Nemzetgyűlési napló, 1920. XVI. kötet • 1922. január 26. - 1922. február 08.

Ülésnapok - 1920-300

A nemzetgyűlés 300. ülése 1922. tásban sem volt szó. Hadd mondjam el pontosan a száraz tényállást. A női barakk a tábor elején, közvetlenül a bejárat mellett van, a tábor belsejétől drótsövénnyel elválasztva. Két oldalon tehát a tábort körülvevő külső drót, másik két oldalán a férfitábortól elválasztó drót határolja. Az utóbbiba vezető ajtót fegyveres katona őrzi, kívülről pedig a tábort őrző őrszemlánc veszi körül. Augusztus elsején délután x

\& órakor, verőfényes nyári napon, épen a munkára menő internáltak sorakoztak a tábor bejáratánál. Szentesi Anna 20 éves prostituált és Paranyacsura Piroska 24 éves rutén pesztonka a női tábor területén belül, megengedett helyen állt és bámészan nézte a munkaelosztást. Utóbbi kenyeret majszolt. A tábor külső oldalán, a női barakkhoz legközelebb lévő őrhelyen állt posztot Gulyás János hajdúböszörményi születésű, nyíregyházai lakos, 20 éves, irni olvasni nem tudó baka, duhajságáról, durvaságáról, önkényes erőszakoskodásairól itt közismert legény. G-ulyás egy ízben a fogdában fegyelmi büntetését töltő Szentesi Annától saját kijelentése szerint nemi bajt kapott és a leányt már többször megfenyegette, hogy mihelyt alkalma nyilik, agyonlövi. 8 • Cserti József: Borzasztó! Rupert Rezső (tovább olvas): »A jelzett napon Gulyás ráordított a leányra és rögtön rá is fogta a fegyverét. A leány elszaladt, mire a toporzékoló baka szó nélkül célba vette a feléje félig háttal álló, magyarul különben nem tudó Paranyacsura Piroskát és agyonlőtte. (Zaj a szélsöbaloldalon.) Nota bene: Gulyás kívülről lőtt be a táborba, a leány tőle 25 lépésnyire állt. A lövés rögtöni halált okozott. Nem csoda, ha a férfiak közül sokan izgatottan siettek a női barakk felé, ahol viszont az ott posztoló belső őrszem fogta rájuk a fegyverét, kinyitotta a závárzatot és lőtt volna, ha a közvetlenül előtte álló Bökönyi Lajos internált hamar el nem kapja és fölfelé nem fordítja a puska csövét. Az épen akkor odaérkező, óriási termetű Köllő László főhadnagy, segédtiszt, elkapta a cingár kis Bökönyit, ott a tábor szeme játtára összeverte, összerugdalta, majd őrjárattal levitette a katonai fogdába, ahol Proch alezredes parancsára Szakonyi Péter és Kosa tiszthelyettes több katona közreműködésével félholtra verte, ezenkívül az alezredes 60 nap egyessel és 20 kikötéssel büntette, (a kikötéshez egy izben Mátéfi hadnagy elvitte menyasszonyát, Vecsera Sárit is). (Mozgás.) A Zalaegerszegből kiszállott rendőri bizottság még ugy találta Paranyacsura Piroskát, egy darab kenyérrel a kezében és egy falat kenyérrel a szájában. (Mozgás a szélsöbaloldalon). A boncolásnál kiderült, hogy a golyó szétroncsolta a tüdőt és a szivet, összetörte a bal felsőkart és a hátgerincet és benne rekedt a testben : dum-dum löveg volt. A temetés augusztus 2-án volt, a tábort provokáló felvonulásban vette évi január hó 28-án, szombaton, 91 körül az egész ittlévő haderő, géppuskákkal együtt.« Itt egy részt, t. Nemzetgyűlés, kihagyok és a levélnek egy további részén folytatom. (Olvassa.) »A kis területen összezsúfolt 80 nő helyzete elképzelhetetlenül súlyos. A bánásmód hangja teljesen a köztük lévő prostituáltak színvonalához alkalmazkodik. A legelemibb higénikus követelményeknek sem tehetnek eleget. Mozgási szabadságuk minimális. Barakkjuk minduntalan visszhangzik a szívbajos és hisztériás rohamokban fetrengőknek üvöltözésétől. Lehetetlen állapot, hogy a tábor belsejében három katonai őrszem is van. Instrukciójuk, hogy aki csak visszafelel, azt egyszeri figyelmeztetés után agyon kell lőni. Néhány héttel ezelőtt idehozták a piliscsabai táborból az idegen honos családokat. Férfiak, asszonyok, felnőttek, gyerekek leírhatatlan promiszkuitásban, szivettépő nyomorban, hajmeresztő piszokban és bűzben tanyáznak egymás hegyén-hátán egyetlen közös barakkban, amelyet a tábor belseje felé külön drótsövény rekeszt el. Groteszk látvány, ha néha valamelyik öt-hatéves csöppséget kivételesen kiengedik, hogy édesanyja számára valami használati cikket kérjen kölcsön valamelyik barakkban, amint a feltűzött szuronyu csendőr komoran és vitézen lépked a tipegő gyerek mögött, egy lépést sem tágítva tőle, amig vissza nem érkeznek. (Mozgás.) Ugyancsak a tábor belsejétől külön drótsövénnyel elzárva, külön katonától őrizve tartják a 10-es számú barakkban azt a 75 oroszországi hazatérőt, akit Csótról hoztak ide, miután ott borzalmasan megverték, megkínozták őket. Kínzásokkal kicsikart vallomások, aljas besúgás alapján, a külvilágtól légmentesen elzárva tartják »véreinket«, akiknek az a bűnük, hogy 6 —7 évi fogság után hazakívánkoztak.« T. Nemzetgyűlés ! Ennyi is elég. (Ugy van ! a szélsöbaloldalon.) Itt pedig megragadom a fonalat és folytatom azzal, amit utoljára olvastam, hogy a zalaegerszegi táborba szállítanak az Oroszországból visszatérő hadifoglyok közül is sokat, akiket besugásra és efféle feljelentések alapján visznek oda. (Ugy van ! a szélsöbaloldalon.) Itt különösen figyelmeztetem a többségi párt többségét, a kisgazdapártot, ne méltóztassék azt gondolni, hogy ott abban a zalaegerszegi táborban talán csak a városi úgynevezett söpredék alakjai találhatók, — annak a tábornak igen nagy részét érdemes földmivesemberek is, agráremberek teszik ki. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) A visszatérő hadifoglyok közül is nem egy, hanem majdnem a többség földmivesember, akiket oda visznek. Aztán hogyan viszik oda és hogyan kerül oda az a hadifogoly? Méltóztassék megengedni, hogy erre nézve egy nagyon megható esetet mondjak el. Ezek a hadifoglyok hazajővén Oroszországból, idegen országon is az irántunk rokonszenvvel viseltető Németországon is keresztüljönnek la*