Nemzetgyűlési napló, 1920. XVI. kötet • 1922. január 26. - 1922. február 08.

Ülésnapok - 1920-306

A nemzetgyűlés 3Ù6. ülése 1922. évr február hó 6-án, hétfőn. 317 elleneznem a javaslatnak azt a rendelkezését, amely a tisztviselőknek nyújtandó segélyt egyoldalulag a társadalom és a közgazdasági életnek csak egyik ágazatára hárítja át és nem teszi általánossá, (ügy van! half elől.) Ha már speciális adót szedünk vagy rovunk ki a tisztviselők számára, akkor ennek általános adónak kell lennie, (ügy van ! a baloldalon.) mely egyaránt érje nemcsak névleg, de kihatásában is az adózók és a társadalom összes rétegeit. (Helyeslés a baloldalon.) Akkor nem ismerek különbséget sem intellektuális osztály, sem kereskedő, iparos, vagy földmi'vesosztály között, mert hiszen a tisztviselők jóléte közös érdeke az egész nemzetnek, a tisztviselők erkölcsi állása egyenlő érdeke mindnyájunknak. Nem lehet kategorizálni, hogy az egyik társadalmi osztályt megterhelem azért, hogy a tisztviselőkön segitsek, a másik társadalmi osztályt pedig felmentem ez alól. (ügy van ! a baloldalon.) Ez a javaslat pedig felmenti a földbirtokot a felemelt forgalmi adó alól (ügy van ! a baloldalon.) és áthárítja az úgynevezett általános forgalmi adót — amely méltóztatik majd látni, hogy mennyiben általános —... Szilágyi Lajos : Olyan általános, mint Bethlen választójoga ! (Zaj.) B. Szterényi József : ... a kereskedelmi és ipari forgalomra, az intellektuális osztályra. A kereskedő, az iparos, a tisztviselő, az orvos, az ügyvéd mind fizet ezen javaslat szerint felemelt forgalmi adót, ellenben az őrlési díjat, amelyet búza alakjában a földbirtok fizet, az állatforgalmi adót, amelyet már a földbirtok tartoznék fizetni, érintetlenül hagyja ez a törvényjavaslat. Kerekes Mihály : Ezt a cselédség fizeti, igazságtalanság volna felemelni. B. Szterényi József : Én erre semmi elfogadható okot nem találok, sőt ellenkezőleg, egy indokolatlan kedvezményezést látok ebben annak a társadalmi osztálynak az érdekében, amely — hála Istennek legyen mondva — a gazdasági válságtól legkevésbé van érintve. A földbirtokos osztályt értem alatta, amely ennél az adózásnál teljesen meg lett kímélve, aminek az eredménye már most az, hogy az a diszparitás, amely egyrészt az általános forgalmi adó, másrészt az állatforgalmi adó és az őrlési forgalmi adó között volt akkor, amikor Wz % v

°ft az általános forgalmi adó, most egészen más alakulatot vesz. A 3%-os állatforgalmi adót azért állapították meg akkor 3%-ban, mert a földmivelés összes egyéb ágazatai kivétel nélkül kivétettek a forgalmi adó alól, nehézkes lévén annak a kezelése. Itt egy megegyezés jött létre az akkori kormány és a kisgazdapárt, illetőleg a földbirtok között, hogy a 3%-os állatforgalmi adó, szemben az általános forgalmi adó másfél százalékával, ekviparálja teljesen az egyéb gazdasági ágak forgalmi adóját. Hogy milyen nagy a diszparitás a teherviselés tekintetében most, az kitűnik abból, hogy a forgalmi adóról szóló alaptörvény, az első ilyen törvényünk szerint az őrlési forgalmi adó vagy forgalmi díj 1922 július 31-én megszűnik. Ezt t. i. egy időleges adónak képzelték addig, amig az ellátatlanok hatósági ellátása tart, tervezve volt tehát ez év közepéig. Most ez megszűnik teljesen és az állam július 31-étől kezdve teljesen elesik attól a jövedelemtől, amelyet az őrlési forgalmi adóból kapott. Dinich Vidor : Elesik az ellopott 600 vagon liszttől is. B. Szterényi József : Van egy közös vonása a mai kormányzati rendszernek a régi liberális kormányzati rendszerrel, egy teljesen közös vonása, mintha lemásolták volna a mai rendszer képviselői a régi liberális rendszer adózási módját, hogy t. i. a városi lakosságra és az intellektuális osztályra nyomni lehetőleg sokat az adókból és megkímélni vele a földbirtokot. (Ellenmondás a jobboldalon.) Szabó József (budapesti) : Lehetőleg a nagybirtokot ! B. Szterényi József: Azt is elsősorban, mert ott van a nagy vagyon. Leszek bátor, miután a túloldalról egy közbeszólás kétségbevonja ezt a tételemet, néhány számadattal illusztrálni a helyzetet. Az 1921/22. évi költségvetésben minden adónem kivétel nélkül fel van csigázva a lehető maximumára, egyedül a földbirtokadó maradt változatlan, sőt bizonyos csekély résszel csökkent is. Cserti József : A hadimilliomosok nincsenek még megadóztatva ! B. Szterényi József: A hadimilliomosok megadóztatására vonatkozólag van a kormánynak külön javaslata és csak a parlament technikáján múlt, hogy azt nem tárgyalták le. Cserti József : Kár, hogy az nem jön ide ! B. Szterényi József : A kereseti adó 172 millióról 240-re, a házadó 56 millióról 70-re, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adója 25-ről 60-ra, a jövedelemadó 200-ról 600-ra, — mindig milliókról beszélek — a vagyonadó 100-ról 200-ra, az értékpapirforgalmi adó 150-ről 250-re, a fényűzési adó 150 millióról 200 millióra emeltetik. A földadó ellenben, miután a kataszteri tiszta jövedelem képezi annak az alapját s a tízszerese vétetik, tehát egy stabil adó még mindig, 275 millióról leszállittatik 260 millióra. Mándy Samu : De a földbirtok nemcsak földadót fizet ! B. Szterényi József : Jövedelemadót is fizet. Mándy Samu : Többet, mint az ipar és a kereskedelem. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Rupert Rezső : Harmincnyolcezer holdas kisgazda ! Rakovszky István : Igen, kisgazda ! (Derültség balfelől.) B. Szterényi József: Kérem, én elfogadom t. képviselőtársam tételét, de bizonyítsuk azt itt a nemzetgyűlésen. Kérjük fel a pénzügymimster urat, terjessze elő, hogy a jövedelmi adóban a társadalom mely kategóriái mennyivel szerepelnek az előirányzott, illetőleg a zárszámadási jövedelmek között . . . Ugron Gábor : Ugy van ! Az irás beszél 1