Nemzetgyűlési napló, 1920. XVII. kötet • 1922. február 09. - 1922. február 23.

Ülésnapok - 1920-311

A nemzetgyűlés 311. ülése 1922. évi február hő 11-én, szombaton. 93 alatt vallhatom, hogy egész zászlóaljamból egyetlenegy ember sem emiitette a választó­jogot. De nem törődnek a választójoggal a frontról már hazatért és jelenleg itthon lévő emberek sem.« Nem akarom ezután már untatni a t. Nemzetgyűlést, (Zajos helyeslés a bal­oldalon.) csak hivatkozom arra, hogy Szilágyi Lajos t. képviselőtársam felolvasta annak ide­jén Bátory Ferenc községi bírónak és más községi biroknak nyilatkozatait, melyek mind olyan értelműek voltak, hogy a katonák nem kívánják a választójogot. (Nagy zaj és közbe­szólások a baloldalon.) Friedrich István : Mi van a fogaskerekű­vel, amit ígértél Nagymaroson? (Derültség bal­felöl) Huszár Elemér : A fogaskerekűt majd szá­monkérik a választók! (Felkiáltások a bal­oldalon: Menjen Nagymarosra!) Szilágyi Lajos: Nem akartam felszólalni, de így kénytelen leszek rá. Erre kell vála­szolni! (Nagy zaj a baloldalon.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóz­tassanak csendben lenni, különben kénytelen lennék a képviselő urakat a mentelmi bizott­ság elé utasítani. Lehetetlen igy a rendet fen­tartani. Karafiáth Jenő előadó: Áttérek ezek után a korhatár tekintetében a bizottság által elfo­gadott álláspontra. Általában véve a korhatár tekintetében az összes államok a 21—25 éves kort fogadták el, mely alól kivétel Argentinia, továbbá a német nemzetgyűlés választójoga, mely szerint tudvalevőleg minden 20 éves német fér­fiúnak és nőnek választójoga van. Ez a korhatár azonban nem felel meg az általános kívánal­maknak, hiszen a német nemzetgyűlés választó­joga, (Zaj a baloldalon.) a német birodalmi vá­lasztótörvény 3. §-a aktív és passzív választó­jogot biztosit a katonáknak is, és nekik is meg­engedi a politikai gyűléseken, politikai pártokban való részvételt. Ez azt dokumentálja, hogy a német birodalmi választójogi törvény voltaképen még forradalmi alkotásnak tekintendő. 25 év a korhatár Belgiumban, Hollandiában, Spanyol­országban, Norvégiában, Dániában és Török­országban is és ezt a korhatárt fogadta el a bizottság is. A passzív választójog tekintetében a bizottság álláspontja az, hogy az a 30 éves korhatárhoz köttessék. (Zaj és felkiáltások a baloldalon : Lejárt az ide ! Nem beszélhet !) Elnök : Figyelmeztetem az előadó urat, hogy a tanácskozásra szánt idő lejárt. Karafiáth Jenő előadó: A t. nemzetgyűlés bölcs belátásától fog függni annak eldöntése, hogy a . . . (Zaj és félkiáltások a baloldalon : Eláll!) Szmrecsányi György: Ez komoly előadó? Köszönöm szépen ! Hadházy Zsigmond: Komoly hallgató! Karafiáth Jenő előadó: A passzív választó­jognál a 30 év leszállítását kívánta a kisebbség. Mint kellék szerepel a törvényjavaslatban a négy elemi elvégzése is. A törvén} 7 ]avaslat tehát a vá­lasztójogot a népoktatással akaija összekapcsolni. Ennek a gondolatmenetnek helyessége mintegy kristályosodva mutatko7Ík abban a levélben, ame­lyet Kossuth Lajos 1868 március 3-án Schvarcz Gyulához intézett és amelyben egyebek között a következőket mondja : »Ami engem illet, én a demokrácia és közművelődés között a válhatlan összefüggést annyira lényegesnek tartom, hogy épen mert csak a demokrácia megerősödésével tudok hazánknak jövendőt ígérni, azt óhajtanám, hogy az államszervezetben, a politikai institúció­kon a közoktatásügy érdeke, ezen viszont a nem­zet politikai éidekei egymásba fonódva, egy sza­kadatlan fonal gyanánt végigvonuljanak s egy­mást kölcsönösen elősegítsék és biztosítsák. Minő áldásos volna igy a kölcsönös hatás a politikai institúció s közművelődés között ! Nem mondom, hogy a tankötelezettség biztosításának egyéb mód­jait is mellőzni kellene, hanem meg vagyok győ­ződve, hogy maga a választói jognak az elemi tanfolyam végzettségéhez kötése, minden ellen­szenvébresztés nélkül nagyobb sikerrel volna az elemi iskolába]arás általánosítására, mint akármi kényszer tehetnék. A második nemzedéknél már nem fordulna elő a kényszereszközök, bírságok, büntetések alkalmazásának esete. A törvény azon felséges előnnyel bírna, mellyel a természet tör­vényei bírnak, hogy magamagát végrehajtaná.« Az igen t. Nemzetgyűlés bölcs belátásától fog függni a döntés a tekintetben, (Zaj.) hogy a jelölt ajánlói leszavazottaknak tekinten­dők-e, igen vagy nem ? Ugyancsak az igen t. Nemzetgyűlés bölcseségére tartorik a döntés a tekintetben, hogy a kisebbségi képviselet­nek helyt ad-e, vagy sem. (Folytonos zaj balfelöl.) Ugyancsak ide tartozik az is, hogy a birói és köz­igazgatási funkciók között hol vonjuk meg a szük­séges határvonalat. Ami a köztisztviselők passzív választójogát illeti, örömmel állapithatom meg, hogy a bizottság oly szövegezésben fogadta ezt el, amint annak idején azt én p oponáltam és kezdeményeztem. Egyebekben a jelentésemben előadottakra utalok és igy a részletkérdésekkel már nem kívánok bővebben foglalkozni. Méltóztassanak megengedii, hogy amikor beszédemet befejezem.,... (Zaj. Hall­juk ! Halljuk!) Huszár Elemér: Azokból a vastag könyvek­ből nem olvas? (Felkiáltások jobb f elől : Nem komolyság ez már !) Karafiáth Jenő: ...hivatkoí hassam egy, magát mindenkor büizkén liberálisnak nevező és ebben a Házban nemrégiben még nagyon ünnepelt t. kép­viselőtársam szavaira, (Folytonos zaj baifelől.) aM az ebben a Házban tartott beszédében az általános választójogot egy folyammal hasonlította össze, amelynek folyását feltartóztatni nem lehet, de amelynek igenis lehet medret szabni, hogy nem­zeti alkotmányunkból el ne vigye annak legbecse-

Next

/
Thumbnails
Contents