszen itt van előttem, t. Nemzetgyűlés, az 1922. évi XVI. te, amely már ad bizonyos izelitőt arról, hogy pl. a magánjog tekintetében mikép fogja magyarázni a kormány ezt a felhatalmazást. Méltóztatnak tudni, hogy a békeszerződés értelmében magyar állampolgárokat megillető jogokat, ingóságokat, javakat jogukban volt a győző hatalmaknak és azok polgárainak lefoglalni és megtartani. Most a kormány ebbe a törvényjavaslatba, amely keresztülcsúszott itt az u. n. trianoni javaslatok özönében, a következő rendelkezést vette fel (olvassa) : »Felhatalmaztatik a pénzügyminister, hogy a jelen törvény alapján foganatosított kisajátításokkal kapcsolatos« — meg kell jegyeznem, hogy minden ilyen javaknak, ingóságoknak kisajátítása egyszerű határozat utján történik,