Nemzetgyűlési napló, 1920. XVI. kötet • 1922. január 26. - 1922. február 08.
Ülésnapok - 1920-298
A nemzetgyűlés 298. ülése 1922. tök elé állunk, futóárnyék gyanánt követnek bennünket a választások után is és vagy etikai alapunkat ingatja meg az Ígéretek be nem váltása, ami szintén igen súlyos momentum, mert a nép bizalma meginog, vagy az állam pilléreit ingatja meg, ha az Ígéretek beváltását követelik. Pénzügyileg a legrosszabbul állunk és azon az utón vagyunk, mely Ausztria felé vezet, (Ugy van ! ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Nem erről akarok azonban bővebben beszélni, nincs is jogom hozzá interpellációm keretében, hanem egy gazdasági vonatkozású részletkérdésről a lakásügy kapcsán. Leszögezem magát a konkrét esetet és le fogom belőle vonni a konzekvenciákat. A konkrét eset a következő : Egy bankbizományos és kereskedelmi iroda tulajdonosa nyolc év óta egy és ugyanabban a helyiségben gyakorolja üzleti tevékenységét kerületemben. Nyolc év óta van egy helyben és tizenkét év óta a székesfőváros területén, nem háborús jövevény és nem háborús konjunktúralovag tehát. Egy cégről van szó, mely a kezeim közt levő adókimutatások szerint az utolsó két évben évenként 250.000 korona állami adóval rovatott meg. Meg is fizette természetesen. Amellett, ha hozzászámítom a községi és egyéb pótadókat, kereken 4—500,000 korona adót fizet. Egy cégről van szó, melynek a Budapesti Kereskedelmi- és Iparkamara igazolványa szerint évi forgalma 30 millió korona, egy cégről van szó, mely három szobából álló irodájában hat családnak ad kenyeret, hat alkalmazottat foglalkoztat és azonkívül egy szolgát, aki családjával lakik a lakás mellékhelyiségeiben. Ez a cég egy szép napon lakásrekvirál ási idézést kap, lakára még a régi rend szerint elrekviráltatik, szabályszerűen felebbez a törvényszékhez, a törvényszék megerősíti az ítéletet, az itélet kézbesítése mind a mai napig sem történt meg a minister urnák bemutatott igazolás szerint, ellenben ffz illető kap egy kilakoltatási végzést, egy végrehajtási végzést, mely szerint a fent megjelölt egész lakást 24 óra alatt adja át és hagyja el, mert különben szükség esetén kényszerrel fogják onnan eltavolitani. Azt mondja továbbá a végzés, hogy nem gátolja a foganatosítást az, hogy szükséglakást vagy más lakást kap-e s így az a körülmény, hogy ő a kilakoltatás folytán esetleg hajléktalanná válik, a végrehajtás foganatosítását nem gátolja. (Mozgás.) Gaál Endre: Akkor hova menjen ? B. Szterényi József : Ez a kérdésem nekem is, t. képviselőtársam, és erre a felelet az, hogy menjen el a privátlakására. Scholtz Ödön : Hány szobából áll ? B. Szterényi József: Privátlakása a Kereskedelmi és Iparkamarának a helyszínen megtartott vizsgálat alapján kiállított bizonylata szerint két rendes és két egészen kis szobából és mellékhelyiségekből áll, mely lakásban a cégtulajdonos feleségével, két felnőtt és két serdülő gyermekéből, valamint a családhoz tartozó nőrokonból álló családjával, tehát hét személlyel lakik és az kivántaévi január hó 26-án, csütörtökön. 27 tik, hogy üzleti irodáját hat alkalmazottjával és egy szolgájával ide tegye át. Rassay Károly : Addig nem plasztikus a kép, mig nem tudjuk, ki kapta a lakást ! B. Szterényi József: A kép plasztikussága szempontjából, t. képviselőtársam, teljesen közömbös nekem, hogy ki kapta a lakást, mert, mint méltóztatik tudni, más hatóság Ítélkezik a lakás elrekvirálása felett és más tényező a behelyezés felett. Az, hogy ugyanarra a lakásra egy más egyén kapott lakhatási jogosítványt, akinek Budapesten már másutt van lakása, amit szintén igazol a kezeim közt levő bizonylat, mellékkörülmény, mely csak illusztrálja az eljárást. Rassay Károly : Az teszi plasztikussá ! B. Szterényi JÓZSef: Engem az ügynek nem ez a része érdekel, engem az ügy gazdasági vonatkozása érdekel. Mi beszélünk közgazdasági életről, beszélünk gazdasági jogrendről, kereskedelemről, Magyarország újjá feltámasztásáról gazdasági alapon, . . . Sándor Pál : Csak beszélünk ! B. Szterényi József : ... beszélünk a pénzügyi helyzet megjavításáról ; és mit látunk ? Azt, hogy egy kereken 4—500.000 korona adót fizető kereskedelmi vállalat minden további nélkül egyszerűen kidobatik az utcára egy helyiségből, melyben nyolc év óta zavartalanul gyakorolja a maga üzletét. Mi beszélünk gazdasági tevékenységről és a fennálló rendelet módot ad a legvadabb, a legdurvább bolsevizmusnak ilyetén való elkövetésére, (ügy van I Ugy van I a bal- és a szélsőbaloldalon.) T. Nemzetgyűlés ! En végigszenvedtem a bolsevizmust a börtönben, családom végigszenvedte a bolsevizmusnak többek között a lakásrekvirálási dolgát is. Ez azonban akkor nem történt meg. Ott behelyezések történtek és a bennlévőknek összezsufolása a legkegyetlenebb módon, de az utcára nem helyeztek vállalatokat, az utcára nem helyeztek lakókat, az utcára nem dobtak ki olyanokat, akik már régi jogosítványt szereztek a maguk lakására. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Rassay Károly : Három óra alatt négy szoba bútort az udvarra dobnak ki ! B. Szterényi József: T. Nemzetgyűlés! Méltóztatnak tehát látni, hogy itt miről van szó. Itt a kereskedelem rendszeres üldözéséről van ismét szó a lakásügy terén. Ez az, ami nekem sürgőssé teszi a felszólalást. A jogsérelem, amely elkövettetett azon a becsületes, tisztességes adózó polgáron, talán valamiképen reparáltatni fog. En megkerestem a népjóléti minister urat, felkértem az igazságügyminister urat — megvolna a mód arra, miután szabálytalanság történt a törvényszéki eljárás terén, t. i. nem kézbesittetett ki a törvényszéki itélet, ennélfogva formahiba történt, amiért felfüggeszthető az eljárás — és az adatokat mind beszolgáltattam az illetékes kormányhatóságoknak. De amiért a nyilvánosság elé jövök és a nemzetgyűlés védelmét kérem, az azért történik, hogy orvoslást keressek a kereskedelemnek, az iparnak, 4*
