Nemzetgyűlési napló, 1920. XVII. kötet • 1922. február 09. - 1922. február 23.

Ülésnapok - 1920-314

184 A nemzetgyűlés 314. ülése 1922. évi február hó 15-én

} szerdán. igen t. képviselőtársam tegnap mondott. Azt mondotta, hogy a jogos ellenzéki kritika « .. Szmrecsányi György: Nem ellenzéki. Ez a magyar nemzeti álláspont. (Zaj és derültség jobbfelől.) Igen, tanulhatnak belőle. A magyar nemzeti álláspontot fejtette ki. Elnök : Szmrecsányi képviselő ur ujbó] kezdi már ! . Patacsi Dénes : Aki haragszik, annak nincs igaza ! Hát ne haragudj ! Szmrecsányi György: Én nem haragszom. Patacsi Dénes : Annál rosszabb ! JavOS Antal : Nem lehet kétszer születni, csak egyszer. Berki Gyula: Az ellenzéki kritika jogosságát mi elismerjük, teljesen honoráljuk. De viszont az ellenzéki kritika nem terjedhet tovább, mint ameddig a nemzet nagy érdekei azt megengedik. Szmrecsányi György: Apponyi fogja azt veszélyeztetni ? Elnök : Kérem, Szmrecsányi képviselő ur, már megint közbeszói. Berki Gyula : Mi meghajlunk az ellenzéki kritika jogossága előtt, sőt tfaal Gaszton t. képviselőtársunknak és elnökünknek indítványára tegnap kimondottuk, hogy a párt két hivatalos szónokán lávül nem fog senld felszólalni és a tárgyalási időt teljesen átengedjük t. ellenzéki képviselőtársainknak. Dinich Vidor: Nagylelkűek! Berki Gyula : De az ellenzéki kritikára azt mondani, hogy attól csak akkor állhatnak el, ha az ellenzék összes álláspontjai érvényesülnek, az teljes lehetetlenség. Ugron Gábor : Ez nem igaz, ezt senki sem mondta ! Szmrecsányi György : Ki mondta ezt ? Nem mondta senki. Berki Gyula: Mi tiszteljük az ellenzék felfogását, mi tiszteljük az ellenzék jogos kivánalmait, aggodalmait, de tiszteljük saját felfogásunkat is, de tiszteljük pártunknak és elvbarátainknak meggyőződését is. Épen ezért az ellenzéki kritikát ettől függővé tenni nem lehet. En a legnagyobb objektivitással, a legnagyobb szeretettel és a legnagyobb odaadással és barátsággal azt vagyok bátor bizonyítani,; hogy az ellenzéki kritikának addig való kiterjesztése, amig az a nemzet nagy érdekeinek rovására nem esik, teljesen jogos, de ha ezen túl megyünk, akkor az ebből eredő konzekvenciáért igenis az ellenzéket fogja terhelni a felelősség. (Nagy zaj és felkiáltások balfelöl ; Még el sem kezdtük tárgyalni !) Bródy Ernő : Választójogról még nem beszéltünk ! Nem is volt alkalmunk beszélni ! Ugron Gábor: Ketten beszéltek eddig, hát mit akár ? (Zaj.) Berki Gyula : Ez a párt és ez a javaslat, amely itt a Ház asztalán fekszik, az általános, egyenlő, titkos, községenként] választójog alapján áll. T. ellenzéki barátaim közül azoknak, akik a mi demökrátite^ mozgalmainkban részt vettek,,.. Szmrecsányi György : Ez a törvényjavaslat a demokrácia ? Berki Gyula: . . . nem kell magyarázni, hogy mi az általános, titkos, egyenlő, községenkénti választójog hi vei vagyunk. Én tisztelem Szmrecsányi t. képviselőtársam demokratikus felfogását, de engedelmet kérek, neki, aki velem politikával konnexusz sohasem tartott fenn, aki az én politikai meggj^őződésemet soha nem ismerte, viszont képviselői kötelessége neki elismerni azt, hogy én is az általános, titkos, egyenlő, községenkénti választójogból fakadó alkotmányjogi meggyőződésemet kifejthessem. Friedrich István: Egy millió embert megfosztanak a választójogtól. Ez a lényeg! Ne beszéljünk másról. Elnök : Csendet kérek, képviselő ur ! Berki Gyula: Beszédem elején már rámutattam arra, hogy elsősorban a választások tisztaságától függ a nemzeti akarat megnyilatkozhatásának őszintesége és becsületessége, és mélyen tisztelt képviselőtársam választójogi javaslata, melynek alapján egy népszavazás rendeltetett el, szuronyok között, terrorral lett lefolytatva. (Nagy zaj és ellenmondások ti baloldalon. Felkiáltások a baloldalon : Ezt sohasem hallottuk I) Szijj Bálint : Kerekest lefogatta ! Berki Gyula: Igen! Igen! Igen! Kerekes mélyen tisztelt képviselőtársunkat, a demokráciának ezt a nagy harcosát is Friedrich képviselő urnák belügyminister-kollégája csukatta le Önödön. (Felkiáltások a jobboldalon : Nemcsak ót !) Friedrich István : Lehetséges ! Berki Gyula:. Ugy látszik, hogy mélyen tisztelt képviselőtársam emlékezőtehetsége nem terjed ki volt belügyministertársának tevékenységére, hát én emlékeztetem arra, hogy ennek a pártnak, a mi pártunknak a tagjait, szavazóit inzultálták, megbotozták. (ügy van! ügy van! a jobboldalon.) És kik voltak ennek okai ? Szmrecsányi György : A különítmények ! (Zaj.) _ r Nyéki József : Es ki volt a különítmények feje ? (Zaj.) * Berki Gyula : Bocsánatot kérek, nem a mi különitményeink, hanem az önök különítményei. (Nagy zaj.) Szijj Bálint : Önök csinálták a különítményeket ! Rubinek István (Friedrich felé) : Te is ott voltál köztük ! Friedrich István : Koncentrációs kabinet volt Nagyatádival és Meskó volt az államtitkár ! (Zaj a jobboldalon.) Szmrecsányi György : Én szerveztem különítményt ? Tessék a különítményekről beszélni és nem Friedrich ellen ! Elnök : Kérem Szmrecsányi képviselő urat, szíveskedjék csendben lenni*! Szijj Bálint : Értem is küldtek négy katonát ! Berki Gyula: Igenis a legáltalánosabb választójog alapján megejtett választás mellett lehe-