Nemzetgyűlési napló, 1920. XVII. kötet • 1922. február 09. - 1922. február 23.
Ülésnapok - 1920-312
112 À nemzetgyűlés 312. ülése 1922. évi február hő 13-án, hétfon. Szmrecsányi György: Ezt a beszédet fogjuk kinyomat ri ! Taszler Béla: Többet ér, mint Bethlen beszéde, amit kiplakatiróznak. Elnök:. (Leidet kérek, képviselő urak. Haller István : Van nekem, t. Nemzetgyűlés, egy más lelláismeretbeli dolgom is, ami arra indít, hogy az egyenlő, általános választójog mellett, vagyis a Fiiediich-iele választójog mellett kitartsak és ez az, hogy én nem szeretném, ha a leszakított területek akármilyen részén azt mondanák, hogy : nézzétek, ott kevesebb joga van az állampolgárnak, mint itt ! (Taps half elöl.) Ne méltóztassanak azt gondolni, hogy az agitáció ilyen eszközökhöz nem fog nyúlni. Mi strucc módjára mir dig • beledugtuk fejünket a homokba és azt hittük, hogyha valamit nem akarunk meglátni, az nem is ^étezik, és miniig azt gondoltuk, hogyha mi nem leszünk valamit, azt más sem. fogja megtenni. Legyünk meggyőződve arról, hogy mindabban, amiben különbséget tehetnek köztünk, ott a másik oldalon, ezt a külnöbséget az ő javukra a végletekig ki fogják hegyezni és ennek az agitáciőnak eredményét ellenünk fogják felhasználni. En nem akarom, t. Nemzetgyűlés, hogy bárhol azt mondhassák elszakított állampolgárainknak, hogy ; nektek itt több jogotok van, mint odaát. Ezt én az ország szempontjából veszedelmesnek tartom . . . (Zaj hal felől.) Szmrecsányi György : ügy van ! Efölött nem lehet vitatkozni. (Állandó zaj.) Röhög a belügyminister. (Mozgás jobhfelöl.) Elnök : Szmrecsányi képviselő ur olyan kifejezést használt, amelyet közbeszólás alakjában sem enged meg a házszabály. À képviselő urat ezért — sajnálattal — rendreutasítom. Haller István : T. Nemzetgyűlés ! Nekem igazán az volt a törekvésem, hogy lehetőleg minden szenvedélytől és minden viharos jelenettől menten fejthessem ki felfogásomat a választójog kéidésében, mert az én szándékom a meggyőzés, az én célom az, hogy a • nemzetgyűlésnek módjában legyen világosan látni azokat az indító okokat, amelyek engem erre az állásfoglalásra birtak és módjában, legyen mindenkinek, aki ezt akarja, esetleg másirányu meggyőződését revízió alá venni. Én, ismétlem, meggyőzni akarok és ezért kérem a t. Nemzetgyűlést, nem azért, mintha engem a lárma zavarna, hanem mert talán másoknak zavarja ez a figyelmét, nagyon kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy kövessék fejtegetéseimet és ajándékozzanak meg bizonyos figyelemmel, hogy a meggyőzésnek azt a próbáját, amit tenni akarok, legalább a magam részéről elvégezhessem és lelkiismeretemet követhessem. (Halljuk 1 Halljuk !) T. Nemzetgyűlés ! Esek után arra a kérdésre tartozom felelni, hogy vájjon tényleg jelent-e jogfosztást ez a javaslat. A törvény] a vadat szerint választójoga lesz mindazoknak, akik négy elemi osztályt végeztek, két év óta helyben laknak és tiz-esztendő óta magyar állampolgárok. A tízéves állampolgárság tekintetében az... a magyarázat, amit a ministerelnök úrtól kaptunk, kielégítő ég szerintem nem is lehetett egyebet tenni, mert hiszen végeredményében, ha ma valaki Magyarországon van, és a régi Magyarországon született, csakugyan nem tehetünk különbséget közte és a aközött, aki ezen a kis, csonka darabon látta meg a napvilágot. Azt gondolom, hogy e tekintetben magyar és magyar ember között nem is lehetett kardinális különbség, és csak feledékenységből történhetett meg, hogy a törvénybe előre is be nem vétetett az, hogy annak, aki a nagy Magyarország területén született, a tízesztendős állampolgárságát nem kell külön igazolni. Jogfosztó címnek tartom azonban a választójognak a négy elemi elvégzéséhez való kötését. Ezt különben a számok is egész világosan kimutatják. Magyarországon 24 évet betöltött férfi 1,940.000 van. A javaslat szerint a négy elemi végzettség és a másik két jogcím alapján 1,500.000 féifi kap választójogot, ez tehát a 24 éven felüli férfilakosságból 440.000et kihagy. Ugron Gábor : Ezt akarják 1 Haller István : 440.000 magyar állampolgár lesz ezután az . . . Szilágyi Lajos : Kommunistákat akarnak csinálni S Haller István : .... aki kénytelen magát kisebbjogu állampolgárnak tekinteni. (ügy van ! a balközéfen, a hal- es a szélsőbaloldalon.) Kik lesznek ezek közt a 440.000emberközt ? Kik lesznek ezek ? Ott lesznek a Szibériát járt, olasz fogságot járt, Szerbiát végigszenvedett hadifoglyok, akik nem jártak négy elemit. Bródy Ernő: De meghalniok szabad Î Haller István : Mert azt csak nem fogja senki sem kétségbevonni, hogy lesznek ezek közt olyanok, akik nem jártak négy elemit. Már előre is leszögezhetem, — mint voít kultuszminister mondom — már előre is leszögezhetem az ellen az argumentum ellen, hogy ezek fiatalabbak és a fiatalabbak elvégezték a négy elemit, hogy sajnos, épen a legmagyarabb vidéken, a magyarság medencéjében, az Alföldön állandóan több, mint százezerre megy azoknak a száma, akik iskolába nem. járnak, nem azért, mert nem akarnak, hanem azért, mert nem tudnak járni. (Vgy van! a balközépen, a hal- és a szélsőbaloldalon.) Az Alföldről, a tanyákról kerültek ki katonák, akiket a legjobbank közé kell sorozni és akik közt vannak olyanok, akik kar nélkül vannak, szem nélkül vannak, láb nélkül vannak, akik a háború poklát keresztülszenvedték és minden gyötrelmet magyar férfiassággal álltak, noha nem is jártak négy elemit és ha nem, is jártak négy elemit nem bizonyultak rosszabb katonáknak, mint akik egyetemet végeztek. (Igaz ! Ügy van ! Egy hang a jobboldalon : Jobbak voltak !) Ezek közt lehetnek és lesznek is akárhányan, ekik e címen választójoghoz nem jutrak. (Igaz! ügy vanJ a közéfen, a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ki mer majd szeme közé nézni annak a ténakezü, annak a falábú katonának, aki azt fogja mondani ; Hát erre. sem tartotok érdemesnek,
