Nemzetgyűlési napló, 1920. XVI. kötet • 1922. január 26. - 1922. február 08.
Ülésnapok - 1920-303
A nemzetgyűlés 303. ülése 192, hoz, legalább is igen bő kivonatos tudósítás jelenjék meg most is a lapok számára. Erre vonatkozólag tegnap az volt a határozat, hogy ez nem történhetik meg azért, mert a házszabályok akadályozzák, minthogy a bizottságok zárt bizottságok, a tárgyalás nem nyilvános, tehát magában a bizottságban nem lehet a házszabályok sérelme nélkül ilyen határozatot hozni, hanem erre nézve a Ház véleményét kell kikérni. Szerintem az, hogy egy bizottság zárt, mindössze azt jelenti, hogy egyik másik bizottságnál, igy a mentelmi bizottságnál a tagokon kivül senki, a többi bizottságoknál pedig a bizottsági tagokon és a képviselőkön kivül senki nem vehet részt, tehát a sajtó és a nagyközönség azokban közvetlenül nem vehet részt. Ez azonban egyáltalában nem jelenti azt, hogy a bizottság tárgyalásai titkosak, vagyis, hogy azokról a nyilvánosság megfelelő tudósításokat ne kaphasson. Ez csak annyit jelent, hogy a nemzetgyűlési képviselőkön kivül a bizottságban közvetlenül nem vehetnek részt a nyilvánosság egyéb képviselői. A bizottság elnöke kijelentette, hogy ugyanúgy, mint az 1918-ik évi bizottsági tárgyalások idején történt, kimerítő értesítést fog adatni a bizottság tárgyalásairól a sajtó számára, és ezenfelül módjában van még az illető felszólaló urnák az is, hogy beszédét a gyorsirodától megkapja és afelett még külön is rendelkezhessék; azt tehát akármelyik újság szószerint is leközölheti, ha erre vállalkozik. Engem ez ma már megnyugtat és ahhoz a magam részéről hozzájárulok. Kénytelen vagyok azonban egy-két észrevételt tenni , Budaváry t. képviselőtársam megjegyzésére. En nem tudom azt megérteni, hogy valaki, aki az általános, egyenlő, nőkre is kiterjedő, titkos választójog alapján jött be a nemzetgyűlésbe ... (Igás! Ugy van ! Taps a baloldalon.) Budaváry László : Ma is ezen az alapon állok! Haller István:. . . aki a demokráciát vallja zsinórmértéknek a maga politikai működésében, milyen alapon argumentálhat az általunk kivánt minél nagyobb nyilvánosság ellen. (Ugy van! balfelol.) Mert a nyilvánosság minden tárgyalásnál épen a demokrácia követelménye. (Ugy van! ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Igenis, a nagy nyilvánosság ellenőrzése alá kell helyezni ebben a kérdésben minden képviselőnek az állásfoglalását. Tessék itt mindenkinek minden szaváért helyt állani, mert kell, hogy abból a választóközönségből, melynek szavazatai között annak idején nem válogattak a képviselő urak, mindenki képes legyen megítélni, hogy helytáll-e valaki azon programm mellett, melynek alapján ide a nemzetgyűlésbe bejött. Ez a demokrácia követelménye. (Taps balfelöl.) Az elnök ur előterjesztéséhez egyébként hozzájárulok. '. évi február hó 1-én, szerdán. 203 Elnök: Simonyi-Semadam Sándor képviselő urat illeti a szó. Simonyi-Semadam Sándor: T.Nemzetgyűlés! Félreértett szavaim helyreigazítása címén kérek szót. (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Rassay Károly: Legalább a kormánypárti berkekben legyen csend! Simonyi-Semadam Sándor: Halier István t. képviselőtársam tulajdonképen teljesen eliminálta már a dolgok differenciáját, amidőn hozzájárult ahhoz, amit én már tegnap is felajánlottam és ami ma is az álláspontom, hogy az eddigi gyakorlathoz képest igenis informálni fogom a sajtót ugy, amint az eddig szokásban volt, a bizottságban történtekről. Rassay Károly : A választójogi bizottságban történtekről ! Simonyi-Semadam Sándor : Természetesen arról a bizottságról van szó, amelynek most elnöke vagyok. Ez a kérdés tehát tökéletesen tárgytalan, tovább nem mehetünk. Én csupán az ellen foglaltam állást, — hogy félre ne értessem — hogy nekem jogom lett volna a házszabályok rendelkezései értelmében teljesen nyilvánosságra hozni a gyorsirói jegyzeteket. Amint Ígértem és amint Halier t. képviselőtársam egészen helyesen megértett, hajlandó voltam tegnap és hajlandó vagyok ma is arra, hogy ugy informáljam a sajtót, amint az eddig szokásban volt. (Helyeslés a bal és a szélsöbaloldalon.) Rakovszky István : Mit szól ehhez Budaváry? (Egy hang jobb felöl: Majd meghallják!) Budaváry László (szólásra jelentkezik. Zaj. Elénk felkiáltások bal felöl : Halljak Budavár y t !) Elnök : A belügyminister ur kivan szólni. Szmrecsányi György : A belügyministert illeti a szó, már felállt az előbb. (Felkiáltások balfelöl : Már le is ült !) Elnök : Milyen címen méltóztatik szólni ? Budaváry László : Félreértett szavaim helyreigazítása címén kérek szót! Rupert Rezső : Ez azután lojalitás ! Rassay Károly: Belépett a pártba! Tessék több figyelmet tanúsítani a kormánnyal szemben! (Zaj.) Budaváry László: Mélyen t. Nemzetgyűlés! Igazán nem értem, hogy Halier István igen t. képviselőtársam (Zaj.) miért iparkodott engem olyan irányban megleckéztetni, mintha talán én a demokráciával szemben foglaltam volna állást. Ez egyáltalában eszem ágában sem volt s én a legnagyobb nyilvánosság előtt is mindenkor a legnagyobb bátorsággal be merem vallani a magam meggyőződését és felfogását. Rakovszky István : Éljen Budaváry ! (Zaj és derültség a baloldalon.) Budaváry László: Hangsúlyozom, hogy egy hajszálnyival sem tértem el attól a programmai, amelyet annak idején az egész ország nyilvánossága előtt, a választőim előtt kifejtettem. (Zaj. Helyeslés a jobbközépen.) Mindenkor hűségesen és becsületesen kitartottam ezen pro.'•_•"
