Nemzetgyűlési napló, 1920. XVII. kötet • 1922. február 09. - 1922. február 23.

Ülésnapok - 1920-314

Í80 A nemzetgyűlés 314. ülése 1922. a választások tisztaságának a biztosítására he­lyezte a fősúlyt. De nézzük meg a demokrácia szempontjából ezt a kérdést, nézzük meg a sokszor hangoztatott jogfosztás szempontjából, nézzük meg objektiven . . Rassay Károly: Próbáljuk! Berki Gyula : ... és vizsgáljuk meg azt a hely­zetet, amelyben mi ma vagyunk, vizsgáljuk meg azt a szituációt, amivel a nemzetgyűlés ezt a kér­dést kezeli és fogadja. Mélyen tisztelt Nemzetgyűlés ! Kétféle demok­rácia van. Az egyik demokrácia, amely az aszfaltból nő ki, az egyik demokrácia, amelyet könyvből ta­nulnak meg az emberek ; a másik demokrácia, — s ez az igazi demokrácia — amely a vérében van az embernek. (Ugy van ! jobbfdől.) Patacsi Dénes : A népiélekből fakad ! Berki Gyula : Bocsánatot kérek, a vér ritkán válik vizzé (Ugy van ! baljéíől.) és ez a párt, amely­nek tagjai nagyobbrészben egyszerű polgári szár­mazású emberekből kerülnek ki, . . . Rupert Rezső : Akiket az orruknál fogva lehet vezetni ! Berki Gyula : ... a vérében hordja a demok­rácia gondolatát. Rassay Károly : Mi van a grófok vérével ? Berki Gyula : Bocsánatot kérek, a grófok vérét is igyekszünk majd a demokrácia nem veszélyes mérgével beoltani. (Derültség a szélsőbaloldalon.) Azonban nem fogjuk a demokrácia igazi mérgét, a demagógiát soha igénybevenni. (Ugy van ! jobb­fdől.) Mert, bocsánatot kérek, van a demokráciának egy másik nagy ellensége : a demagógia. Épen a forradalmak és a kommunizmus adnak erre világos példát, azok adnak erre világos példát, akik a de­mokrácia szent nevében a kommünre átjátszották a polgári Károlyi-uralmat, azok akkorát vétkeztek a magyar munkástársadalom ellen, (Ugy van! jobb­felől.) amit jóvátenni csak évtizedek nehéz munká­jával sikerül. (Ugy van ! jobb felől.) Bocsánatot ké­rek, annyiféle demokráciát és annyiféle demokrata politikust látok én itt a nemzetgyűlésen magam előtt, hogy igazán megvallom, ebben a nagy út­vesztőben alig tudok eligazodni. Én Rassay Károly, Méhely Kálmán, Horváth Mihály mélyen tisztelt képviselőtársaimnak — hogy többeket ne emiit­sek — demokráciáját tisztelem, becsülöm, Bródy Ernő demokráciáját két évtized óta figyelem — de van itt egy uj kurzusdemokrácia, van itt egy uj demokrácia, vannak itt a demokráciának uj szó­szólói, ... Szijj Bálint : Szalon-parasztok ! (Derültség és helyeslés jobbfdől.) Berki Gyula : . . . akiknek még visszaemlékszem a pluralitási demokráciájára, akiknek még vissza­emlékszem az internálási rendéletben lefektetett demokráciájára, akiknek még vissza emlékszem arra a demokráciájára, amikor a vallási és felekezeti gyűlölködést bele vitték a közéletbe. (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Rupert Rezső: Az önök kormányai internál­tak ! r. ­évi február hó 15-én, szerdanj Nyéki József : Ezek tények ! (Ellenmondások a bal- és a szélsőbáloldalon.) Ugron Gábor : A z önök kormánya internált és mégis támogatják ! Akkor tehát ne beszéljen inter­nálásról ! Berki Gyula : Azért szegeztem ezt le, mert az én lelkiismeretem a Rassay Károly és Méhely Kál­mán tisztelt barátaim magatartása felől nyugodt, hogy ők képviselik az én szememben az igazi de­mokráciát, felelősségük tudatában, egyedül lelki­ismeretük szavára hallgatva. Rassay Károly bará­tom tegnapi beszédében határozottan kijelentette, hogy ennek a törvényjavaslatnak a törvényerőre emelkedését nem fogja megakadályozni ; én itt a nemzetgyűlésen leszegezem, hogy ez egy tett volt és ehhez az egész pártom nevében csak gratulálni tudok Rassay t. barátomnak. (Derültség és mozgás a bal- és a szdsőbaloldalon.) Mert ő igenis az utolsó pillanatban félretette azokat a szubjektív és párt­érdekeket, amelyek egy választójog tárgyalásánál előtérbe szoktak nyomulni és a nemzet nagy érde­keinek figyelembevételével módot ad arra, hogy e törvénytervezetből törvény legyen. Rassay Károly : Csak azért, mert rossz véle­ménnyel vagyok a kormányról, az oktrojról ! Meskó Zoltán : Ne dicseid, mert nem érdemli meg. Berki Gyula: Én azc gondolom ebben a pilla­natban, hogy erre a két napra nem a mi párt­érdekeink szempontjából . . . Rupert Rezső: Csak egyéni érdekeink szem­pontjából ! Berki Gyula: ... nem a mi egyéni érdekeink szempontjából, — mert Rupert t. barátomnak legkevésbé van joga egyéni érdekekről beszélni !... ( Ugy van ! jobb felől. Zaj és felkiáltások half elől : Miért ?) Szijj Bálint : örökös méregkeverő ! Berki Gyula: Itt nem fogok személyeskedni, de ha Rupert b. képviselőtársam kiváncsi rá, a folyosón meg fogom mondani. (Mozgás és felkiál­tások a szélsőbaloldalon : Mi az ? !) Még egyet ajánlok Rupert mélyen tisztelt kép­viselőtársam fisveimébe : én önt nem bántom és nem bántottam soha ; ha ön minden áron azt akarja, hogy az utolsó napon személyes Össze­ütközései legyenek, epéskedő megjegyzéseivel, mé­lyen tisztelt barátom, engem zavarba hozni ugy sem tud, legfeljebb megvárom, mig kibeszéli ma­gát, (Egy hang jobbfelől : Nehéz lesz !) aztán foly­tatom. (Derültség.) Mélyen tisztelt Nemzetgyűlés ! Már most hogyan állunk ebben a kérdésben ? Rassay Károly tisztelt barátom megindokolta tegnapi beszédével azt, hogy miért nem akadályozza meg ennek a javaslatnak törvényerőre emelkedését. Én, melyen tisztelt Nemzetgyűlés, ahhoz az okos fejtegetés­hez, ahhoz a nagyszerű indokoláshoz még csak • annyit kívánok hozzákapcsalni, hogy ennek a törvénytervezetnek törvényerőre emelkedése leg­alább is olyan érdeke a mélyen tisztelt ellenzéknek, mint amilyen érdeke ennek a kormánynak,

Next

/
Thumbnails
Contents