Nemzetgyűlési napló, 1920. XVI. kötet • 1922. január 26. - 1922. február 08.
Ülésnapok - 1920-301
A nemzetgyűlés 301, ülése 1922, évi január hó 30-án, hétfőn. 115 Nagy János (egri): A földbirtokreformtörvényünk intézkedik arról, bogy a földreform alól mentes az a birtok, amely valamilyen mezőgazdasági ipar táplálására van berendezve. Hát én azt a nagybirtokot kegyetlenül elvenném mindenkitől, aki az Ő területén ba magában nem, de a többi birtokossal összefogva, mezőgazdasági gyárat nem állit föl és nem igyekszik terményeit — itt nemcsak a szeszgyárra gondolok — a lent, kendert, gyapjúját stb.-it feldolgozni, hogy igy az iparosságnak anyaga legyen. B. Szterényi József: Kissé messze tetszik menni. Nagy János (egri) : A kézműipar fejlesztése terén pedig arra törekedném, hogy az állam használjon fel minden eszközt arra, hogy a kisipar minél jobban megerősödjék. Nekünk ebben a kis országban arra kell törekednünk, hogy önálló, független, erős és minden szútól mentes törzsek álljanak rendelkezésünkre, igy erős ipar fejlődjék ki, hogy visszavarázsoljuk azt az időt, amikor a magyar ipar ide tudta vonzani a levantei kereskedelmet, amikor Németország ipara és kereskedelme a magyar iparral kezet fogott, a XIII. és XIV. században, az Anjouk idejében. Ezt szeretném én elérni az iparfejlesztés terén. De tudom én nagyon jól, hogy mi nem helyezkedhetünk az elzárkózottság vámpolitikájának alapjára, mert hiszen a körülöttünk lévő országok mezőgazdaságilag tönkretesznek bennünket; azonban itt bent kell a vámot minden polgárnak magának feállitania, le kell szállítania az igényeit, a magyar ipart kell támogatnia és annak cikkeit vásárolnia. Nagyon fontos volna, ha a minister ur felállítaná az úgynevezett szállítási bizottságot, amely ellenőrizné, vájjon a közszállitási törvényt és rendeleteket betartják-e, figyelemmel kisérné, hogy az állam, a katonaság és más közintézmények a magyar iparcikkeket használják-e fel elsősorban. B. Szterényi József: Ez megvan! Nagy János (egri) : Sőt ennek a szállítási bizottságnak volna hivatása évről-évre összegyűjteni az egyes intézmények részére előirányzott beszerzéseket és megküldeni azokat az ipartestületeknek azzal, hogy tessék a magyar iparosoknak pályázni ez iparcikkek előállítására. Eontos volna, ha Róbert Emil képviselőtársam által javasolt Gazdasági Tanáccsal kapcsolatosan felállítaná a minister ur az ipartanácsot, amely helyes, a viszonyoknak megfelelő, modern irányzatú iparfejlesztési politikát és tervezeteket dolgozna ki és azt igyekeznék keresztül is hajtani. Fontos dolog, hogy iparosaink maguk is hivatásuk magaslatán álljanak. El kell terjeszteni az iparosvilágban annak szükségét, hogy elsősorban ő maga érdeklődjék a saját ügyei és sorsa iránt, (Helyeslés.) különösen bele kell nevelni az iparosságunkba a szövetkezeti szellemet. Bármit mondjanak a szövetkezettel szemben, én azt veszem észre a világ gazdasági fejlődésében, hogy a kapitalizmus ós a kommunizmus közt a szövetkezet az a középső ut, amely a közgazdasági életet a helyes bázisra fogja vezetni. (Helyeslés.) A szövetkezetnek ezt a jelentőségét a kommunisták is fölismerik, mert, amint Korányi Erigyes t. képviselőtársunk egyik cikkében emiiti, az a veszély fenyeget, hogy a bolsevisták ki akarják sajátítani a szövetkezetet, nem tudnak hozzáférkőzni a néphez, a földmiveshez és a polgári elemhez a kommunizmus eszméjével másképen és ezért szövetkezeti utón próbálkoznak, szövetkezeti burkolattal akarják bevonni kommunista ábrándjaikat és igy akarják megvalósítani. Annyi tény, hogy mig a kapitalizmus a maga tőkeerejével versenyen kivül áll, hatalmas gyáripart létesít és proletarizálja a munkást, addig a szociáldemokrácia és maga a kommunizmus is az egész társadalmat akarja proletarizálni. E kettő között a szövetkezetben van meg az az előny, melyet egyrészről a kapitalizmus nyújt és a szövetkezet küszöböli ki azt a hátrányt, ami a kapitalizmusnak és a szocializmusnak is hátránya, tudniilik a szövetkezet révén jnt hozzá az iparos azokhoz a feltételekhez, amelyek versenyképessé teszik a nagyiparral, a gyáriparral szemben. Mahunka Imre : És eddig igen szép eredménnyel ! Nagy János (egri) : Yiszont a szövetkezet nem bántja az egyéni önállóságot, az egyéniséget, nem tapossa le az egyéni vállalkozást . . . B. Szterényi József: Az ipari szövetkezetek igen szép eredménnyel dolgoztak! Nagy János (egri) : . . . nem teszi nullává az iparost. Ezért szeretném, ha az ipari szövetkezetekre vonatkozólag már itt lett volna az a törvény, amelyet beígértek nekünk ; a szövetkezeti törvény. B. Szterényi József : Majd bemutatom, mit csináltunk az ipari szövetkezetek terén ! Nagy János (egri) : Az iparosságnak is meg kell érteni, hogy csak ha szövetkezik egymással, fogja elérni azt, hogy anyagot olcsóbban szerezhet be, mint igy magára maradva. Mig ma a szegény iparosnak a külvárosban nagy munkával elkészített iparcikkeit por lepi és azokat nem tudja eladni, addig a gyáros nagy raktárt tarthat fenn és tükörüveg alatt árulhatja a portékáját. Ha azonban az az iparos szövetkezetbe lép, akkor itt a központban, a szövetkezet árucsarnokában helyezheti el a készítményeit és előleget is kaphat rá, vagyis azt a pénzt, azt a tőkét, amit az árujába befektetett, már előre megkaphatja, mielőtt azt eladná. Úgyszintén a szövetkezeti gondolat kifejlesztése által részesül az iparos abban az előnyben is, amit a gépek nyújtanak a nagyiparnak. A szövetkezet lesz a kisiparnak az, ami régen a céh volt. Nekünk technikaivá kell tennünk a kisipart. Nem mon15*
