Nemzetgyűlési napló, 1922. I. kötet • 1922. június 19 - 1922. július 12.
Ülésnapok - 1922-1
Rupert Rezső: Szuverén nem mehet nemszuverénhez. Gr. Bethlen István ministerelnök : ... de ha szó is volna, éhben az esetben is ragaszkodnom kellene ahhoz, (Zaj.) hogy a kormányzó őfőméltóságának azt az előterjesztést tegyem, hogy a Házat ünnepélyesen ó nyissa meg. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Mert hiszen a kormányzó ur őfőméltósága azokkal a jogokkal bir az 1920. évi L tcikk 13. §-a értelmében, amelyekkel a király, kivéve azokat a pontokat, amelyek abban a szakaszban taxative vannak felsorolva. ( Ugy van ! jobbfelől és u középen.) Miután ebben a taxativ felsorolásban nincs kihagyva a kormányzónak az a joga, hogy az országgyűlést ünnepélyesen megnyissa, ennek folytán ez a jog őt nemcsak megilleti, hanem a házszabályok szerint ragaszkodnom kell ahhoz, hogy őt az ünnepélyes megnyitásra felni vj am. (Helyeslés a jobboldalon. Zaj a baloldalon. Halljuk ! Halljuk ! jobbfelől.) Rupert Rezső : Szuverén nem mehet nemszuverénhez. (Mozgás.) Vagy szuverének az urak, vagy nem. Gr. Bethlen István ministerelnök : Arra kérem tehát a Háznak tagjait és a Ház mélyen tisztelt korelnökét is, hogy házszabályszerüleg járjanak el. (Elénk helyeslés és tapsok a jobboldalon és a középen.) Korelnök : Rassay Károly képviselő urat illeti a szó. Rassay Károly : T. képviselő urak ! A magam részéről nem tehetem magamévá a ministerelnök ur okfejtését. (Helyeslés bal felől.) Azon okokon kivül, amelyeket a korelnök ur kifejtett, s amelyek alkotmányjogi szempontból aggályossá teszik, hogy megjelenjünk az ünnepélyes megnyitáson legalább is olyan keretek között, mint ahogy a ministerelnöki átiratban tervezve van. a magam részéről még azt az indokot is felhozom, hogy az elmúlt választások olyan jelenségeket produkáltak . . . (Felkiáltások jobbfelől : Az ellenzék részéről ! Zaj.) Haller István : Majd szolgálunk adatokkal ! Korelnök ; Az eddigi szokás szerint, amelyet mérvadónak kell tekintenem s amelyet magamra nézve is kötelezőnek tartottam, a ház megalakulása előtt nincs politikai nyilatkozatnak helye. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen ; felkiáltások : Üljön le 1) Rakovszky István : Ohó, hátrább az agarakkal ! (Zaj.) Korelnök : A házszabályok nem engedik, hogy egy képviselőt felszólítsanak arra, hogy beszédét abbahagyja. Azt, hogy az illető képviselő beszédében túllépi-e a házszabályok által megengedett kereteket, megitélni àz elnökség dolga. (Helyeslés balfelől.) Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy csak azokhoz lehet most hozzászólni, amik összeköttetésben állanak a Ház alakulásával. (Helyeslés jobbfelől.) Kérem a képviselő urat, hogy ezen korlátok mellett maradjon, de ezen korlátok között a képviselő ur szólásszabadságát megóvni kötelességem. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Rassay Károly : A korlátok között maradok akkor, amikor azokhoz az indokokhoz, amelyeket a korelnök ur felhozott és amelyek indokolják, hogy a nemzetgyűlés ne vegyen részt a tervezett keretek között tartandó megnyitáson, hozzácsatolom azt a további indokot, hogy a nemzetgyűlés szuverén, ( Ugy van ! balfelől) amely szuverenitásából kifolyólag joga van a felelősségre vonás jogát gyakorolni nemcsak a kormánnyal, hanem az államfővel szemben is. (Ugy van ! a baloldalon. Mozgás és zaj a jobboldalon.) És ha olyan jelenségeket látok felmerülni, amelyek a felelősségrevonást esetleg szükségessé teszik, igenis ezt felhozhatom indokul arra, hogy ne vegyek részt olyan aktusnál, ahol ezen meggyőződésemnek kifejezést adni nem tudok, (Zaj.) de ki vagyok téve annak, legalább az elmúlt hetek eseményeiből feltételezhetem, hogy ott esetleg olyan kijelentések hangzanak el, amelyeket szó nélkül meg nem hallgathatunk, meg nem hallgathatunk anélkül, hogy rá ne utaljunk arra, hogy azok a megtörtént eseményekkel és a felelősségrevonás szükségességével éles ellentétben állanak. Ami pedig azt illeti, hogy a ministerelnök ur hivatkozik az 1920 február 16-án elfogadott házszabályokra, legyen szabad ezzel szemben rámutatnom arra, hogy amikor ezeket a házszabályokat a nemzetgyűlés 1920 február 16-án elfogadta, a kormányzó jogköréről szó sem volt, a dolog természete szerint nem is lehetett, mert ezt a nemzetgyűlés csak egy későbbi törvényben, amelyet későbbi időpontban immár ezen elfogadott házszabályok alapján tárgyalt, állapította meg. (Helyeslés balfelől.) Abból a tényből tehát, hogy a nemzetgyűlés 1920 február 16-án olyan kijelentést tett, hogy az 1906—1908. évi házszabályokat fogadja el irányadókul, semmiféle jogi következtetést levonni nem lehet, annál kevésbé, mert akkor, amikor ezt elfogadta a Ház, kimondotta egyben, hogy azok a házszabályok megfelelő változtatásokkal alkalmazandók. Ez természetes dolog is, mert furcsa lenne ezeket a házszabályokat a régi nemzetgyűlés idejére visszatekintve, minden rendelkezésében irányadóknak elfogadni, amikor azokban például kétkamarás rendszer szerinti tárgyalás rendjéről volt szó. Én tehát a magam részéről a korelnök ur által kifejtett jogi indokok, a kifejtett közjogi aggályok alapján és azok alapján, amiket bátor voltam előadni, csatlakozom ahhoz az állásponthoz, amelyet a nemzetgyűlés szuverenitása megkiván, és amely abban jut kifejezésre, hogy a nemzetgyűlés ettől az ünnepélyes aktustól, amely arra látszanék mutatni, hogy a nemzetgyűlés alkotmányjogi törvény meghozatala nélkül az őt megillető szuverenitást megosztotta, tartózkodjék. (Helyeslés a baloldalon.) A nemzetgyűlés 1. ülése 1922. évi június hó 19-én, hétfőn. 5
