Nemzetgyűlési napló, 1920. XVII. kötet • 1922. február 09. - 1922. február 23.

Ülésnapok - 1920-310

A nemzetgyűlés 310, ülése 1922, tisztviselőknek, akik a világháborúban a hadrakelt seregnél legalább három éven át szolgáltak«. Ugyancsak javaslom a t. Nemzetgyűlésnek, hogy a 6. § végére a következő uj bekezdést méltóztassék illesztem : »A jelen szakasz első bekezdésében emiitett tisztviselőknek havi drágasági segélyt és rendkívüli segélyt azon az időtartamon belül, amelyen át a jelen szakasznak 3. bekezdése értelmében átmeneti személyi pótlékot kapnak, ugy kell megállapítani, mintha abba a fizetési osztályba tartoznának, amely fizetési osztállyal annyi nyugdíjba beszámítható illetmény (fizetés és személyi pótlék) jár, mint amennyi nyugdíjba beszámítható illetményt az illető tisztviselő fizetés, személyi pótlék és átmeneti személyi pótlék címén együttvéve kap. A világháborúban résztvett tisztviselőknek a jelen szakasz alapján nyújtandó illetménytöbbletek céljaira évi 20 millió korona hitel bocsáttatik a kormány rendelkezésére. Ezzel az utóbbi bekezdéssel összefüggésben tisztelettel javaslom, hogy a második bekezdésnek utolsó mondatát törölni méltóztassék. Elnök : Szólásra következik ? Gerencsér István jegyző : Szilágyi Lajos ! Szilágyi Lajos : T. Nemzetgyűlés ! Véletlenül abban a helyzetben vagyok, hogy a t, előadó ur módosító indítványát már ismertem, mert az előadó ur nekem megmutatta. De nem tudom hogyan szólnék hozzá, ha véletlenül meg nem mutatta volna. Lehetetlen így komolyan tárgyalni, ha az utolsó pillanatban ilyen lényeges módosításokat terjeszt elő a kormány. Most épen azért, mivel ismerem az indítványt, meg tudom Ítélni azt, hogy engem nem elégít la és nem elégítheti ki a hadviselteket sem. Ez a módosító indítvány is, az eredeti szöveg is semmi egyéb, mint porhintés a hadviseltek szemébe és a hadviseltek érdemeinek megcsúfolása. Ebből kifolyólag az egész 6. §-t töröltetni kérem és a 6. § helyett oly szöveget javasolok, amelyek a hadviselt közalkalmazottak Országos Szövetsége szövegezett meg és amelyet a legtöbb képviselőnek postán el is küldtek. Ez a szöveg a következő (olvassa) : »Felhatalmaztatik a kormány, hogy a világháborúban résztvett olyan, az 1915. évi XXII. te. első szakaszában felsorolt közszolgálati alkalmazottaknak, akik beigazolják, hogy legalább 12 hónapot töltöttek arcvonalbeli szolgálatban vagy hadifogságban, illetőleg legalább 12 hónapot töltöttek arcvonalbeli szolgálatban és hadifogságban együtt, továbbá az olyan állami, államvasuti, vármegyei tisztviselőknek, akik a világháborúban megsebesültek vagy rokkantakká váltak, az 1922. évi január hó l-jétől kezdve nyugdíjba is Tbeszámitható személyi (hadi) pótlékot engedélyezzen. A fenti személyi (hadi) pótlék az elesett, vagy hadifogságban, illetve a háborúban szerzett betegségben, vagy sebesülés folytán elhaltak részére is megállapítandó oly módon, hogy az özvegyek, illetve árvák részére a nyugellátás Idrovásánál számításba vétessenek. Ezt a személyi (hadi) pótlékot a mindenkori és a közvetlen magasabb fizeévi február hö 10-én, pénteken. 89 tési osztályba (csoportba) járó kezdő összilletmény közötti összegben kell megállapítani. A személyi (hadi) pótléknak az a része, amely a mindenkori és a közvetlen magasabb fizetési osztály (csoport) kezdő illetményei közötti nyugdíjba beszámitható összegéből származik, a nyugdíjba beszámitható javadalmazást képez. Erre a célia szükséges hitel a kormány rendelkezésére bocsáttatik. A világháborúban résztvett oly állami, államvasuti és vármegyei kezelőnek, díjnoknak, altisztnek és hivatalszolgának, akik beigazolják az első bekezdésben megállapított feltételeket, ugyancsak 1922. évi január 1-től kezdődő nyugdíjba is beszámítható személyi (hadi) pótlékot kell engedélyezni. A kezelőknek és díjnokoknak évi 720 korona, az alitiszteknek, hivatalszolgáknak évi 600 korona személyi pótlék jár, mely nyugdíjba számitható javadalmazást képez. (Mozgás.) Egyetlenegy mondatot sem mondok, amely e javaslatot indokolja, mert feltételezem összes képviselőtársaimról azt, hogy az eredeti szöveget 1 is oly figyelemmel kisérték, ezt a szöveget is oly figyelemmel kisérték, amely a hadviseltek érdekeinek megfelel. Kérem az eredeti szakaszt eltörölni és helyette az én mődositó indítványom szerinti szöveget elfogadni. (Élénk helyeslés a hal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök : Szólásra következik ? Gerencsér István jegyző : Senki sincs felírva. Elnök: Senki sem lévén feliratkozva, kérdem a tisztelt Házat, Mván-e még valaki a szakaszhoz hozzászólni ? (SenJcisem.) Az előadó ur sem kivan szólni, a vitát tehát bezárom. A pénzügyminister ur láván nyilatkozni. Kállay Tibor pénzügyminister : Tisztelt Nemzetgyűlés ! Az előadó ur módosításaival kérem a szakasz elfogadását, tisztelettel megjegyezvén, hogy ebben a tekintetben nézetem szerint tovább nem mehetünk, amiért is Szilágyi Lajos képviselő ur módosításának mellőzését kérem. Elnök: A tanácskozást berekesztem. Következik a szavazás. Jelentem a tisztelt Háznak, hagy harmincnál több aláírással névszerinti szavazást kérő ív nyújtatott be hozzám. A házszabályok 229. §-a értelmében köteles vagyok meggyőződést szerezni arról, hogy azok közül, akik az ívet aláírták, legalább 30-an jelen vannak-e. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a neveket felolvasni és a jelenlevőket figyelemmel kisérni. Gerencsér István jegyző (olvassa a névszerinti szavazást kérő ivet aláirt képviselők neveit). 34en jelen vannak ! Elnök: Az ivet aláirt képviselő urak közül 34-en jelen lévén, a névszerinti szavazást elrendelem. (Éljenzés balfelől.) Kihúzom a betűt, amelynél a szavazás kezdődni fog. (Megtörténik.) D ! Mielőtt a szavazást megkezdenénk, a házszabályok értelmében az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet Után.)