Nemzetgyűlési napló, 1920. XVII. kötet • 1922. február 09. - 1922. február 23.

Ülésnapok - 1920-310

A nemzetgyűlés BIO. ülése 1922. évi február hú 10-én, pénteken. 71. gyalását biztosítani nem akarták. (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Szilágyi Lajos: Megint provokál! (Zaj.) Rubinek István: Ez a Treuga Dei! Elnök : Kérem Szilágyi Lajos képviselő urat, ne méltóztassék a ministerelnököt állandóan zavarni. Gaal Gaszton : Ebben csak nem volt sértés ! (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Gr. Bethlen István ministerelnök : A t. Ház összes tagjai tudják, bogy tárgyalások folytak és még folyamatban vannak a kormány és az ellenzék között, tárgyalások, amelyeket a Ház mélyen tisztelt elnöke kezdeményezett. Ezek a tárgyalások annyiban nem zárultak le, amennyiben még a tegnapi nap folyamán is tett a kormány a t. házelnök urnák propoziciókat azzal a kéréssel, hogy legyen kegyes azokat az ellenzék vezetőivel közölni. Ezekre nézve megkaptam az ellenzék, illetőleg az ellenzék egyes frakcióinak válaszát a mai nap folyamán. Szilágyi Lajos: Megint egyesekkel tárgyalnak s akkor csodálkoznak, hogy nem jön létre kompromisszum. (Zaj.) Gr. Bethlen István ministerelnök : Mi a megkezdett utón a Ház elnöke utján ezeket a tárgyalásokat folytatni fogjuk. (Zaj.) Ezek a tárgyalások tehát még nincsenek lezárva az én meggyőződésem szerint. Nem rajtam múlik, ha ezek a tárgyalások egyik óráról a másikra lezáratnak s itt egy harc indíttatnék, amely nézetem szerint oktatan és céltalan. (Ugy van ! johbfelől.) Az bizonyos, hogy a kormány az engedmények terén el kell hogy menjen addig a pontig, ameddig egyáltalában lelkiismeretével összeegyeztethetőleg elmehet. (Helyeslés johbfelől.) El is akar menni, el is fog menni. (Helyeslés a jobboldalon. Mozgás és zaj half elöl. Halljuk ! Halljuk !) Rubinek István : Az is baj, ha engedékeny, az is baj, ha nem engedékeny. (Zaj. Halljuk! Halljuk ! Elnök csenget.) Gr. Bethlen István ministerelnök : Bocsássanak meg a t. képviselő urak, de a kormány mégis odáig a pontig el nem mehet, hogy meggyőződését teljesen feladja és alárendelje a ldsebbség diktátumának. (Helyeslés jobbfelöl. Mozgás a baloldalon.) Somogyi István : Senki sem kívánja. Gr. Bethlen István ministerelnök : Mert ahogy a t, képviselő uraknak van meggyőződésük, — és helyes, ha van — épugy van a kormánynak is és atöbbségnekis meggyőződése. (Ugy van ! johbfelől.) S ezt a meggyőződését nem rendelheti alá vakon egy diktátumnak, amelyet egy kisebbség akar a kormánnyal szemben gyakorolni. (Ugy van ! johbfelől. Zaj a baloldalon. Halljuk! Halljuk!) Én tehát csak addig a pontig mehetek el ezekben a tárgyalásokban, ameddig mindazokat a nagy szem pontokat, amelyeknek őréül állíttatott oda a kormány, ezen tárgyalások folyamán legalább bizonyos mértékig megóvni, megőrizni képes vagyok. (Helyeslés a jobboldalon.) Szmrecsányi György: Huszár megmondta, miről van szó. Gr. Bethlen István ministerelnök : Erre is rátérek. Huszár Károly t. képviselőtársam három pontot hozott fel (Felkiáltások half elől: Négyet!) vagy négyet. A tegnapi tárgyalások rendjén még nem négy, hanem nyolc vagy tiz pont hozatott fel, ugy hogy most látom, hogy bizonyos haladás van ezen a téren, hogy négy pont — ugy látszik •— elejtetett az ellenzék részéről. Huszár Károly: Nem az ellenzék nevében beszéltem. Gr. Bethlen István ministerelnök : Én azért mondtam ezt, mert tisztázni kívánom és látni kívánom a helyzetet. (Helyeslés johbfelől.) Mert, bocsánatot kérek, ahogy Huszár Károly t. képviselőtársunk a maga részéről négy pontot hozott fel, ugy a többi, az ellenzéki képviselő urak részéről több pont hozatott eddig fel, mint conditio sine qua non, amelyből nem tágítanak és amelyben való megegyezés nélkül nem hajlandók a törvényjavaslat nyugodt tárgyalásának a biztosítására. En felelek erre a négy pontra is. (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) Azonban, bocsánatot kérek, ezzel még semmit sem végeztem, mert hiszen a t. képviselő uraknak még sok más pontjuk is van. (Zaj.) Ami a titkosságot illeti, én már többizben, a pártközi tárgyalásokban, a többségi párt előtt, a bizottsági tárgyaláson is kijelentettem, hogy a kormány a maga részéről a titkosság kérdését nyilt kérdésnek tekinti ugy az egyesekre, mint a pártokra nézve, de magára a kormányra nézve is. (Helyeslés a jobboldalon.) Én ennél többet nem tehetek, mert ahogy megvan a meggyőződése a t. képviselő uraknak, ugy van nekem is meggyőződésem s azt már mégsem lehet követelni egy kormányelnöktől, hogy ő szavazzon az ellenzék parancsára emígy vagy amugy. (Mozgás a baloldalon.) Ami már most a választások tisztaságának kérdését illeti, senki sem kívánja inkább, mint én, hogy a választások tisztasága biztosittassék. (Helyeslés a jobboldalon.) De a választások tisztaságának biztosításához szükséges az is,, hogy a kormány feltétlenül garantálhassa és biztosithassa a rendet az országban. Mert olyan stipulációkat felvenni egy törvénybe, amelyek kiveszik a kormány kezéből az eszközöket és a lehetőségét is annak, hogy az országban egy erős választási agitáció folyamin a rendet fentartsa . . . RakoVSZky István : Ezt senki sem akarja ! Gr. Bethlen István ministerelnök : ... ez azt hiszem,, nem volna helyes és nem biztosítaná a választások tisztaságát sem. (Ugy van ! johbfelől.) Itt van a sokat hánytorgatott bírói kérdés. (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) Bródy Ernő : Jelenti a rendet ! Gr. Bethlen István ministerelnök: A bírói kérdés jelenti a választások két időpontjában azt, hogy ott semmiféle visszaélés nem történik. Az egyik időpont akkor következik be, amikor a jelölést átadják, hogy vissza ne utasíttassanak olyan