Nemzetgyűlési napló, 1920. XVII. kötet • 1922. február 09. - 1922. február 23.

Ülésnapok - 1920-314

Ä nemzetgyűlés 314. ülése 1922 igen tisztelt népjóléti minister urnák rendelkezésére bocsátottam, ugy szól, hogy azért kellett igy dönteni, mert közszolgálati alkalmazott elhelyezéséről kellett gondoskodni. Itt van az, hogy nem ismeri a lakásügyi hatóság a helyzetet, mert elvált :

asszony közszolgálati alkalmazott nem lehet. ^fJSÊtr pedig, akinek a lakást odaitélték, az egy elvált asszony; férjétől itt a nyilatkozat (olvassa): »Alulírott ezennel kijelentem, hogy feleségemtől 1922 február hó 4-én törvényesen elváltam és 1921 január 10. óta külön váltan élünk. Egyben tiltakozom az ellen, hogy nevemben az ő részére lakást kiutaljanak. Győr, február hó 14-én.« Aláírva és két tanú. Most még fennállhatna az a kétely, hogy a fiatalember t ' n elmulasztotta azt, amit ma már megkövetelnek, hogy elsősorban lakásigazolványt szerezzen magának. Itt sem követett el semmi mulasztást, mert kezemben van mindkettőnek lakásigazolványa. A fiatalember lakásigazolványának iktatószáma . . . Huszár Károly: Elhisszük! Szabó István (sokorópátkai) : . . . 4285, mig a versenytársé : 7326, tehát sokicai magasabb. Az a bizonyos fiatalember tehát, aki tulajdon házába költözött be, előbb is váltott magának lakásigazolványt, mint a vetélytárs és mégis őt lakoltatták ki karhatalommal az édesanyja tulajdon házából, tehát az ő tulajdon örökségéből. Erre kerek jogorvoslást az igen t. népjóléti minister uitól és azért tisztelettel előterjesztem a következő interpellációt (olvassa) ; »Van-e tudomása az igen t. minister urnák a győri lakásügyi hatóság azon sérelmes határozatáról, hogy Pozsgay Pál leszerelt katonatisztet édesanyja házából kilakoltatta, mert a lakást másnak Ítélte oda. Hajlandó-e az igen t. minister ur a panasz tárgyát képező ügyet megvizsgálni és sérelmet szenvedőnek igazságot szolgáltatni ?<< Elnök: Az interpelláció kiadatik a népjóléti minister urnák. A népjóléti minister ur kivan szólni. Bernolák Nándor népjóléti és munkaügyi minister: T. Nemzetgyűlés! Arról az esetről, amelyet sokorópátkai Szabó István t. képviselőtársam előterjesztett, van tudomásom. T. i. épen a képviselő ur volt szíves néhány nappal ezelőtt átadni nekem a vonatkozó birói végzést és én elrendeltem ennek az ügynek felülvizsgálását. Mihelyt jelentést kapok a dolgok állásáról, a magam részéről abba a helyzetbe jutok, hogy állást foglalhatok a dologban. Addig természetesen nem adhatok egyéb választ, mint azt, hogy amenynyiben bármily szabálytalanság történt ebben az ügyben, akkor a Lakáshivatal végzését meg fogom semmisíteni és utasitani fogom a megfelelő eljárásra. Ezt az alkalmat felhasználni óhajtottam volna arra is, t. Nemzetgyűlés, hogy a múltkori bejelentésemhez képest jelentést tegyek a lakásügy ujabb rendezésének részleteiről. Erre azonban módom nemcsak az idő előrehaladottsága miatt nincs, hanem azért sem, mert ebben az igen nagyjelentő-, évi február hó' 15-én, szerdán. '253 ségü kérdésben az előkészítő tárgyalásokat befejezni még nem voltam képes, ugy hogy csak néhány nap múlva leszünk abban a helyzetben, hogy végleges rendelkezéseket tehetünk a lakásügy terén. Azonban, ha már felszólaltam, legyen szabad egy félreértésre ráutalnom, amelyről részben a lapok utján, részben magánúton vett közlésekből értesültem. Több oldalról ugyanis értesültem arról, hogy egy a múltkori interpellációra adott válaszomat a lakáshivatalnál működő biró urak ugy értelmezik, mintha őket vádoltam volna meg visszaélésekkel. Ámbár az akkor tett nyilatkozatomnak szószerinti szövegéből is kitűnik, hogy egy súlyos félreértés, mert hangsúlyoztam, hogy birói visszaéléseknek a gyanúja sem merült fel, mégis kötelességemnek tartom a félreértés eloszlatása végett itt ezen a helyen, ahol az interpellációra adott válaszom annakidején elhangzott, kijelenteni, hogy abszolúte nem gondoltam arra, hogy a birói kart ilyen súlyos váddal terheljem, vagy ilyen vádnak csak a látszatát is felébresztem akarnám. Visszatérve az interpelláció eredeti tárgyára, biztosithatom Szabó István tisztelt képviselőtársamat, hogy ebben az ügyben, a legsürgősebb intézkedés fog megtörténni. ElnÖk : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Szabó István (sókorófátkai) : Tisztelt Nemzetgyűlés ! A népjóléti minister ur válaszát köszönettel tudomásul veszem és újra is kérem, hogy itt alaposan méltóztassék megvizsgálni ezt a dolgot, mert újra fel kell emlitenem, hogy valami megkerülés lehetett a dologban, mert hiszen a kérvény a férj nevére szólt, azért hozott a biróság olyan határozatot, hogy közszolgálati alkalmazott elhelyezéséről van szó, tehát ez tette indokolttá az egészet. Legyen szives felderiteni azt, hogy itt valami turpisság fordult-e elő ; Pozsgay Pálnak mindenképen megvan a joga a tulajdonjog szentségénél fogva is, de meg a törvény és szokás igazsága szerint is. A választ tudomásul veszem. Elnök : Felteszem a kérdést : tudomásul veszi-e a t. Nemzetgyűlés a népjóléti minister urnák sokorópátkai Szabó István képviselő ur interpellációjára adott válaszát, igen vagy nem 1 (Igen !) Ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Soron van ? Berki Gyula jegyző : Nagy Pál ! (Nincs itt !) Elnök : Nincs jelen. Az interpelláció töröltetik. Soron van ? Berki Gyula jegyző: Homyánszky Zoltán. Hornyánszky Zoltán: Csak egész röviden fogok beszélni. A felekezeti iskolai tanárok helyzete jóval rosszabb, mint az állami középiskolai tanároké, és igy például megtörténik az, hogy a VII. és VI. fizetési osztályban csak 800—800 korona a drágasági segély, a rendkívüli segély pedig csak körülbelül 400 koronára megy fel, ami