Nemzetgyűlési napló, 1920. XVII. kötet • 1922. február 09. - 1922. február 23.
Ülésnapok - 1920-313
A nemzetgyűlés 313. ülése 192, dekünkben áll, hogy a munkásságnak minden árnyalata parlamenti képviseletet nyerjen. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) En magasabb nemzeti és szociális érdekből rendkívül sajnálom, hogy ebben a nemzetgyűlésben a szociáldemokrata párthoz tartozó munkásságnak egyetlen képviselője, sincs. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Bródy Ernő : Unikum az egész világon ! Gr. Apponyi Albert: Nagy nemzeti érdek fűződik ahhoz, hogy az, ami a nemzet lelkében van, kijöjjön a nyilvánosság elé . . . (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Andaházy-Kasnya Béla: A munkássággal béküljenek és ne a vezetőkkel ! Gr, Apponyi Albert : ... ne konspirációk odúiban és ne a maga körében elszigetelten dolgozzék, hanem jöjjön oda, ahol más világnézetitekkel kell összemérnie erejét. Ez a nemzeti összeforradásnak egyik nélkülözhetetlen kelléke. Ez bizonyult be például Németországban, ahol a nemzeti összeforradás a szociáldemokrata párt többségével megvolt minden lényeges nemzeti érdekben azért, mere mar évtizedek óta együtt dolgoztak a polgáii pártokkal, (ügy van! balfelől.) Nem szeretném újból a meghasonlásnak magvát elhintem, de ez a szám szerint csekély tétel kvalitative igen nagy jelentőségű tétel lehet. Ennyit az irni-olvasni tudás és a négy elemi osztályról. Mái most itt van a hadviseltek választójoga. Itt egyszerűen érthetetlen előttem a kormány magatartása, (ügy van ! ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Szilágyi LajOS : Eléggé mostohán bántak a hadviseltekkel S Bródy Ernő: Meghalni jók voltak! (Zaj jobbfelól.) Gr. Apponyi Albert: Itt ismét a kormány szempontjából, amely a választók számának leszállítását kvázi öncélnak tekinti, rendkívül csekély tételről van szó, de viszont egy óriási erkölcsi tehertételről, (ügy van ! balfelöl.) Engedelmet kérek, ha egyáltalán keserűséget okoz a jogfosztás, ha egyáltalán keserűséget okoz minden épkézláb embernek is az, ha a terhekkel szemben, amelyek minden polgárra nehezednek, normális állampolgári jogot nem gyakorolna';, hát akkor minő hatást idézhet elő az ilyen jogfosztás annak a lelkében, aki a nemzetéit való dolgozás, fáradozás, küzdés, szenvedés íeihét kétszeresen, háromszorosan, tiz szeresen viselte % (i gaz ! ügy van ! balfelől.) Minő érzést táplálhat egy félkarú vagy féllábú, Szibériát megjárt ember, ha hazajön és azt mondják neki, hogy : nem végeztél négy elemit, ennek folytán nincs választójogod, (ügy van! balfelől.) Rupert Rezső : Ezt nem is érti meg ! Bródy Ernő : Meghalni jók voltak Î Huszár Károly: Lehetetlen, hogy ezt megszavazzák! (Zaj.) Gr. Apponyi Albert : Ezt én teljesen lehetetlen dolognak és — bocsánatot kérek a kifeje'. évi február hő lé-én, hedden. 151 zésért — mélységesen immorálisnak tartom, (Igaz! Ügy van! Taps a baloldalon.) Huszár Károly : A harckészséghez is hozzátartozik, hogy becsüljük meg a katonát. (Élénk helyeslés balfelöl. Zaj. Mnöh csenget.) Gr. Apponyi Albert: Ismétlem, ez mélységesen immorális dolog. (Igaz! ügy van! Taps balfelöl és a középen.) Mi anyagi javakban és kompenzációkban bizony nagyon fukaron rójuk le és tudjuk leróni hálánkat a világháború ezen áldozataival, a névtelen hősökkel szemben. Hát már most a polgári jogok terén is fukarkodjunk velük szemben és nemcsak hogy hálával nem, de egyenesen hálátlansággal fizessünk azért, amiért a nemzetért szenvedtek? (Igaz! ügy van! a baloldalon.) Méltóztatnak ebből látni, hogy nem csekély dolgokról van szó, vagyis helyesebben szólva olyan kérdésekről, amelyek a kormány álláspontjából csekély értékűek, azoknak az érdekeknek szempontjából azonban, amelyeket mi képviselünk, igen nagy értékűek, (Elénk helyeslés balfelöl) Somogyi István: Az ő szempontjukból csekélyek, a nemzet szempontjából nagyok: Gr. Apponyi Albert: így állanak ma a hadállások egymással szemben, és én azt hiszem, hogy azoknak a mérlegelése, amiket elmondottam, talán nem teszi lehetetlenné az utolsó órában is azt az áthidalást, melyet én a magam részéről melegen óhajtok. Annak a kérdésnek felvetésétől sem kell nekünk félnünk, hogy kit terhel a felelősség ennek a helyzetnek előidézéséért. (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) A kormány azt mondja, hogy a választójog tárgyalását nem tudta kellő időben megkezdeni azért, mert az ellenzék a pénzügyi felhatalmazás feletti vitát annyira húzta és obstrukciósan kezelte., (Zaj balfelől.) Szilágyi Lajos : 0 maga sem hiszi ezt i Gr. Apponyi Albert: Erre azt mondták ellenzéki részről, hogy hiszen minden ellenzéki szónok hangsúlyozta, vagy legalább is néhányan hangsúlyozták, hogy abban a pillanatban, amint benyujtatik a választójogi törvényjavaslat, megszűnik a vita az indemnitás felett, (ügy van! Ugy van! hal felöl.) A t. kormány erre azt mondja, hogy ezt csak egyes ellenzéki képviselők mondták; hol a garancia, hogy ez tényleg megtörtént volna? Hol a garancia? Próbálkozott volna meg a t. kormány ! Abban, hogy a javaslatot benyújtsa, semmiféle szóáradat őt meg nem gátolta. (Helyeslés balfelől.) Ha azután a javaslat benyújtása után tovább folyt volna a vita, akkor volna a kormánynak némi, de csak némi jogcíme arra, hogy a felelősséget az ellenzékre hárítsa. Miután azonban elmulasztotta a javaslat benyújtását, amiben semmi sem gátolta, s ami egyszerűen azon okból történt, mert nem volt késsen n javaslat. .,
