Nemzetgyűlési napló, 1920. XVII. kötet • 1922. február 09. - 1922. február 23.

Ülésnapok - 1920-315

A nemzetgyűlés 315. illése 1922. évi február hó 16-án, csütörtökön. 285 Budaváry László: Mélyen fc. Nemzetgyűlés! Ne higyje senki sem, hogy itt a parlamentben kialakult hangulat és az egyes pártok valóban a nemzet óhajtását és hangulatát képviselik, (ügy van J jobbfelől.) Majd méltóztatnak meggyőződni arról odakünn, amikor az egyes képviselő urak odaállanak a nép Ítélete elé, . . . Ugron Gábor: Ez az, láttuk Kecskeméten! Budaváry LáSZlÓ : . . . hogy a nép hangulata egészen más, mint az, ami itt a parlamentben megnyilvánul. (Helyeslés és felkiáltások a bal- és a szélsőbáloldalon : Mint a plakát !) Rupert Rezső." Kecskeméten ott voltak a szervezett Ébredők ! Szabóky Jenő : Devecser ! Rupert Rezső: Devecseren nagyon jő újság van ! Ott tisztességes emberek laknak ! Sokkal jobb, mint rátok nézve Kecskeméten ! Budaváry László: Azt Huszár képviselő ur sem hiszi, amit állit ! Amióta a választójogi vita itt a Házban folyik, azóta sok esetben hallottuk azt, hogy egyes képviselő urak a beszédükben kitérve mintegy figyelmeztetőt küldöttek a kormányzó ur őfőméltóságának, hogy az esküjét nem szegheti meg és nem fogja megszegni. ' Somogyi István : Hisszük is ! Budaváry László : Én is hiszem és meg vagyok győződve arról, hogy az a férfiú, akit én ma a legelső és legbecsületesebb magyar embernek tartok, ilyen dolgot elkövetni sohasem fog. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps jobbfelől.) Azonban, mélyen t. képviselőtársaim, én igenis nem fogadom el ezt a kijelentést azoktól a képviselő uraktól, akik ma az államfővel szemben szükségesnek tartják ezt hangoztatni, de akik nem figyelmeztették Őfelségét a koronás királyt arra, hogy a svájci szövetségtanácsnaktett fogadalmat szegi meg akkor, amikor Magyarország területére bejön. (Élénk helyeslés és taps jobbfelöl. Mozgás a baloldalon.) Miért nem figyelmeztették a királyt akkor, miért adnak ma tanácsot annak a férfiúnak, aki a kötelességét mindenkinél jobban tudja és teljesiti is ? ! (Zaj és felkiáltások balfelől : Apponyi Albertnek vége ! Elfűrészelte Apponyit !) Mélyen t. Nemzetgyűlés, én senkit, magyar embert elfűrészelni nem akarok. (Ellenmondások balfelől.) Ugron Gábor : Csak a nyakát ! (Derültség. Mozgás.) Budaváry László : Nagyon téved a t. képviselő ur, ha ily értelmet ad beszédemnek ! Én a magyar embert csak támogatom és erősítem ! Ugron Gábor : ön beszélte rá ! Budaváry László : A választójogi vitában tegnap hangzott el itt egy beszéd Magyarország egyik legnagyobb fiának, gróf Apponyi Albertnek ajkáról. Rupert Rezső : Bátran mondhatja, hogy a legnagyobb ! Budaváry László : Én tettem egypár közbeszólást, amelyekben azonban nem Apponyi Albert t. képviselő úrral bocsátkoztam polémiába, hanem a háta mögül elhangzott közbeszólásokra reflektáltam, és ezért megvádoltak engem azzal, hogy az ország egyik legnagyobb tekintélye ellen intéztem támadást. Mélyen t. Nemzetgyűlés, Apponyi Albert képviselő urnák nincs szüksége arra, hogy a haza érdekében tett szolgálatairól ő maga emlékezzen meg; mi mindnyájan tudjuk, elismerjük azt és tisztelettel hajlunk meg előtte és jobban szeretnénk gróf Apponyi Albertet azok között látni, akik igazán határozottan, minden tekintetben a keresztény magyarság diadaláért küzdenek. Rupert Rezső: Budaváry mögött Budavárytól kér belépőjegyet ! Budaváry László: Én mindenkor a tekintélyek helyreállításáért küzdöttem, küzdök ma is. És ha rossz néven vették és azt mondották, hogy én egy tekintély ellen foglaltam állást, akkor legyen szabad alludálnom arra, hogy én az államfő után az ország legelső tekintélyének, akinek kijárhat minden jog és tisztelet, az ország ministerelnökét tartom. Hogyan méltóztatnak az önök alkotmányjogi és a törvénytisztelettel párosult felfogásukkal összeegyeztetni azt, hogy itt hosszú hónapok óta az ország ministerelnökének személyes becsületét érintik és iparkodnak azt sárba taposni ? (ügy van! jobbfelől. Zaj a baloldalon.) Hogyan lehetséges magyarázatát adni annak, hogy itt egyes képviselőtársaim azt merik szembe vágni annak a magyar embernek, aki a hazáért szintén áldozatokat hozott, hogy neki két hazája van, amely között szabadon választhat ? (Zaj.) Ez nekünk, magyar embereknek a jó érzését felkorbácsolja, ezt nem tűrhetjük többé. (Nagy mozgás a baloldalon.) Rakovszky István : Jól van ! Budaváry László : Ez az a demagógia, amely ellen küzdenünk kell, mert ez vezet a tekintélyek sárbatiprásához. (Folytonos zaj. Elnök csenget.) Azt is leszögezni kívánom, hogy a mélyen t. túloldal ezzel az oldallal nem a választójog kérdésében áll szemközt. Ez csak mintegy köpönyeg, amellyel el akarja takarni a valóságot, (ügy van ! jobbfelöl. Nagy mozgás a baloldalon.) Rakovszky István : Gyanúsítás ! Hazudik ! (Zaj.) Budaváry László: A t. túloldalt ettől az oldaltól még mindig a királykérdés választja el, de nem választja el a keresztény és nemzeti gondolat. Huszár Elemér: Szavazzák meg azt a választójogot, amelynek alapján meg lettek választva ! (Nagy zaj és közbeszólások jobbfelől.) Ugron Gábor : Azért hirdetem húsz esztendő óta ugyanazt ! Nem változtattam meg nézetemet a választójog kérdésében. Nem fordítok köpenyeget ! Disznóság ! (Zaj.) Budaváry László : Hosszú hónapok vitájából azt a meggyőződést merítettem, hogy igen sok képviselő urnák mindegy, hogy a helyzet a választásoknál hogyan fog alakulni ; a legtöbbnek az a célja, az a legfőbb törekvése, hogy a mandátumát biztosítsa. (Zaj.) Ellenben csak másod-