Nemzetgyűlési napló, 1920. XVII. kötet • 1922. február 09. - 1922. február 23.

Ülésnapok - 1920-315

évi február hó 16-án, csütörtöJcön. 280 A nemzetgyűlés 315. ülése 1922. ralis körökkel keresi a barátságot, azóta a kis Andrássyból megint nagy Andrássy lett. (Zaj a jobb- és a baloldalon.) Tehát Magyarországon csak annak van létjogosultsága, aki a liberális zsidó körökkel fentartja a kontaktust, mig mindazoknak, akik ezzel szembe fordulnak, élete, boldogsága, mindene lehetetlenné van téve ebben az országban. Friedrich István : Én erről álmodni fogok éjjel ! Budaváry László : Mi antiszemiták ezt akarjuk megváltoztatni! A mélyen tisztelt képviselő urnák nem kell erről álmodnia, mert hiszen már a valóságból is tapasztalhatja, hogy mióta Vázsonyival barátkozik, épugy dicsőitik a zsidók. (Derültség és taps a jobboldalon.) És hogy minden*továbbinak elejét vegyem és hogy a rám szórt vádak alól is kihúzzam a valóság gyékényét, kénytelen vagyok kijelenteni és leszögezni ezt az álláspontot, hogy a mi véleményünk szerint a zsidókérdés nem felekezeti kérdés, ebből csak a zsidóság akar felekezeti kérdést csinálni. Nekünk faji kérdés és gazdasági kérdés, de legfőképen a magyarság hatalmi kérdése : vagy mi, vagy ők ; valakinek közülünk a közélet porondjáról el kell tűnnie, valakinek itt helye nem lehet. Tehát mi azt akarjuk, hogy a magyarság biztositsa itt magának a talajt. (Zaj a jobb- és a baloldalon.) Jönnek a választások; annak a jóhiszemű választópolgárságnak minden dologra nem terjedhet ki a figyelme, hiszen ők annak idején is egész más célzattal küldöttek be bennünket a nemzetgyűlésre. Sajnos, igen nagy százaléka a nemzetgyűlési képviselő uraknak eltávolodott arról az útról, amelyet választói annak idején számára kijelöltek. Szabó József (budapesti) : Budaváry is kilépett a kereszténypártból, kisgazda lett ! Budaváry László: Budaváry azért lépett ki a kereszténypártból, mert a kereszténypárt egyes tagjai/isszepaktáltak azokkal, akik ellen ő küzdött. És ők nem végezték maguk ezt a munkát, bevontak olyan keresztényeket is, akiket bizonyos keresztény alakulatokból annak idején eltávolítottak. Legutóbb is egyik igen tisztelt képviselőtársunk, Zákány Gyula, kijelentette azt, hogy ő életében azt a pillanatot szégyenig amikor velem egy pártban, mint mondotta, az Ébredők táborában működött. Nekünk van okunk szégyenkezni, mert annak idején egész más hangokat pengetett. Friedrich István: Ez

/

izlés dolga! Budaváry László: Én emlékszem Zákány Gyula képviselő urnák egy beszédére egy választáson. (Felkiáltások balfelöl : Választójog 1) Választójog ! Igen, ismerje meg a nép, kikkel áll szemben. (Nagy zaj a baloldalon.) ö támadott engem, tisztelt barátom, nekem van jogom védekezni. Es akkor azt mondotta ; akkor a keresztény társadalmat egy falkához hasonlította, amely a zsidó csörgő után megy, azt vélve, hogy valami jó falatot talál. Ugy látom, hogy nagyon sokan eltévedtek már ezen csörgő után, nagyon sokan mennek utána, köztük Zákány Gyula is, és azt az intervjut, amelyben nem átalotta az ország legkeresztényibb és legnemzetibb egyesületét, az Ébredő Magyarok Egyesületét megtámadni, ő mint volt tag, amely Az Est hasábjain jelent meg, azzal végezte, hogy ő most üres idejét azzal tölti, hogy ő most elmegy a képcsarnokba és ott egy Madonna-képet bámul és a portásnak minden alkalommal külön ad 20 koronát, hogy ő nyugodtan nézhesse azt, bezárkózva. Meg vagyok győződve, hogy az a Madonna szívesen adna 100 koronát, ha ilyen keresztények őt nem bámulnák. (Derültség a jobboldalon.) Ugyancsak egy másik tisztelt barátom, tegnap vagy tegnapelőtt a vele folytatott beszélgetésben azt mondotta, hogy ő, mint véresszájú antiszemita jött be ide a képviselőházba és most mint filoszemita távozik innen és ennek okául engem állított oda. (Éljenzés a szélsőbaloldalon.) Szilágyi Lajos : Választójog ez ? Budaváry László : Tisztelem és becsülöm azt a meggyőződést, amely a meggyőződést bizonyos . . . (Zaj a baloldalon. Egy hang balfelől : Beszéljen a választójogról ! Elnök csenget.) Többször kijelentettem már, hogy én az általános, egyenlő, titkos választójog hive vagyok. Kijelentettem azt, hogy én a nőkre is kiterjedő választójogot követelem, még pedig olyan mértékben, amely a nők szavazati jogát ugyanazon alapra helyezi, mint a férfiak szavazati jogát. Orbók Attila : Minden szép fiu azt követeli !. Budaváry László : Követelem azt, hogy a nők szavazati jogát is 24 éves korhatárhoz kössük. Friedrich István : Helyes ! Budaváry László: Követelem, hogy sehol se legyen kritérium a négy elemi osztály elvégzése, mindenütt az irni-olvásni tudás állittassék be. Friedrich István : A mi pártunkban van ! Nagyszerű ! Ebben a kérdésben ! Orbók Attila : Megint találkoznak ! Budaváry László : Csakhogy én ezt nem azért mondom, hogy én ezzel magamnak híveket szerezzek, hogy én ezzel választóim számát szaporítsam, hanem azért mondom, mert az a meggyőződésem, hogy senkit, aki becsületes magyar ember, a választói jogosultságból kizárni nem lehet. Es épen a kereszténység szempontjából követelem a nők választójogát, (Folytonos nagy zaj a baloldalon.) mert igen sok példát láthatunk rá, hogy a férfiak lelkében a keresztény nemzeti gondolat megingott és összeomlott, ellenben a nők lelkében érintetlen tisztaságban megvan. Friedrich István : A három gyermeket magáévá teszi ? Rakovszky István : Az sok ! Budaváry László : És én nem tudom magy rázatát találni annak, hogy azért, mert valaki Bethlen István gróffal a választójog kérdésében