Nemzetgyűlési napló, 1920. XVI. kötet • 1922. január 26. - 1922. február 08.
Ülésnapok - 1920-301
A nemzetgyűlés 301. ülése 1922. évi január hó 30-án, hétfőn. 135 logikám és mentalitásom szerint ugy beállítani, ahogy az gondolatvilágomnak megfelel és nem tehetek róla, ha nem fogadhatom el a t. túloldal véleményét akkor, amikor saját véleményemet én indokolom meg. (Zaj.) Elnök: A címre vonatkozólag méltóztassék észrevételeit megtenni. Hornyánszky Zoltán : Azt indokolom a mestervizsga kötelező tételével is, mert ez nem volt kötelező. Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister : A címben nincsen mestervizsgáról szó. Hornyánszky Zoltán : De szükségem van annak megmotiválására, hogy miért akarok uj címet adni a javaslatnak. Mivel azonban, amint látom, türelmetlenkedni méltóztatnak, s mert a 18. §-nál erről még úgyis lesz szó, nehogy azzal a váddal legyek illethető, mintha obstruálni akarnék, a már elmondottak alapján egészen röviden indítványozom, hogy a törvényjavaslat címe akként változtattassék meg, hogy : »Törvényjavaslat az uj ipartörvényről«. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök : Szólásra következik ? Forgács Miklós jegyző: Budaváry László! Budaváry LáSZlÓ: Mélyen t. Nemzetgyűlés! Nem akarom a vitát hosszura nyújtani, ezért nagyon rövid indokolással bátor leszek egy rendkívül fontos határozati javaslatot beterjeszteni, amelylyel véleményem szerint a kisiparosság helyzetén nagyban segítenénk. Azt hiszem, mindnyájunk felfogása megegyezik abban, hogy a kézműiparosság minden néven nevezendő támogatást megérdemel, mert egyike azon osztályoknak, melyek ugy a háború alatt, mint az azután következő időkben is a legtöbbet szenvedtek s amelyeket a legtöbb károsodás ért. A mi kisiparosaink nem panaszkodnak, nem kérnek senkitől semmi mást, mint hogy ők a maguk étfentartásához szükséges munkát minden nehézség nélkül elvégezhessék. Munkát kérnek, dolgozni akarnak s becsületes munkájukkal bele akarnak helyezkedni abba a társadalomépitő nagy küzdelembe, amelynek célja ennek az országnak a rettenetes nehéz helyzetből való kiemelése. A kisiparosság érzi, hogy ezt a munkáját nem végezheti zavartalanul, mert először is nem tud hozzájutni a megfelelő nyersanyaghoz. Elnök (csenget) : Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy eltér a címtől. Most a címről van szó. Budaváry László : Mélyen tisztelt elnök ur, én nem vagyok régi parlamenti ember, de olyanoktól, akik már hosszú idő óta képviselők, hallottam, hogy a régi parlamenti szokás szerint a címnél ugyanolyan széles körben mozoghat a vita, akárcsak az általános tárgyalásnál. Elnök: Nem, kérem. Valamikor tényleg volt a képviselőháznak ilyen prakszisa, azonban már az 1906—7-es években ettől eltértek és a címnél épen csak a címhez engedtek szólni, amint ez különben önként értetődő dolog is. (Ugy van! jobbfelől.) Budaváry László : Köszönettel tudomásul veszem az elnök ur figyelmeztetését és akkor majd a részletes vita során fogom megtenni észrevételeimet. (Helyeslés.) Elnök : Kivan még \alaki a címhez hozzászólni ? (Senki sem !) Ha szólni senki sem láván, akkor a vitát berekesztem. A kereskedelemügyi minister ur óhajt nyilatkozni. Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister: T. Nemzetgyűlés ! Egészen röviden fogok felelni Drozdy és Hornyánszky képviselő urak indítványaira. Drozdy képviselő ur már első beszéde során is kifogásolta, hogy itt tulaj donképen csak egy novelláról van szó, amely nem öleli fel az ipar összes kérdéseit. Én előző felszólalásomban elmondottam már, hogy miért nem lehetett ezt most megcsinálni. Azért nem lehetett, mert akkor az iparosok legégetőbb kérdéseit sem szabályozhattuk volna, amelyeknek szabályozása céljából terjesztettük épen elő ezt a törvényjavaslatot. Már mostan más címet adni egy törvényjavaslatnak, mint ami annak tartalmát fedi, nem lehet. Ez a törvényjavaslat az 1884 : XVII. te. egyes rendelkezéseit módosítja, tehát a címe sem lehet más. Az a cím, amelyet az urak javaslatba hoztak, nem fedi a törvényjavaslat tartalmát, arra vonatkozólag pedig, hogy a törvény ilyen keretekben mozogjon, már határozott a Ház akkor, amikor ezt a törvényjavaslatot általánosságban elfogadta. Mindezeknél fogva tisztelettel kérem a nemzetgyűlést, méltóztassék a címet, az erre vonatkozó indítványok elutasításával, változatlanul elfogadni. (Helyeslés.) Elnök : Következik a határozathozatal. Először is fel fogom tenni szavazásra az eredeti címet, aztán Drozdy képviselő ur, végül pedig Hornyánszky képviselő ur indítványát. Amennyiben a címet a bizottság szövegezésében méltóztatnak elfogadni, elesnek az indítványok. Hornyánszky Zoltán: A házszabályokhoz kérek szót. Elnök : Mindjárt kérem. Méltóztassék megengedni, hogy befejezzem mondatomat. Amennyipen pedig Drozdy képviselő ur indítványát méltóztatnak elfogadni, akkor elesik a Hornyánszky képviselő ur módosító indítványa, végül pedig, ha sem az eredeti szöveget, sem Drozdy képviselő ur indítványát nem méltóztatnak elfogadni, akkor törvényerőre fog emelkedni a Hornyánszky képviselő ur által indítványozott cím. Hornyánszky Zoltán : A házszabályokhoz kérek szót. Elnök: Tessék. Hornyánszky Zoltán : Kérem a határozatképesség konstatálását ! (Zaj.) Elnök : A határozatképtelenség nyilvánvaló levén, az ülést öt percre felfüggesztem. (Zaj.) (Szünet után.)
