Nemzetgyűlési napló, 1920. XVII. kötet • 1922. február 09. - 1922. február 23.

Ülésnapok - 1920-310

A nemzetgyűlés 310. ülése 1922. NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920—1921. — XtTl. Kt évi február hó 10-én

f pénteken. 65 igyekszünk a fedezetet is biztosi tani. Mint céladót tehát semmi esetre sem fogadhatom ezt el, de megjegyzem, hogy fentartani kívánom a kereskedelemügyi és pénzügyministeriumnak azt, hogy a művezetők ügyében az egyforma, arányos és igazságos megoldás kívánalmai szerint járjon el, ugy, hogy azzal se másoknak irigységét fel ne keltse, sem pedig nyugtalanságot egyes körökben azért, mert kivételes kedvezmények adattak, ne keltsen. A dolog érdemét illetőleg azonban, nevezetesen, hogy ez az adó 20 vagy 25%ban állapittassé k-e meg, ennek megítélését teljesen a tisztelt Nemzetgyűlés bölcs belátására kívánom bizni és nem foglalok állást sem jobbra, sem balra a tekintetben, hogy 20 vagy 25%ban méltóztatnak-e a luxusadót megállapítani. Elnök : Következik a határozathozatal. Két módosítás nyújtatott be, egyik budapesti Szabó József képviselő, a másik báró Szterényi József képviselő ur részéről. Szabó képviselő ur módosítása ellentétben áll a szakasszal, tehát szembe fogom állítani a módosító indítványt az eredeti szakaszszal. Szterényi képviselő ur módosítása nem áll ellentétben a szöveggel, mivel csak pótlást tartalmaz. Méltóztatnak hozzájárulni ahhoz, hogy a kérdést igy tegyem fel ? (Igen !) Felteszem tehát a kérdést : elfogadja-e a tisztelt Nemzetgyűlés a 8. §-t eredeti szövegezésében, szemben Szabó József (budapesti) képviselő ur módosításával, igen vagy nem ? (Igen ! Nem 1) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget fogadják el , szíveskedj ének helyeikről felállani. (Megtörténik.) Többség. Határozatképen kimondom, hogy a többség az eredeti szakaszt fogadja el. Szabó József képviselő ur módosításának elvetésével az eredeti szöveg fogadtatott el. Következik most Szterényi képviselő ur indítványa. Felteszem a kérdést : elfogadja-e a nemzetgyűlés az indítványt, igen vagy nem ? (Igen ! Nem!) Kérem azokat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Határozatként kimondom, hogy az indítványt a nemzetgyűlés elfogadta. Következik a 9. §. Gerencsér István jegyző (olvassa a 9—12. §-okat, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). E!nök : Ezzel a törvényjavaslatot a nemzetgyűlés részleteiben is elfogadván, (Éljenzés.) annak harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatom során fogok a nemzetgyűlésnek javaslatot tenni. Egyidejűleg elintézést nyertek azon kérvények is, amelyek ezen törvényjavaslattal kapcsolatban az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés és a Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége részéről benynjtattak. Napirend szerint következnék az Országos Pénzügyi Tanács egy tagjának megválasztása, mivel azonban erre már nincs idő, javaslom, méltóztassanak ezt a napirendről levenni. (Zaj a baloldalon.) Ugron Gábor : A házszabályokhoz kérek szót. Elnök : Tessék ! Bodor György : Nem akarok -vitatkozni, csak azt akarom leszögezni, hogy nem áll az, mintha a mezőgazdasági cikkek nem volnának ugyanolyan magasan megadóztatva. Hiszen az őrlési adóval a falu népe nagy összegeket áldoz a főváros élelmezése érdekében, mert hiszen minden megőrlött mázsa gabona után 5 kilogrammot ad ingyen, amiért semmi ellenértéket nem kap. A sertéseknél is bőven leadja a forgalmi adót, mert aki véletlenül sertést hizlal, a fele árnál is többet veszít ezzel. B. Szterényi József; A kereskedő is ! Hát a valuta ? Bodor György : Megesik gyakran, hogy annyi forgalmi adót fizet a gazda az állatja után, amennyi annak a mai értéke. Mindezeket csak megnyugtatásul akartam mondani, hogy a mezőgazdasági cikkek annyira meg vannak már terhelve a forgalmi adóval, hogy most csak igazságosnak találhatjuk azt, ha a javaslat szerint egyforma mértékkel adózunk. A kereskedelem úgyis áthárítja ezt megint a fogyasztóra . . . B. Szterényi József : A gazda talán nem ? Bodor György : ... és végeredményében csak a fogyasztó fizeti meg a különbözetet. B. Szterényi József: A gazda talán olcsóbban adja a sertést ? Elnök ". Miután szólásra senki sem jelentkezett, a vitát berekesztem. A pénzügyminister ur kíván szólni ! Kállay Tibor pénzügyminister : T. Nemzetgyűlés ! Méltóztassanak megengedni, hogy félreértések elkerülése végett hangsúlyozzam, hogy az államnak igenis szüksége van bevételekre és ennélfogva az az állásfoglalásom, amely Szterényi képviselő ur indítványának elvetését kérte, korántsem abból indul ki, mintha az állami folyó bevételeket fokozni nem kellene, hanem arra való figyelemmel történt, hogy az őrlési adónak kérdése szerves összefüggésben van az egész jövő évi gabonaellátás kérdésével, szóval oly nagyjelentőségű kérdésekkel, amelyeket igy, incidentaliter elintézni, nézetem szerint most nem lehet. A kormány szerves adóreformokkal kivan jönni., amelyek beható tárgyalást és megvitatást igényelnek. Ezekkel természetesen már csak az uj törvényhozó testület elé járulhat és ezeknek tárgyalásánál és megállapításánál lesz majd módunk és alkalmunk arra, hogy foglalkozzunk a különböző társadalmi osztályok, a különböző foglalkozási körök megterheitetésének mérvével és igyekezzünk a teljesen egyforma, arányos és igazságos adóztatást biztosítani. Ami a 8. §-hoz beadott határozati javaslatot, illetve módosítást illeti, tisztelettel megjegyzem, hogy Szterényi képviselő ur pótló javaslatát elfogadom. Ami pedig budapesti Szabó képviselő ur módosító javaslatát illeti, tisztelettel megjegyzem, hogy mint céladót semmi esetre sem fogadhatnám el a fényűzési adónak felemelését. Itt a többi szakaszokban sincsenek céladók rendszeresítve, hanem csupán egyidejűleg azzal, hogy a tisztviselők érdekében intézkedéseket teszünk,