Nemzetgyűlési napló, 1920. XVII. kötet • 1922. február 09. - 1922. február 23.

Ülésnapok - 1920-311

A nemzetgyűlés 311. ülése 1922. évi február hó 11-én, szombaton, 91 — amint előbb már emiitettem — szintén legjobb lelkiismerete szerint a választói akaratnak minden befolyástól független megnyilvánulására helyezvén a fősúlyt, a titkos szavazás behozatala mellett döntött. (Helyeslés balfelöl.) Homonnay Tivadar: Megmondhatta volna már régen! Karafiáth Jenő előadó: Ami a lajstromos szavazati rendszert illeti, nem akarok annak ismertetésére most bővebben kiterjeszkedni. Hivatkozhatnék a francia, az olasz parlamenti viszonyokra, azonban arra való tekintettel, hogy a törvényjavaslat ezt a rendszert ezúttal csak Budapestre és környékére »próbaképen« óhajtja megvalósítani, röviden csak annyit említek meg róla, hogy a törvényjavaslat az 1915 május 10-én kelt dán törvény analógiájára utal, amely szerint a dánok tudvalevően 93 képviselőt egyénenként választanak meg és Kopenhága és Erederiksberg 24 képviselőt lajstromos szavazás utján küld a törvényhozásba. Mondom, ezzel a kérdéssel nem kívánok most bővebben foglalkozni, ismétlem, próbaképen fog nálunk ez a rendszer bevezettetni és a nyert gyakorlati tapasztalatok alapján fognak annak idején dönteni annak megfelelő vagy helytelen volta fölött. A választójogi bizottságban is már kifogás tárgyává tétetett, — Hall er István képviselőtársunk külön véleményt is jelentett be ebben a tekintetben, Rassay képviselőtársunk pedig a Házban is szóvátette — hogy a törvényjavaslatból kihagyatott a hősök választójoga. (Zaj a baloldalon.) Szmrecsányi György: Ez elég szégyen is! Friedrich István : Elég fontos a hősök választójoga! Halljuk, mi lesz azzal? Fangler Béla : Arra jók voltak, hogy vérezzenek, szavazni nem jók! (Zaj.) Karafiáth Jenő előadó: Ennél a kérdésnél méltóztassék megengedni, hogy a részletekre ne terjeszkedjem ki, hanem egyszerűen csak hivatkozzam a Háznak egyik igen tisztelt, szerintem is kiváló katonai szaktekintélyére, aki erre vonatkozó véleményét a Ház 1918. évi július hó 9-én tartott ülésének naplójában fektette le. (Felkiáltások jobb felől : Ki az ? Talán Szilágyi ?) Miután Szilágyi Lajos t. képviselőtársam az előbb kívánta, hogy őt is idézzem, méltóztassék megengedni, hogy őt is — habár csak igen röviden — mégis idézhessem, mert a magam részéről minden szavára feltétlenül nagy súlyt helyezek. Szilágyi Lajos ezeket mondotta (olvassa) : »Az elmúlt év augusztus havában egy tanulmány keretében részletesen kifejtettem azt, hogy a Károlycsapatkeresztesek választójogát a kereszt alapszabályai miatt, a vitézségi érmesek választójogát pedig az idevonatkozó katonai rendelkezések s az előfordult igazságtalanságok és aránytalanságok miatt nem tartom alkalmas eszköznek arra, hogy vele nemzeti hálát rójunk le.« (Nagy zaj jobbfdöl) Szilágyi Lajos: Vagyis ebből kifolyólag az általános választójog mellett szólaltam fel. Karafiáth Jenő előadó (tovább olvas) : »T. Ház! A vita eddigi során több szónok emiitette már, hogy a Wekerle-kormány és a 48-as alkotmánypárt, nemkülönben a nemzeti munkapárt a hősök teljesítményei iránt kellő érzékkel nincs, hogy a Wekerle-kormány és a 48-as alkotmánypárt elárulta a hősök jogát és általában a nemzeti munkapárt is elvi ellensége volt annak. Be fogom bizonyítani, hogy ilyen állításokat jóhiszemüleg csak olyan országgyűlési képviselő tehet, aki a katonai kérdésekben teljesen tájékozatlan és tudatlan.« Rubinek István: No most beszélj! Karafiáth Jenő (tovább olvas) : »A katonák választójogát itt Magyarországon nem a háború vetette fel, hanem politikai pártérdekből, gróf Tisza megbuktatásának céljából javasolták azt. (Ugy van! Ugy van! jobbfelől.) Mintha most is látnám Kakovszky István t. képviselőtársam arcán a kaján örömet (Derültség jobbfelol.)

r és a kéjelgés érzésének nyomait, . . .« (Élénk derültség jobbfelől.) . . . Szmrecsányi György: Rakovszky indítványozta ! Karafiáth Jenő előadó (tovább olvas): »... mikor ezt először szóvátette, hogy miként örült, hogy most eltalálta, Tisza Istvánt nem sikerült megbuktatni a nádorválasztás kérdésében, ... « Szmrecsányi György: Mi köze ennek a választójoghoz? (Zaj.) Karafiáth Jenő előadó (tovább olvas): »... nem sikerült elbuktatni a kivételes hatalom kezeléséről beterjesztett jelentés tárgyalásakor, de most, most eltalálta Kakovszky képviselő ur : a hősök joga! Milyen nagyszerűen hangzik! A legfelsőbb Hadúr természetszerűleg nem szegülhet ellene majd, itthon pedig népszerű lesz az egész vonalon. Ebbe aztán Tisza István határozottan, biztosan belebukik! A legtöbb választói jogcím, mint pl. a népiskolai végzettség, az adófizetés nagysága stb. szentesitett törvényeken alapul, mig a katonai jogcímek katonai rendeleteken alapulnak és pedig olyan katonai rendeleteken, amelyeket nagyobbrészt idegen honos tisztek bocsátottak ki.« Szmrecsányi György : Szóval csak ezért nem hozták be, mert Szilágyi igy beszólt? Karafiáth Jenő előadó (tovább olvas): »Önkénytelenül felmerül a kérdés, hol voltak most a folyton aggodalmaskodó magyar közjogászok? Kérdem, hogyan tudja gróf Apponyi Albert az ő közjogász lelkiismeretével összeegyeztetni azt, hogy ezentúl majd a magyar ember politikai jogosultsága katonai rendeletekkel tetszés szerint szűkíthető, vagy tágítható legyen. (Zaj a baloldalon.) Az eddig felvett katonai jogcímek közül egyetlenegy sem igazságos és egyetlenegy sem arányos A Károly-csapatkereszt már alapszabályai miatt sem alkalmas arra, hogy poli\r