Nemzetgyűlési napló, 1920. XVII. kötet • 1922. február 09. - 1922. február 23.
Ülésnapok - 1920-311
A nemzetgyűlés 311. ülése 1922. évi február hő 11-én, szombaton. 93 alatt vallhatom, hogy egész zászlóaljamból egyetlenegy ember sem emiitette a választójogot. De nem törődnek a választójoggal a frontról már hazatért és jelenleg itthon lévő emberek sem.« Nem akarom ezután már untatni a t. Nemzetgyűlést, (Zajos helyeslés a baloldalon.) csak hivatkozom arra, hogy Szilágyi Lajos t. képviselőtársam felolvasta annak idején Bátory Ferenc községi bírónak és más községi biroknak nyilatkozatait, melyek mind olyan értelműek voltak, hogy a katonák nem kívánják a választójogot. (Nagy zaj és közbeszólások a baloldalon.) Friedrich István : Mi van a fogaskerekűvel, amit ígértél Nagymaroson? (Derültség balfelöl) Huszár Elemér : A fogaskerekűt majd számonkérik a választók! (Felkiáltások a baloldalon: Menjen Nagymarosra!) Szilágyi Lajos: Nem akartam felszólalni, de így kénytelen leszek rá. Erre kell válaszolni! (Nagy zaj a baloldalon.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben lenni, különben kénytelen lennék a képviselő urakat a mentelmi bizottság elé utasítani. Lehetetlen igy a rendet fentartani. Karafiáth Jenő előadó: Áttérek ezek után a korhatár tekintetében a bizottság által elfogadott álláspontra. Általában véve a korhatár tekintetében az összes államok a 21—25 éves kort fogadták el, mely alól kivétel Argentinia, továbbá a német nemzetgyűlés választójoga, mely szerint tudvalevőleg minden 20 éves német férfiúnak és nőnek választójoga van. Ez a korhatár azonban nem felel meg az általános kívánalmaknak, hiszen a német nemzetgyűlés választójoga, (Zaj a baloldalon.) a német birodalmi választótörvény 3. §-a aktív és passzív választójogot biztosit a katonáknak is, és nekik is megengedi a politikai gyűléseken, politikai pártokban való részvételt. Ez azt dokumentálja, hogy a német birodalmi választójogi törvény voltaképen még forradalmi alkotásnak tekintendő. 25 év a korhatár Belgiumban, Hollandiában, Spanyolországban, Norvégiában, Dániában és Törökországban is és ezt a korhatárt fogadta el a bizottság is. A passzív választójog tekintetében a bizottság álláspontja az, hogy az a 30 éves korhatárhoz köttessék. (Zaj és felkiáltások a baloldalon : Lejárt az ide ! Nem beszélhet !) Elnök : Figyelmeztetem az előadó urat, hogy a tanácskozásra szánt idő lejárt. Karafiáth Jenő előadó: A t. nemzetgyűlés bölcs belátásától fog függni annak eldöntése, hogy a . . . (Zaj és félkiáltások a baloldalon : Eláll!) Szmrecsányi György: Ez komoly előadó? Köszönöm szépen ! Hadházy Zsigmond: Komoly hallgató! Karafiáth Jenő előadó: A passzív választójognál a 30 év leszállítását kívánta a kisebbség. Mint kellék szerepel a törvényjavaslatban a négy elemi elvégzése is. A törvén} 7 ]avaslat tehát a választójogot a népoktatással akaija összekapcsolni. Ennek a gondolatmenetnek helyessége mintegy kristályosodva mutatko7Ík abban a levélben, amelyet Kossuth Lajos 1868 március 3-án Schvarcz Gyulához intézett és amelyben egyebek között a következőket mondja : »Ami engem illet, én a demokrácia és közművelődés között a válhatlan összefüggést annyira lényegesnek tartom, hogy épen mert csak a demokrácia megerősödésével tudok hazánknak jövendőt ígérni, azt óhajtanám, hogy az államszervezetben, a politikai institúciókon a közoktatásügy érdeke, ezen viszont a nemzet politikai éidekei egymásba fonódva, egy szakadatlan fonal gyanánt végigvonuljanak s egymást kölcsönösen elősegítsék és biztosítsák. Minő áldásos volna igy a kölcsönös hatás a politikai institúció s közművelődés között ! Nem mondom, hogy a tankötelezettség biztosításának egyéb módjait is mellőzni kellene, hanem meg vagyok győződve, hogy maga a választói jognak az elemi tanfolyam végzettségéhez kötése, minden ellenszenvébresztés nélkül nagyobb sikerrel volna az elemi iskolába]arás általánosítására, mint akármi kényszer tehetnék. A második nemzedéknél már nem fordulna elő a kényszereszközök, bírságok, büntetések alkalmazásának esete. A törvény azon felséges előnnyel bírna, mellyel a természet törvényei bírnak, hogy magamagát végrehajtaná.« Az igen t. Nemzetgyűlés bölcs belátásától fog függni a döntés a tekintetben, (Zaj.) hogy a jelölt ajánlói leszavazottaknak tekintendők-e, igen vagy nem ? Ugyancsak az igen t. Nemzetgyűlés bölcseségére tartorik a döntés a tekintetben, hogy a kisebbségi képviseletnek helyt ad-e, vagy sem. (Folytonos zaj balfelöl.) Ugyancsak ide tartozik az is, hogy a birói és közigazgatási funkciók között hol vonjuk meg a szükséges határvonalat. Ami a köztisztviselők passzív választójogát illeti, örömmel állapithatom meg, hogy a bizottság oly szövegezésben fogadta ezt el, amint annak idején azt én p oponáltam és kezdeményeztem. Egyebekben a jelentésemben előadottakra utalok és igy a részletkérdésekkel már nem kívánok bővebben foglalkozni. Méltóztassanak megengedii, hogy amikor beszédemet befejezem.,... (Zaj. Halljuk ! Halljuk!) Huszár Elemér: Azokból a vastag könyvekből nem olvas? (Felkiáltások jobb f elől : Nem komolyság ez már !) Karafiáth Jenő: ...hivatkoí hassam egy, magát mindenkor büizkén liberálisnak nevező és ebben a Házban nemrégiben még nagyon ünnepelt t. képviselőtársam szavaira, (Folytonos zaj baifelől.) aM az ebben a Házban tartott beszédében az általános választójogot egy folyammal hasonlította össze, amelynek folyását feltartóztatni nem lehet, de amelynek igenis lehet medret szabni, hogy nemzeti alkotmányunkból el ne vigye annak legbecse-