Nemzetgyűlési napló, 1920. XVI. kötet • 1922. január 26. - 1922. február 08.

Ülésnapok - 1920-308

A nemzetgyűlés 308. ülése 1922 vájjon a pályaorvosoknak dolgát a kereskedelem­ügyi minister úrral együtt annyira a szivén fogja-e viselni, hogy február 15-től kezdve az államvas­utiaknak lesz-e orvosi kezelésük vagy sem? Most rá fogok mutatni arra, hogy mily er­kölcstelen intézkedések vannak ebben a törvény­javaslatban, és pedig rámutatok arra a bizonyos államvasuti B. táblázatra, amelyről az előttem szólott képviselő ur is beszélt. Rövid parlamenti működésem alatt körülbelül hatszor szólaltam fel épen ebben a tárgyban. Ismételten vezettem kül­döttséget a kereskedelemügyi minister ur elé és feltártuk azokat az okokat, amelyeket szükséges­nek tartottunk, hogy a B. táblázatot végre vala­hára rendezzék. Dinich Vidor : Mindig kitérő választ kaptunk ! WeiSS Konrád : Mi ez a B. táblázat ? lit az összes nem tisztviselői kategóriák csoportokba vannak felsorolva, a mozdonyvezetők, állomás­felvigyázók, a foka pus, kertész, lámpatisztogató és mindenki, akit csak elképzelhet az ember az állam­vasút nál. Ezeket 1907-ben egy rendkívül okos intézkedés'folytán egy kalap alá vonták. Immár tizenöt esztendeje kérik, hogy ezt a rendkívül okos intézkedést, amely folyton súrlódásokra ad alkal­mat, végre valahára rendezzék. A minister urnák annak idején az volt az álláspontja, hogy ezt nem. lehet megcsinálni, csak az általános tisztviselői státusrendezés során, de miután látta, hegy az államvasuíiak mégis kívánják, hogy az ügyük valamennyire rendezést nyerjen, most hirtelené­ben ebbe a törvényjavaslatba belepréselik, és gyanítom, hogy ugyanazok csinálták ezt az ujabb rossz törvényt is, akik annak idején azt a rossz törvényt csinálták. Ez a törvény a személyzet körében még nagyobb káoszt fog előidézni. És bár a kereskedelemügyi minister ur személye iránt a legnagyobb tisztelettel vagyok, — főnököm is volt hosszú időn át, körülbelül 16 éven át — azt mondom, hogy sokkal nagyobb zavart idézett elő ezzel a törvényjavaslattal, mint amilyen javítást akart ezeknek az embereknek adni. Ma az összes B. táblázatbeli államvasuti alkalmazottak forron­ganak, és ha ebből a javaslatból törvény lesz, a minister ur sokkal többet ártott és rontott, mint amennyit adni akart. Ezt, bár nehéz sziwel, de kénytelen vagyok bejelenteni. Már most is minde­nütt az egész vonalon kivétel nélkül mindenki a legnagyobb felháborodás hangján említi ezt az intézkedést. Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minis­ter: Miért ?, Weiss Konrád : Ezt bizonyára olyan valaki csinálta, aki nem ismeri a vasutasokat vagy a vasutasok iránt nem a legjobb indulattal terjesz­tette elő a javaslatot a minister urnák. Mert telje­sen lehetetlen állapot az, hogy a segédtiszti stá­tusba sorozzák azokat, alak már 15 éve műszaki státust kívánnak, hogy a mozdonyvezetőt ugyan­oda sorozzák, ahova a főkertészeket, s a főkerté­szeket ugyanoda, ahova az államvasuti állomás­elöljárókat. Ha már az ember csinál valamit, c'si­l évi február hó 8-án, szerdán. 381 nálja meg közmegnyugvásra, ne pedig ugy, hogy még ragyobb 1 a szt idézzen elő. Fangler Bé!a : Ez a minister ur nem szokott közmegnyugvást keltei i! Kállay Tibor pénzügyminister: Nem lehet mindenkit miiisteii tanácsosnak kinevezni. (Zaj halfelöl.) WeiSS Konrád : Mi a pénzügyminister ur mű­ködését hosszú időn keresztül figyelemmel kísér­tük . . . Friedrich István : Hogy érti ezt a pénzügy­minister m ? (Zaj balfelőL) Szilágyi Lajos: Kire célzott a minister ur ? Friedrich István : Újból gyanudt ! Kállay Tibor pénzügyminister : Én általában moi díam, hogy nagyon nehéz kielégíteni a tiszt­viselőket. Elől veit szó. Szilágyi Lajos : Ez más ! De ministeri taná­csosokról beszélt. Elnök : Csendet kérek ! Weiss Konrád : Tökéletesen igaza van a pénzügyminister urnák, de amikor már 15 esztendő óta ugy a kereskedelemügyi, mint a pénzügymirás­teiiumban legalább kétszáz mindenféle elaborá­tum és teljesen kidolgozott memorandum fekszik, amelyek helyes, okos, mindenkit megnyugtató in­tézkedéseket tartalmaznak, akkor eigedje meg a minister ur, igy hirtelenében, anélkül hegy meg­kérdezték vclna az államvasuli szövetséget és anél­kül hogy megnézték volna hogy mi van azokban a kérvényekben és hogy az intézkedés mit fog eredményezni, mai napság helyesen törvényt hozni és törvényhozási intézkedéseket statuálni nem lehet. Megmagyarázom, minister ur, azt, amit most mondok, hogy ez a törvényjavaslat clyan aggályt fog előidézni, hogy a legközelebbi nemzetgyűlés­nek vagy országgyűlésnek az első dclga lesz, hegy a tisztviselői státust és az államvasuti státust a legsürgősebben rendezze. Kállay Tibor pénzügyminister: Ez különben is tervbe van véve. De ezt tárgyalta a Kansz, a kereskedelemügyi ministeri um, az államvasút és a pénzügyministeri um. Weiss Konrád : Lehet, hogy a Kansz tárgyalta, de a Kansz államvasuti csoportja, amely illetékes arra, hogy ezt tárgyalja, nem kapta meg és nem is tárgyalta. Ena Kansznakalelnöke vagyok, nagyra­becsülöm őket és velük együtt vagyok, de a Kansz­nak vasúti csoportja sohasem intézi el a külügy­ministeriálisok vagy pénzügyministeriálisok dolgát, viszont azonban a pénzügyministeri osztály ne intézze el a vasutasok ügyét. Waigandt Antal : Davon kanszt nicht leben ! (Derültség.) Weiss Konrád: Azt hiszem, hogyha a státust akként osztották volna fel, hogy a műs?aki státus megkapja azt, amit kíván, és az állomásfel vigyázók, irodakezeiők stb. is megkapják azt, amit keitek, szóval, ha ezeket a státusokat széjjelválasztották volna, akkor igenis meglett volna a megnyugvás, de most hiába mosolyog az igen t, kereskedelem­ügyi minister ur, meg fogja látni, hogy ennek a

Next

/
Thumbnails
Contents