Nemzetgyűlési napló, 1920. XVII. kötet • 1922. február 09. - 1922. február 23.

Ülésnapok - 1920-314

í§2 À nemzetgyűlés 314. ütése 1922. I évi február hó 15-én, szerdán. kanták érdekében tettem, és én tényleg végigjártam a kórhazakat és iparkodtam individualiber foglalkozni minden egyes emberrel. Akkor mit hallottam ? Hallottam három dolgot. Először is azt mondták nekem, hogy ismerjék, amit mi a hazáért tettünk és azokat az áldozatokat, amiket a hazáért hoztunk. (Helyeslés jobbfelől.) És ezt ne csak az állam ismerje e], hanem ismerje el a társadalom is azáltal, (Ugy van ! jobbfelől.) hogyha állásért, alkalmazásért valamelyik ajtón egy rokkant kopogtat, akkor igenis a rokkantnak ott legyen elsőbbsége. (Helyeslés jobbfelől.) Ez az, amit a mi rokkantjaink elsősorban kívántak. Én nagyon el tudnám képzelni és azt hiszem, hogy a végrehajtás során lesz is arra mód, hogy a földreformnál juttassunk előnyt a rokkantaknak. (Felkiáltások a jobboldalon : Ez a fontos ! Taps a jobboldalon.) Ugron Gábor: Eddig is meg lehetett volna csinálni ! Schandl Károly : Csinálják is ! Gr. Klebelsberg Kund bel ügym in ister : Azonkívül igen jól el tudom képzelni, hogy a következő nemzetgyűlés idején, ha nem fognak ezzel a szerencsétlen reparációval bennünket sanyargatni, ha az entente nem akarja kipréselni ebből a kis maradék Magyarországból az utolsó fillért is a reparáció céljára, akkoi a magyar nemzetnek becsületbeli kötelessége lesz az adóerőt a végsőkig megfeszíteni azért, hogy azok, akik az intenger nagy Magyarországért küzdöttek . . . (Zaj és felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon : Ugy van ! ügy van !) Bródy Ernő : Választójogot is kapjanak ! Nem kerül semmibe ! Gr. Klebelsberg Kund belügyminister :... tisztességes megélhetéshez jussanak. Ez a magyar nemzetnek becsületbeli kötelessége. AH a rokkantkórházakat végiglátogatta, az tudja, hogy köztük választójogról szó sem volt. (Zaj és derültség a balés a szélsőbaloldalon.) Ne méltóztassék ezen nevetni. Majd válaszolok erre. A választójog nem lehet senkinek sem jutalma és ha meg méltóztatik kérdezni egy rokkantat, hogy ő Galicia homokján vagy a Öoberdó szikláin azért verekedett-e, hogy választójoghoz jusson .. . (Nagy zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Taszler Béla: Azért, hogy jogot kapjon és nem azért, hogy a jogot elkobozzák! Ugron Gábor: Tisza István mondta ezt ! Gr. Klebelsberg Kund belügyminister: Nagyon büszke vagyok rá, hogy Tisza István ugyanezt mondta és ha onnét felülről le lehet tekinteni, — (Folytonos zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) ha megbuktatnak érte, örömmel és emelt fővel bukom meg — akkor én nagy örömmel nézek fel, mert Tisza István örömmel fogja látni, hogy én a haladás választójogáért és a demokrácia választójogáért küzdök, de a szélsőséges választójoggal szembeszegezem mellemet, (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon.) ha pedig el méltóztatnak söpörni, akkor Bródy Ernő : Kérdezze meg a munkásságot J Gr. Klebelsberg Kund belügyminister: Be én ezen túlmegyek, t. Bródy képviselő ur, hiszen nekem épen az ön közeli politikai barátja, Vázsonyi t. képviselő ur, azt lobbantotta szememre, hogy én egy nemzeti ajándékot adok a szociáldemokráciának akkor, amikor Budapesten és környékén a lajstromos szavazást hozom be. Bródy Ernő : A papiion adja, de itt elveszi ! Elnök : Kérem Bródy képviselő urat. ne méltóztassék a tárgyalást zavarni ! Gr. Klebelsberg Kunó belügyminister: Majd meglátjuk a választások menetét, papíron lesz-e. Bródy Ernő : Elveszi ! Elnök : Bródy képviselő urat másodszor is kérem, szíveskedjék a tárgyalást nem zavarni ! Gr. Klebelsberg Kunó belügyminister: Ez az ipari munkásságra nézve, igenis, kedvező. Nem átallom ezt kimondani és erre a nemzetgyűlésnek szüksége van, mert ennek a nemzetgyűlésnek hű képének kell lennie a magyar nemzet egész szociális Összetételének és szociális struktúrájának. (Helyeslés jobbfelől.) Es mivel a magyar nemzet szociális struktúrájában az ipari munkásság igenis számottevő szerepet játszik, addig, amig én belügyminister vagyok, sohasem fogok belemenni oly rendelkezésbe, hogy az ipari munkásságot attól, hogy a nemzetgyűlésben országos átlagban képviselettéshez jusson, elüssük. (Élénk helyeslés és taps jobbfelől.) Rupert Rezső: Ezt leszögezzük! Bródy Ernő: A munkásság mást mond! Gr. Klebelsberg Kund belügyminister: Hiába méltóztatik mondani, ezek tények. Igenis, amig az ipari munkásság törvényes alapon áll, mindent meg fogok tenni abban a tekintetben, hogy az ország házában is meglegyen az a szerepe, ami megvan az ország munkájában. (Ugy van ! jobbfelől.) De nem átallom itt kijelenteni, hogy amint kommunista vagy hasonló államfelforgató velleitásokkal állanék szemben, akkor érvényesíteni fogom jobbra és balra a köz érdekében az államhatalom egész erejét. (Élénk helyeslés és taps jobbfelől.) Emiitették igen számottevő részről, Apponyi Albert igen t. képviselő ur, Haller István képviselő ur is, a katonai jogcímeket. Haller képviselő ur igen hatásos beszédben felvonultatta a rokkantakat, a bénákat, a vakokat és ezek nevében követelte a választójogot. T. Nemzetgyűlés ! Ebben nekem is van egy igen csekély személyi részem. Én nem szeretek a magam csekély személyemmel foglalkozni, én teljesen tisztában vagyok saját értékemmel. . . (Zaj balfelől.) Elnök : Kéiem a ministei urat, szíveskedjék egy kissé hangosabban beszélni, mert én sem értem és akkor bizonyára a gyorsírók sem értik a beszédét. Gr. Klebelsberg Kunó belügyminister:...én arra tényleg büszke leszek, amit a rok-