Nemzetgyűlési napló, 1920. XVI. kötet • 1922. január 26. - 1922. február 08.

Ülésnapok - 1920-301

A nemzetgyűlés 301. ülése 1922. évi január hó 30-án, hétfőn. 135 logikám és mentalitásom szerint ugy beállítani, ahogy az gondolatvilágomnak megfelel és nem tehetek róla, ha nem fogadhatom el a t. túloldal véleményét akkor, amikor saját véleményemet én indokolom meg. (Zaj.) Elnök: A címre vonatkozólag méltóztassék észrevételeit megtenni. Hornyánszky Zoltán : Azt indokolom a mester­vizsga kötelező tételével is, mert ez nem volt kö­telező. Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister : A címben nincsen mestervizsgáról szó. Hornyánszky Zoltán : De szükségem van annak megmotiválására, hogy miért akarok uj cí­met adni a javaslatnak. Mivel azonban, amint látom, türelmetlenkedni méltóztatnak, s mert a 18. §-nál erről még úgyis lesz szó, nehogy azzal a váddal legyek illethető, mintha obstruálni akarnék, a már elmondottak alapján egészen rövi­den indítványozom, hogy a törvényjavaslat címe akként változtattassék meg, hogy : »Törvény­javaslat az uj ipartörvényről«. (Zaj a szélsőbal­oldalon.) Elnök : Szólásra következik ? Forgács Miklós jegyző: Budaváry László! Budaváry LáSZlÓ: Mélyen t. Nemzetgyűlés! Nem akarom a vitát hosszura nyújtani, ezért na­gyon rövid indokolással bátor leszek egy rendkívül fontos határozati javaslatot beterjeszteni, amely­lyel véleményem szerint a kisiparosság helyzetén nagyban segítenénk. Azt hiszem, mindnyájunk felfogása megegyezik abban, hogy a kézműiparosság minden néven neve­zendő támogatást megérdemel, mert egyike azon osztályoknak, melyek ugy a háború alatt, mint az azután következő időkben is a legtöbbet szenved­tek s amelyeket a legtöbb károsodás ért. A mi kisiparosaink nem panaszkodnak, nem kérnek senkitől semmi mást, mint hogy ők a maguk étfentartásához szükséges munkát minden nehéz­ség nélkül elvégezhessék. Munkát kérnek, dolgozni akarnak s becsületes munkájukkal bele akarnak helyezkedni abba a társadalomépitő nagy küzde­lembe, amelynek célja ennek az országnak a rette­netes nehéz helyzetből való kiemelése. A kisiparos­ság érzi, hogy ezt a munkáját nem végezheti zavar­talanul, mert először is nem tud hozzájutni a meg­felelő nyersanyaghoz. Elnök (csenget) : Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy eltér a címtől. Most a címről van szó. Budaváry László : Mélyen tisztelt elnök ur, én nem vagyok régi parlamenti ember, de olyanoktól, akik már hosszú idő óta képviselők, hallottam, hogy a régi parlamenti szokás szerint a címnél ugyanolyan széles körben mozoghat a vita, akárcsak az általá­nos tárgyalásnál. Elnök: Nem, kérem. Valamikor tényleg volt a képviselőháznak ilyen prakszisa, azonban már az 1906—7-es években ettől eltértek és a címnél épen csak a címhez engedtek szólni, amint ez különben önként értetődő dolog is. (Ugy van! jobbfelől.) Budaváry László : Köszönettel tudomásul ve­szem az elnök ur figyelmeztetését és akkor majd a részletes vita során fogom megtenni észrevéte­leimet. (Helyeslés.) Elnök : Kivan még \alaki a címhez hozzá­szólni ? (Senki sem !) Ha szólni senki sem láván, akkor a vitát berekesztem. A kereskedelemügyi minister ur óhajt nyilat­kozni. Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister: T. Nemzetgyűlés ! Egészen röviden fogok felelni Drozdy és Hornyánszky képviselő urak indít­ványaira. Drozdy képviselő ur már első beszéde során is kifogásolta, hogy itt tulaj donképen csak egy novelláról van szó, amely nem öleli fel az ipar összes kérdéseit. Én előző felszólalásomban elmon­dottam már, hogy miért nem lehetett ezt most megcsinálni. Azért nem lehetett, mert akkor az iparosok legégetőbb kérdéseit sem szabályozhattuk volna, amelyeknek szabályozása céljából terjesz­tettük épen elő ezt a törvényjavaslatot. Már mostan más címet adni egy törvényjavaslatnak, mint ami annak tartalmát fedi, nem lehet. Ez a törvényjavaslat az 1884 : XVII. te. egyes rendel­kezéseit módosítja, tehát a címe sem lehet más. Az a cím, amelyet az urak javaslatba hoztak, nem fedi a törvényjavaslat tartalmát, arra vonat­kozólag pedig, hogy a törvény ilyen keretekben mozogjon, már határozott a Ház akkor, amikor ezt a törvényjavaslatot általánosságban elfogadta. Mindezeknél fogva tisztelettel kérem a nemzet­gyűlést, méltóztassék a címet, az erre vonatkozó indítványok elutasításával, változatlanul elfo­gadni. (Helyeslés.) Elnök : Következik a határozathozatal. Elő­ször is fel fogom tenni szavazásra az eredeti címet, aztán Drozdy képviselő ur, végül pedig Hor­nyánszky képviselő ur indítványát. Amennyiben a címet a bizottság szövegezésében méltóztatnak el­fogadni, elesnek az indítványok. Hornyánszky Zoltán: A házszabályokhoz ké­rek szót. Elnök : Mindjárt kérem. Méltóztassék meg­engedni, hogy befejezzem mondatomat. Amennyi­pen pedig Drozdy képviselő ur indítványát méltóz­tatnak elfogadni, akkor elesik a Hornyánszky kép­viselő ur módosító indítványa, végül pedig, ha sem az eredeti szöveget, sem Drozdy képviselő ur indít­ványát nem méltóztatnak elfogadni, akkor törvény­erőre fog emelkedni a Hornyánszky képviselő ur által indítványozott cím. Hornyánszky Zoltán : A házszabályokhoz ké­rek szót. Elnök: Tessék. Hornyánszky Zoltán : Kérem a határozat­képesség konstatálását ! (Zaj.) Elnök : A határozatképtelenség nyilvánvaló levén, az ülést öt percre felfüggesztem. (Zaj.) (Szünet után.)

Next

/
Thumbnails
Contents