Nemzetgyűlési napló, 1920. XVII. kötet • 1922. február 09. - 1922. február 23.
Ülésnapok - 1920-314
A nemzetgyűlés 314. ülése 1922, hozzászólás keretébe, azt hiszem, hogy az a rendkívüli körülmény, hogy ez talán utolsó, mindenesetre utolsóelőtti ülésünk, az utolsó alkalom, midőn a nemzetgyűlésen hozzászólhatunk azokhoz, amik a nemzetgyűlés bezárta után ránk várnak és történhetnek, talán a mélyen tiszteit Nemzetgyűlés elnézését fogja számomra biztositani egynéhány percre. (Sálijuk! Halljuk !) A legteljesebb mértékben méltányolom mindazoknak — Huszár Károly tisztelt barátomnak is elsősorban — a fáradozását, akik azon buzgólkodtak, hogy az utolsó pillanatban is lehetővé tétessék valamely választójogi törvény létrejövetele, még akkor is, ha én azt a választójogi törvényt a magam meggyőződésével nem tudom összeegyeztetni. De abban a következtetésében, amelyet ő elénk tár, hogy amennyiben ez nem jön létre, akkor alkotmányjogi zavar előtt állunk, én nem osztozom. (Helyeslés a balés a szélsöbáloldálon.) Ilyen alkotmányjogi zavar előállana akkor, ha a kormány magát törvénytelen lépésre határozná el és ha a kormányzó urat e tekintetben helytelen tanáccsal ellátva, el tudná érni azt, hogy — amint a levegőben van, ós amint a kormány ezt meg nem tagadta, meg nem cáfolta — rendeleti utón akar uj választójogot életbeléptetni. Ebben az esetben is, de nem azért, mert ez a választási törvény nem jött létre, hanem azért, mert a kormány egy törvénytelen eljárást követett, amelyet azok után, amiket a tegnapi napon is előadtam, ujabb érvekkel támogatni nem tartom szükségesnek — igenis beállana egy igen aggályos helyzet; az a helyzet, hogy az ország közvéleményének legalább egy igen nagy része törvénytelennek és alkotmányellenesnek tartaná azt a bázist, amelyen a következő nemzetgyűlés összeül és ennek folytán olyan jogbizonytalanság . .. Rupert Rezső: Szovjetrendszer! Gr. Apponyi Albert : ... és jogbizonytalansági érzet állana be a kedélyekben, mely sem a belső konszolidációnak, sem az ország tekintélye kifelé való megerősödésének nem válnék hasznára. De maga az a tény, hogy választójogi törvényt nem alkotunk, magában véve lehet sajnálatos azoknak szempontjából, akik a fennálló rendeletet károsnak tartják, de alkotmányjogi zavart nem okoz, mert van e tekintetben létező jog, és ez az a rendelet, amelynek alapján a jelenlegi nemzetgyűlés összeült. Ha a kormány törvényesen jár el, ha törvényes tanácscsal látja el a kormányzót, s ha a kormányzó ur ennek a rendeletnek alapján rendeli el az uj választásokat, akkor semminemű alkotmányjogi zavar elő nem áll. (Igaz! Ugy van! balfelől.) Ha előáll, — ismétlem — akkor a netán elkövetett törvénytelenség és alkotmánysértés lesz ennek az oka, nem pedig az a körülmény, hogy ezt a javaslatot meg nem szavaztuk. Erre kivántam felhivni az utolsó pillanatban a t. kormánynak és a nemzetgyűlésnek figyelmét. évi február hó 15-én, szerdán. . 239 A t. kormány a tekintetben, hogy a kormányzó urnák, aki bizonyára el van tökélve arra, hogy esküjéhez hiven jár el, micsoda tanácsot ad, igen súlyos felelősség terheli. De felelősség terheli más irányban is. Erről is kívánok pár szót szólni. (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) Terheli a felelősség a közállapotokért azon időn keresztül, amelyben parlamentáris ellenőrzés nem lesz. Es én megvallom, hogy igen nagy aggodalmakkal nézek elébe ennek az időszaknak. (Igaz ! Ugy van ! balfelöl.) A t. belügyminister ur ugyan mai beszédében nagy emfázissal mondotta, hogy ő a polgári rendet minden megzavarással szemben meg fogja óvni, fenn fogja tartani. Helyes. Nemcsak hogy nincs kifogásom ellene, hanem ezt a kormányzat és különösen a belügyi kormányzat egyik legfőbb feladatának és kötelességének tartom, de akként, hogy ezt a polgári rendet, ezt a jogbiztonságot, ezt a személy- és vagyonbiztonságot, azt a jogrendet, mely minden tényezőt a maga törvényes hatáskörében tart ós azon túllépni nem enged, mindenkivel szemben egyaránt védje meg. (Igaz! Ugy van! bal felöl.) Rakovszky István: A »szervezeteinkkel« szemben is. (Zaj.) Gr. Apponyi Albert: Már pedig e tekintetben nemcsak a távolabbi, de a közelmúltnak eseményei is súlyos aggodalmakat ébresztenek bennünk. Látjuk, hogy notórius rendzavarások fordulnak elő, s hogy ezeknek a rendzavarásoknak tekintetében megindult vizsgálat egyszerre megakad, homokba vész el, nem vezet célhoz, mihelyt annak a szálai bizonyos különös protekcióknak örvendő alakulatokhoz vezetnek. (Ugy van! Taps balfelöl. Felkiáltások: Athenaeum! Zaj és ellenmondások a jobboldalon.) Akarnak példát? Közbotrányt okozott Budapesten egy nyomdának, nem tudom hány hónappal ezelőtt történt szétrombolása. Nem titok senki előtt, az illető érdekeltek előtt sem, hogy ez honnan indult ki. A vizsgálat állítólag meg is indult, de homokba veszett, semmi eredményre nem vezetett. (Mozgás.) Akarnak egy másik példát? (Felkiáltások a jobboldalon : Nem ! Balról : Halljuk! Halljuk!) Pallavicini t. barátom egy interpellációja során felemiitette azt a rejtélyes eseményt, hogy bizonyos felfegyverzett csoportok Tata várába, amelyben a király Őfelsége akkor tartózkodott . . . (Nagy zaj és felkiáltások a jobboldalon: Hagyják már el a királyügyet! Felkiáltások balfelöl: Kellemetlen?) Rupert Rezső : Nem a királyról, egy emberéletről van szó ! Budaváry László : Az az eset inkább Eakovszky bűneit tárja fel! (Nagy zaj bálfelöl.) Elnök (csenget) : Budaváry képviselő urat kérem, szíveskedjék csendben lenni. Somogyi István: Budaváry egészen megszépült, amióta kormánypárti! (Folytonos nagy zaj.)
