Nemzetgyűlési napló, 1920. XVI. kötet • 1922. január 26. - 1922. február 08.

Ülésnapok - 1920-299

60 A nemzetgyűlés 299. ülése 1922, folyamatba tett tárgyalásoknak politikai konceszsziója lesz Magyarországra nézve, az eredmény azonban mégis az, hogy ezek a tárgyalások nem fejeztettek be s ezeknek a tárgyalásoknak megkezdése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy viszont Lengyelország is akarja biztosítani a maga érdekeit Csehországgal szemben, megkötötte a csehlengyel egyezményt. Mi a magyar tárgyalásokat nem fejeztük be és különösen nem fejeztünk be olyan tárgyalásokat, amelyek politikai koncessziókat eredményeztek volna Magyarországra nézve. Amint én a helyzetet megitélem, ennek legfőbb oka az volt, hogy a lengyel kormány észrevette, hogy a magyar kormány nem bizik eléggé a lengyel állam stabilizálásában. Már pedig az egész világhelyzet külpolitikai szempontból olyan, hogy nem lehet évtizedekre előre számitó külpolitikát folytatni. Ma csak olyan külpolitikát folytathatok, amelynek segítségével, amelynek eredményeként holnap vagy holnapután a nemzetre nézve sikereket tudok elérni. Már pedig ma ránk nézve a lengyel támogatás, a lengyel segítség mindenesetre volt és van olyan értékes, hogy ezzel a segítéssel, ezzel a támogatással holnap vagy holnapután, de nézetem szerint egész biztosan tudtunk volna politikai sikereket elérni. Én tehát itt hibáztatom a mi külpolitikai orientációnkat, hogy annyira óvatos és annyira hezitáló, annyira a messze jövőbe tekintő, holott a mai európai és világhelyzet szerint ilyen messzire számító, messzire néző külpolitikát folytatni nem lehet. T. Nemzetgyűlés ! A cseh-lengyel egyezmény engem elsősorban az Erdős-Kárpátok területe szempontjából, a Csehország és a szövetséges és társult hatalmak között megkötött saint-germaini békeszerződésnek a rutén kérdésre vonatkozó intézkedései szempontjából és a Millerand-féle kísérőlevél szempontjából érdekel. Legeza Pál : Ez az ! Van-e hatálya, vagy nincs ? Kutkafalvy Miklós: Ezért méltóztassanak megengedni, hogy ismét erre a kérdésre térjek vissza és ezt a kérdést lehetőleg röviden ismertessem. (Halljuk ! balfélől.) Mint a magyar-rutén párt elnöke, múlt év szeptember elején meghívást kaptam Genfbe a békeszerződések által elnyomott nemzetek első nemzetközi kongresszusára, hogy ott a magyarországi rutén nép képviseletében megjelenjek. Természetes, hogy ennek a meghívásnak a legnagyobb készséggel eleget tettem. Ezen a nemzetközi kongresszuson, amelyet a békeszerződések által elnyomott népek tartottak Genfben, múlt év szeptember 1-jeés 12-ike között, képviselve voltak többek között az albánok, a csehországi németek, a bolgárok, katalónok, a krimiai tatárok, egyiptomiak, a macedónok, a tótok, a rutének, a magyarok, az asserbejdsanok, a törökök, az ukránok, a vendek, az irek, az oroszok, tehát sok milliónyi nép, amely az erőszakos békeszerződések következtében tényleg politikai elnyomatás alatt áll. Ennek a sok-sok milliónyi elnyomatás alatt élő népnek képviselői irne, mind megjelentek ezen a nemzetközi konévi január hó 27-én, pénteken. gresszuson. Ennek a nemzetközi kongresszusnak fontossága épen abban van, hogy a világ összes elnyomott nemzetei összeálltak, egy nemzetközi szervet létesítettek és ezen a szerven keresztül akarják a maguk igazságát hirdetni és elérni. Hogy a békeszerződések által elnyomott nemzeteknek, népeknek ilyetén megmozdulása, ilyetén nemzetközi szervezkedése fontos, és hogy erre a nagy nemzetek is figyelemmel voltak és annak súlyt tulaj donitanak, ennek bizonyítéka az, hogy a kongresszuson képviseltette magát az Északamerikai Egyesült-Államok kormánya is, Olaszország, Svájc, Franciaország és Japán is. Az elnyomott nemzetek mellett tehát ott voltak a független nagy nemzetek, a hatalmas nemzetek képviselői is, . . . Szádeczky- Kardoss Lajos : Az elnyomók ! Kutkafalvy Miklós: ...még pedig ezek között három olyan — Olaszország, Franciaország és Japán •—, amelyek a békeszerződések létrejövetelében tevékeny részt fejtettek ki. Birtha József: Spicük voltak ! Kutkafalvy Miklós: Természetes, hogy ezen a kongresszuson társaimmal együtt sikra szállottunk a békeszerződések által elnyomott és idegen impeiiumok alatt élő honfitársainkért, nemzetiségre való tekintet nélkül. Természetes, hogy azokra az igazságtalanságokra és arra a lehetetlen helyzetre, amelybe honfitársaink kerültek a békeszerződések következtében, felhívtuk az egész világ figyelmét. A békeszerződések által elnyomott nemzetek azután végeredményben átalakultak nemzetközi ligává, egy állandó nagy hivatalt, titkárságot létesítettek Genfben és kvázi parlamentáris képviselet alakult ki, amely koronkint ismétlődni fog és a reánk következő tavasszal ismét meg fog tartatni ez az interparlamentáris konferencia, amely már nagyobb keretek között fog lefolyni és amelyre a világ figyelme már inkább rá fog terelődni. Szádeczky- Kardoss Lajos : Hol fogják tartani ? Kutkafalvy Miklós: Genfben. Évenként kétszer tartanak ilyen konferenciát. Minden, a békeszerződések következtében elnyomatás alatt élő népnek jogában áll a liga keretén belül önálló osztályt, szekciót létesiteni. Birtha József: Lesz nekünk mit panaszolni ! Kutkafalvy Miklós: Mi ott természetesen megcsináltuk a tót, rutén és magyar szekciót. Az idegen impérium alatt élő népek részére külön szekciók vannak, azután mindegyik osztály a magakebelében külön szervezkedik. A kongresszusok tartása ugy történik, hogy vannak szakgyülések, bizottsági ülések ; a plenáris ülésekben hoznak határozatokat. Szádeczky-Kardoss Lajos: Nemzetközi sóhivatal ! Kutkafalvy Miklós: Mi mindig azt mondottuk, hogy ezeknek a nemzetközi relációknak nincs valami nagy fontosságuk, azonban — sajnos — azt kellett tapasztalnunk, hogy a békeszerződés azért lett többek között olyanná, mert ezeknél a nemzetközi sóhivataloknál — amint Szádeczky