Nemzetgyűlési napló, 1920. XVI. kötet • 1922. január 26. - 1922. február 08.
Ülésnapok - 1920-302
166 A nemzetgyűlés 302. ülése 1922. évi január hó 31-én, kedden. nak, ennek a bizonyos középipari tizemnek a jellege. Csakis önkényesen lehet megállapítani, hogy hol vannak azok a határok, amelyek ezt megmutatják. Azt hiszem, a 17. § az egyik legnehezebb paragrafus, mert abból, hogy itt s kereskedelemügyi minister ur vállalja azt, hogy majd megállapítja a gyárszerü jelleget iparágról-iparágra, azontúl pedig, hogy valamely üzem gyár-e, vagy kisipari üzem, azt rábízza az iparhatóságokra, abból a legsúlyosabb sérelmek lehetőségeit látom fakadni, amelyekkel szemben valami olyan megoldást kell keresnünk, amely ezeket kikerüli. Az én megítélésem szerint ezt az elhatárolást nem lehet, nem szabad megtenni, ez az elhatárolás nem egészséges, ez a haladás és fejlődés törekvéseivel ellentétes. Az, hogy a gyáripar megsemmisíti, lehengerli a kisipart, ez abszolúte tévedésnek, túlzásnak, mesének bizonyult. Amerikában is vannak még kisiparágak, igaz, hogy túlnyomókig javítással foglalkoznak, de mégis vannak ott is kisiparágak. Minden gyáripar nemcsak elszív a kisipartól lehetőségeket, hanem uj kisipari lehetőségeket is teremt. Egész sereg uj üzemág keletkezett a gyáripar megvalósítása és megteremtése következtében. Tegyük pl. az automobilipart. Az autóval kapcsolatosan hány olyan foglalkozási ágazat van, amelyikben a kisiparos dolgozhatik. De még a gyáripari termelésnél is a kitelepitett önálló kismesterek a legnagyobb gyárak működésében is nagyon sokszor résztvesznek. Baumann Emii : De dolgoztassanak itthon. Az a baj, hogy kívülről hozzák az alkatrészeket. Méhely Káimán : Ott van pl. a Fegyvergyár, amelyik az esztergályosmunkákat, amelyek ugyancsak nagyüzemi munkák, nagyon sokszor kiadja az Erzsébetfalván és vidékén letelepült kisembereknek, volt munkásoknak, akik azután otthon dolgozva, még többet termelnek. Néhol még olcsóbba jön a gyárnak a kifelé, Yerlagsystem szerint való dolgozás, mint magában a gyárban való dolgozás, ahol a szakszervezetek a gyengébb teljesítőképességű munkások érdekében limitálják a termelést. Viszont aki künn saját szakállára dolgozik, kiaknázza az összes lehetőségeket és éjjel-nappali munkával igyekszik minél többet termelni. Tehát a gyáripar és kisipar elhatárolása épen ezért is káros és az én felfogásom szerint a kisipar érdeke ellen van. Mert a kisiparnak az az érdeke, hogy minél jobban a gyáriparba kapcsolódjanak és azt a nagy lendületet, amellyel a technika és a kapitalizmus segítségével az ipar felfelé fejlődik, önmaguktól elvágják, ha egy bizonyos elhatárolással szűkebb körzetet állapítsanak meg a saját maguk számára. Tehát egy olyan elhatárolást, amely a kisipari üzemet a kis gyári üzemtől elválasztja és amibe való fölemelkedés már bekövetkezhetik egy-egy gép beállításával, én egészségtelennek tartok és azt hiszem, hogy a kisipar érdekeivel ellenkezik. Ma már kisipart sem lehet űzni gépi erő igénybevétele nélkül. Most már minden iparágban: lakatosságban, asztalosságban stb., hála a villamosság terjedésének, igény beveszik a gépeket, a kis motorok segélyével. Így ez már kis gyárüzem. Tessék megállapítani, hol kezdődik és mely határig tart? Hány gép legyen, hogy még kisiparos üzemnek számítsák ? Baumann Emil : Tömegtermelésre legyen berendezve ! Méhely Káimán; Kisgyári jellegű üzem nem végezhet szintén kézműipari jellegű dolgot ? Nagyon sok középipari gyár rendelésre dolgozik. A különbség a gyáripar és kisipar között az, hogy a kisiparnál a készítésnek a fogyasztó különleges igényeihez kell igazodnia, tehát a termelő szalad a fogyasztó után, a gyáriparnál pedig a fogyasztó szalad a gyáros után, vagyis a gyár a technikai többtermelés igényeinek megfelelően gyártja a normáltipusokat,a standardtípusokat. Perlaki György : Most milyen szépen meghatározza azt, amire az előbb azt állította, hogy nem lehet. Méhely Kálmán : A gyáripar és a kisipar között áll a középipari, vagy kisgyári jelleg. Amikor ezt elvárjuk a kézműipartól, — mert hisz oda állítunk fel egy bizonyos elválasztó kínai falat, egy bizonyos elhatárolást — akkor ez az egymásba simulas, ennek a könnyűsége, simasága, a felfelé törekvés lehetősége van meggátolva. Nem megakadályozva, hanem feltétlenül meggátolva, megnehezítve. Baumann Emii ; Miért van megakadályozva? Méhely Kálmán : Majd mindjárt erre is rátérek. Azért, mert az egész törvénynek —hiszen több felszólaló is jelezte — a kapitalizmus tulhajtásával a zsarolással szemben való védekezés az alapja. Én magam nagyon sokat próbáltam a kis termelőemberen segíteni. Azokról a bizonyos kis pincésekről van különösen szó, akiket kereskedők tartanak alkalmazásukban. Pl. a bútoriparban nagyon el van terjedve az, hogy a bútorkereskedő kizsarolja azokat a kisiparosokat, vagy segédszakmabeli embereket, akik neki dolgoznak. Ezzel szemben igyekszik e javaslat védekezni, és valami védelmet nyújtani azáltal is, hogy pl. a kereskedőnek a munkavégzést eltiltják, kimondván, hogy a munkát csakis iparossal végeztethetik el, a kereskedő csak mértéket vehet, stb. Ez a harmadik irányú védekezés. Az első a kontárokkal szemben, a második a gyáriparral szemben, és a harmadik, amelyet most említek, a kereskedelemmel szemben való védekezés, hiszen az a kapitalizmusnak a kisiparban való érvényesülése. Minthogy az ilyen védekezési tendencia tényleg megvan, erre nézve is kénytelen vagyok megállapítani, hogy ez megint a kisiparosság kárára lesz, s épugy az ipar fejlődésének kárára is, mert nemcsak az az érdekünk, hogy nagy kapitalisztikus vállalatok keletkezzenek,
