Nemzetgyűlési napló, 1920. XVII. kötet • 1922. február 09. - 1922. február 23.

Ülésnapok - 1920-311

80 À nemzetgyűlés 311. ülése 1922. Elnök : Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha szólni senki sem kivan, a vitát berekesztem. Á minister ur sem kivan nyilatkozni, tehát a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Kéi dem a t. Házat, méltóztatik-e a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Elfogadtatott. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Berki Gyula jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét, mely észrevétel nélkül elfogadtatott. Olvassa az I. fejezet 1. §-t.) Elnök: Az előadó ur kivan szólni. Mózer Ernő előadd : T. Ház ! Tisztelettel indítványozom, hogy az ezen szakaszban foglalt táblázat »tüzérségi lőszer« rovatának »összesítés« tétele alatt feltüntetett 424 ezer helyett 124 ezer tétessék, illetőleg ez a szám így korrigáltassék Elnök : Kivan még valaki a szakaszhoz. hozzászólni % (Senkisem.) Ha nem, akkor a vitát bezárom. A minister ur sem kíván szólni, tehát a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Mivel az 1. §-hoz az előadó ur módosító indítványt nyújtott be, szembe fogom helyezni az eredeti szakaszt az előadó ur indítványával. Amennyiben az eredeti szakaszt méltóztatnak elfogadni, a módosítás elesik, amennyiben az eredeti szakaszt nem méltóztatnak elfogadni, akkor az előadó ur módosításával válik határozattá. Méltóztatnak a kérdés ilyen feltevéséhez hozzájárulni ? (Igen !) Ha igen, akkor felteszem a kérdést, elfogadja-e a t. Ház az 1. §-t szemben az előadó ur által benyújtott módosítással, igen vagy nem ? (Nem !) Mivel a t. Ház az eredeti szöveget nem fogadta el, határozat képen kimondom, hogy a Ház az 1. §-t az előadó ur módosításával emelte határozattá. Következik a 2. §. Berki Gyula jegyző (olvassa a2> § t). Elnök : Az előadó ur kivan szólni. MÓZer Ernő előadó: Tisztelettel indítványozom, hagy a 2. § 1. ponja második bekezdésének utolsó előtti sorában ezen szavak »tüzérségi löveg« »tüzérségi lőszerre« helyesbittessenek. Elnök : Szólásra senki sincsen feljegyezve. Kérdem a t. Házat, kiván-e még valaki a szakaszhoz hozzászólni. (Senkisem.) Ha szlóni senki sem kíván, a vitát bezárom. A minister ur sem kivan szólni, tehát a tanácskozást berekesztettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. A 2. §-hoz az előadó ur módosító indítványt nyújtott be, ezért a szakasz eredeti szövegét szembe fogom állítani az indítvánnyal. Amennyiben az eredni szöveget méltóztatnak elfoe'gdri, elesik a módosítás, ha pedig nem méltóztatnak az eredeti szöveget elfogadni, ugy az előadó ur módosításával fog a szövet határozattá emeltet) i. M'ltóztatnak a kérdés ilyen feltevéséhez hozzájárulni ? (Igen!) Ha igen, felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a 2. §-t eredeti szövegében, szemben az évi február hó 11-en, szonihaton. előadó ur által előterjesztett módosítással elfogadni, igen vagy nem ? (Nem !) A Ház az eredeti szakaszt nem fogadván el, határozatképen kimondom., hogy a 2. § az előadó ur által előterjesztett módositással emeltetett határozattá. Berki Gyula jegyző (olvassa a 3. és 4. § okát, a II. fejezet 5—9. § okát, a III. fejezet 10—11. és a IV. fejezet 12, §-át, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök : Eszel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, annak harmadszori olvasása iránt napirendi indítványom során fogok a t. Háznak javaslatot tenni. Napirendünk szerint következik a brit állampolgárokkal szemben fennálló, a trianoni békeszerződés 231. cikke alá eső magyar tartozások rendezése tárgyában a Brit Egyesült Királysággal 1921. évi december hó 20-án kötött egyezmény becikkelyezéséről és a trianoni békeszerződés végrehajtásával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló pénzügyministeri törvényjavaslat tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Őrffy Imre előadó : T. Nemzetgyűlés ! Ezt a törvényjavaslatot más szempontból kell elbírálnunk, mint az előbb letárgyalt négy szomorú javaslatot, amennyiben ez a nekünk annyira kellemetlenül hangzó trianoni békeszerződés bizonyos, reánk nézve igen súlyos feltételein némi enyhítést tartalmaz. A trianoni békeszerződés 231. cikke ugyanis oly rendkívül súlyos rendelkezéseket tartalmazott, hogy még a Szövetséges és Társult Hatalmak egyes államai is belátták ezek tarthatatlanságát és hajlandóknak mutatkoztak arra, hogy a magyar kormánnyal bizonyos pénzügyi tartalmú egyezségeket kössenek, amelyek — ha nem is abban a mértékben, amint az kívánatos volna — kétségkívül a trianoni rendelkezések enyhítését jelenti. Az Angliával kötött egyezség különösen két olyan momentumot tartalmaz, amelyeket okvetlenül meg kell említenem s amelyek kétségen kívül vívmánynak tekintendők. Az egyezség egyik ilyen rendelkezése, hogy szemben a trianoni szerződéssel megengedi azt, hogy a magyar adósok közvetlenül tárgyalhassanak angol hitelezőikkel. Ez magában véve igen sok előnyt biztosithat, mert hiszen kétségtelen dolog, hogy azok az üzleti összeköttetések, amelyek még a háború előtt fennállottak és azok az összeköttetések, amelyeket a kereskedelem szabaddá válása kapcsán újból fel fognak venni az angol cégek és az angol hitelezők a magyar kereskedőkkel és egyéb gazdasági körökkel, olyan momentumok, amelyek elő fogják mozdítani a jóindulatot az angol magánhitelezők részéről és lehetségessé fogják tenni azt, hogy a magyar adósok legalább is tűrhető feltételek mellett magánegyezségeket kössenek. A másik fontos enyhítés — és ezzel tulaj donképen Id is merül a szerződésnek lényeges tartalma — az, hogy könnyít a fizetendő részleteken. Az eredeti trianoni megállapodás szerint t. i. Három-