Nemzetgyűlési napló, 1920. XVII. kötet • 1922. február 09. - 1922. február 23.

Ülésnapok - 1920-315

304 A nemzetgyűlés 315. ülése 1922. évi február Tió 16-án, csütörtökön. jog gyakorlására alkalmasak és erre jellembeli és erkölcsi minősítéssel bírnak. Rupert Rezső: Mindegyiket országbírói értekezlet elé kell állítani ! Asszentálni kell. Négyesy László : Ilyen kiselejtező intézményt nem lehet létesíteni! Ilyen kiválasztó, kiselejtező, vagy kiszemelő intézményt egyetlen állam sem állíthat fel. Valamikor volt ilyen intézmény. A cenzori intézmény sok tekintetben ilyen volt. A cenzor intézményét azonban Hóm a megbírta, de modern, komplikált társadalmi viszonyok között ilyen intézmény többé nem lehetséges. A választójog gyakorlására hivatottaknak egyéni kiszemelése és minősítése tehát teljesen kikapcsolandó és nem vitatható kérdés. Az államok ehelyett bizonyos kategóriákat állapítanak meg arra nézve, hogy kiknek adják meg a választójogot. Kérdés azután az, hogy ezek a kategóriák hol kezdődjenek és meddig tartsanak. Rupert Rezső : De elfogadtuk a mandátumot a szegény választóktól, mielőtt a kategóriák meg lettek volna. Négyesy László : Vannak vagyoni kategóriák, ezek a legáltalánosabbak ! A korkategoria a legegyetemesebb választójog mellett is megvan, a különbség mindössze az, hogy az egyik országban huszonnégy, a másikban húsz, a harmadikban talán a 30 évet fogadják el, de a korkategoria, mindenütt feltétlenül megvan. Rupert Rezső : Az a baj, hogy a választók nem kategorizáltak, mikor ezt a nemzetgyűlést beküldték. Négyesy László : Ami a napirenden lévő törvényjavaslatot illeti, ez legjobb meggyőződésem szerint a jogkiterjesztés elvét szolgálja. A tisztelt túloldal azzal a felfogással érvel, hogy ebben jogmegszoritás, sőt jogfosztás van. A tisztelt túloldal jogfosztásról beszél, mert más álláspontból nézi a dolgokat. Elismerem, egészen jóhiszeműen fogja fel a kérdést . . . Rupert Rezső : Nem jóhiszeműségből, hanem becsületből fogjuk fel ! Akik nekünk mandátumot adtak, azokat nem zárhatjuk ki! Kiss Menyhért: Az előbb már kibeszélte magát ! Négyesy László : De a tisztelt túloldal a Friedrich-féle választójog alapján áll. Ez az oldal pedig azon az alapon áll, hogy a legutóbb hozott tételes törvényhez képest ez a választójog nagy haladást jelent. Az eddig érvényben lévő és még hatályon kivül nem helyezett választójogi törvényhez képest ez kétségtelenül haladás. A tisztelt túloldal azt mondja, amit a délvidéki ember mond. Mi az északi félgömbről ugy látjuk, hogy a nap, ha feléje fordulunk, balkéz felől kel fel és jobbra megy le, a tisztelt túloldal pedig azt mondja nem, nekem a nap jobbkéz felől kel fel — mert a déli félgömbről nézem és balkéz felé megy le. — így vagyunk itt is. Törvényt alkotunk. A legutóbbi törvényalkotás szerint a választójog aránylag nagyon szűk keretek között mozgott Most ujabb törvényt alkotunk, amely a választójogosultság terén sokkal tágabb kereteket ad. Ez tehát nagy előrehaladást jelent a demokratizmus utján. Azzal érvelnek a túlsó oldalon, hogy a Friedrich-féle választói rendelet törvény. Már tegnap hallottuk itt azt a felfogást, hogy ha a parlament szétmegy is, nem marad az ország törvényes intézkedés nélkül, mert hiszen a Friedrich-féle rendelet egyenesen törvényerővel bir. Somogyi István: Nem így van? Hát Gaal Gaszton nem ezt mondta? Az elnöki székből mondta ! Négyesy László: Ha igy volna, akkor egészen felesleges volna törvényt alkotni, akkor egyáltalában tárgyalnunk sem kellett volna ilyen hosszú ideig. Somogyi István : Persze, hogy nem ! Huszár Elemér: Ezt magyarázzuk a kormánynak már régen ! Négyesy László: Ezt a felfogást mi csak tegnap óta hallottuk. (Zaj és felkiáltások a baloldalon: Ohóf) Oláh Dániel : Az első napon törvény lett belőle ! Négyesy László : Ezt a rendeletet a nemzetgyűlés nem emelte törvényerőre, csak a maga létrejöttét törvényesítette, amikor ezt a rendeletet ad hoc elfogadta. (Zaj és ellenmondások a baloldalon.) Rassay Károly : Az időközi választásokon milyen alapon választottak? Négyesy László: Ez a rendelet csak két évre szólt! Rassay Károly : Mi ? Ez a rendelet ? Négyesy László : Egyáltalában nem mondta ki az 1920 : I. te. azt . . . Rassay Károly : ... hogy csak két évre szól ! Négyesy László : ... hogy ez a törvény egyszersmindenkorra szól. (Nagy zaj a baloldalon.) Somogyi István: Egy törvény sem mond ki ilyet ! Négyesy László: Nem mondta ki a törvény, hogy ez a rendelet minden időre szól, hanem azt mondta ki, hogy ha uj választójogi törvényt nem fog alkotni ez a nemzetgyűlés, (Felkiáltások a baloldalon-. De nem alkotott/) vagy amennyiben uj törvény nélkül oszlattatnék fel időközben, két év letelte előtt a nemzetgyűlés, akkor a Friedrich-féle rendeletben foglalt "választójog alapján történjék a választás. (Zaj és ellenmondások a baloldalon.) Rupert Rezső: Ez nem stilisztika! Ehhez a jogászok többet értenek ! Négyesy László : Két év óta mindenki abban a felfogásban jár-kel az országban, hogy a nemzetgyűlés uj választójogi törvényt fog alkotni, (Felkiáltások; a baloldalon: Természetes!) arra azonban, hogy a Friedrich-féle rendelet egyszersmindenkorra érvényes, senki sem gondolt.