Nemzetgyűlési napló, 1920. XVII. kötet • 1922. február 09. - 1922. február 23.

Ülésnapok - 1920-313

13-2 A nemzetgyűlés 313. ülése 1922. évi február hó 14-én, kedden. tekintetében abba, hogy a katonai jogcím mint relativ jogcím az egész vonalon elfogadtassék ; kizárólag abba nem ment bele, hogy a katonai jogcím abszolút jogcím legyen. Belement továbbá a kormány még abba, hogy eltekint attól, hogy az ajánlók leszavazot­taknak tekintessenek, és igy tisztán azt tartotta fenn, hogy az ajánlók száma a választók 10%-a legyen, de legfeljebb ezer. Belement a kormány a blanketta-kérdés­ben, amely szintén ütközőpont volt a választá­sok tisztasága szempontjából abba, hogy az állam adja ugyan ki az ajánlási blankettákat, azonban ezt olyan számban és olyan időben fogja rendelkezésre bocsátani, — amit hajlandó a törvényben szabályozni, — hogy ebből ki­folyólag senkit semmiféle joghátrány vagy jog­sérelem ne érhessen. Belement továbbá abba, hogy a jelöltek nevének beirása az ajánlati ivekbe, visszaélések elkerülhetése szempontjából, hiteles helyen, min­dig az illetékes járásbíróságnál történhessék, Budapesten pedig magában a belügyministe­riumban. Belement a kormány az állampolgárság te­kintetében abba, hogy aki a volt nagy Magyar* országon bárhol született, az feltétlenül magyar honosnak tekintessék. Ez áll tehát a menekül­tekre nézve is, és igy az ellenzéknek az az ag­gálya, amely ezen a ponton fenforgott, termé­szetesen eloszlott. A domicilium kérdésében belement a kor­mány abba, hogy a kétévi helybenlakás köve­telményét mitigálja azáltal, hogy egyszeri köl­tözködést a törvényjavaslat megenged, feltéve hogy előbbi lakóhelyén az illető, aki közben egyszer költözködött, legalább két évig lakott. Továbbá belement abba, hogy a menekültekre és a hadifoglyokra nézve a domicilium tiltó rendelkezése ne álljon fenn. A budapesti kerületi beosztás tekintetében belement a kormány abba, hogy egy kerületté változtattassék át Budapest huszonkét kerülete, továbbá hogy a képviselők száma Budapesten 25 legyen. Belement a kormány abba, hogy a népgyű­lések szabad ég alatt is tarthatók legyenek, szemben egy másik rendeleti rendelkezéssel . . . (Zaj bal felöl) Bródy Ernő: Micsoda nagy kegy! Gaal Gaszton : Képviselő ur, engedje meg, hogy mindent elmondhassak. (Zaj bal felöl.) Kernelem, azt a képviselő ur nem foghatja rám, hogy a legkisebb mértékben is aggressziv lettem volna, vagy hogy az objektivitás teréről a leg­kisebb mértékben is leléptem volna. (Zaj jobb felöl.) Szijj Bálint: Bródy nem fér a bőrébe! Gaal Gaszton : Mondom, belement a kormány abba, hogy a népgyűlések szabad ég alatt is tartathassanak, és hogy népgyűlés tartásának ajánlására ne tiz megbizható polgár legyen szük­séges, hanem csak négy. Belement abba, hogy a fegyelmiíeg elcsapott tisztviselőknek az aktiv választójog megadassék és a passzív választójog is csak bizonyos időtar­tamhoz, gondolom öt évhez köttessék és csak azokra a tisztviselőkre vonatkozzék, akiknek fegyelmi ügye a mostani nemzetgyűlési ciklus bevégzéséig jogerős ítélettel befejeztetett. Végül belement a női választójog tekinte­tében abba, hogy a női választói jogosultságot két kategóriába osztja: az egyik kategóriába sorozza azokat a nőket, akik hat osztályt végez­tek és ezt bizonyítják, s akik természetesen minden mellékkikötés nélkül szavaznak, a másik kategóriába pedig azokat, akik csak négy osz­tályt végeztek, feltéve, hogy törvényes házas­ságból kettőnél több gyermekük van, vagy önálló háztartással és keresettel bíró nők. Meg­jegyzem, hogy ez azután még módosult a kor­mánynak azzal a később elfoglalt álláspontjával, amely a négy osztály bizonyítását... (Nagy zaj balfelöl. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Szilágyi Lajos: Téves, nem is tárgyaltunk erről ! Ugron Gábor: Ilyent nem kértünk! Gaal Gaston : Hogy Szilágyi képviselő ur ezt nem tárgyalta, annak az az oka, hogy Szi­lágyi képviselő ur csak a két utolsó ülésen volt jelen. Ugron Gábor: Én végig ott voltam mind­egyiken, szó sem volt erről. Elnök: A képviselő urak az elnök ur fára­dozása iránt legalább annyi tisztelettel viseltes­senek, hogy nyugodtan meghallgatják. (Zaj bah felöl.) Szilágyi Lajos: Ez nem tisztelet kérdése! Itt téved az elnök ur. Elnök : Módjukban van a képviselő uraknak erre reflektálni. (Felkiáltások balfelöl: A ház­szabályok nem engedik. Zaj.) B. Szterényi József: Ha módunk van, rög­tön reflektálok rá. Szilágyi Lajos: Amikor téved, szó nélkül nem hagyhatjuk. Ugron Gábor : Mi ezt nem kértük, ez tény. Gaal Gaszton: Bocsánatot kérek, a t. kép­viselő urak tévednek, mert én a kormánynak ezt az üzenetét — itt vannak az összes feljegyzéseim pragmatikus sorrendben — ... Bródy Ernő: Rosszul jegyezte fel! Gaal Gaszton : ... a képviselő uraknak át­adtam. En nem azt mondtam, hogy a képviselő urak ebbe belementek, én csak azt állítottam, hogy a kormány ezt az engedményt tette. (Zaj és felkiáltások half elöl: Kinek? Nem nekünk!) Általam az uraknak, mert én ezt elmondottam. (Zaj és felkiáltások balfelöl: Nem kértük!) Kérem, az urakon kivül mások is voltak ott és ón meg vagyok róla győződve, hogy voltak ott olyanok, akik ezt hallották. Arról nem tehetek, hogy a képviselő urak nem voltak mindig teljes számban jelen és hogy ez véletlenül épen olyan időpontra esett, amikor az a három képviselő

Next

/
Thumbnails
Contents