Nemzetgyűlési napló, 1920. XVI. kötet • 1922. január 26. - 1922. február 08.

Ülésnapok - 1920-300

96 À nemzetgyűlés 300. ülése 1922. évi január kó 28-án, szombaton. test szökési kísérlet miatt, kórházból jött ki, az orvos a kikötést nem engedte meg, mert gyenge volt. Ugyancsak Spacsek János 21 nap egyest és öt kikötést kapott azért, mert deszkát lopott fűtésre, a deszka értéke 30 korona volt. Itt van a múlt évről egy nagyon érdekes eset. December 21-én dr. Molnár Kálmán képviselőbázi gyorsíró 21 nap egyest kapott azért, meit amikor Budapesten volt fegyelmi ügyének tárgyalásán, a csendőrök kétszer bazakisérték a lakására. Molnárról a G-aal Gaszton elnöklete alatt megtartott fegyelmi birósági tárgyaláson kiderült, hogy teljesen ártatlan volt, az elnök ur magából kikelve számolt be arról, bogy egy ilyen nemcsak ártatlan, hanem ellenkezőleg, a kommün alatt dicséietreméltó módon viselkedett ember két esztendőn keresztül internálva volt. En már talán háromnegyed év\rel ezelőtt is interpelláltam érdekében, végre azután karácsony táján kiszabadult. 1922 január 9-én meghalt a táborban Szvórád András bányász. Szociáldemokratának vallotta magát, egyéb bűne nem volt. Vizsgálat, eljárás és ítélet nélkül volt ott 1919 november hónapjától kezdve. Erős, robusztus ember volt, amikor o táborba került, ott megbetegedett és jóllehet két évig ágybanfekvő beteg volt, nem bocsátották szabadon, pedig még a táborigazgatóságnak is megesett a szive rajta, sürgönyzött az érdekében, mégsem bocsátották el, mig végre ott halt meg, hátrahagyván özvegyet és három szegény apró gyermeket. Január 14-én beszállították a táborba Tanner Lajos kőtele ki lakost. Ez két és fél esztendeig volt fogságban, végre 1920-ban látták, hogy méltánylást érdemel az esete, hogy elitéltetése is téves volt és már 1920-ban amnesztiát kapott. Hazament Kőtelekre hét kicsiny gyermekéhez, otthon dolgozott egy esztendeig, mig végre egy esztendő múlva a belügyministeriumba kerültek az aktái és ott annak rendje-módja szerint a bürokrácia internálásra ítélte és elszállították a hét kis gyermeke köréből Zalaegerszegre. T. Nemzetgyűlés ! Látva ezeket az eseteket, ezt a bánásmódot, ezt a poklot, nem maradhat meg egyetlen becsületes jóérzésű embernek a szivében, az agyában még csak a gondolata sem annak, hogy ezt a tábort, amely a magyar államnak csak a belügyministeri tárca terhére 25 milliójába kerül, fenn kell tartani. Mert nem 25 millióról van szó s arról hogy ebből a 25 millióból hány szegény Ms gyereknek lehetne tejet venni, hanem arról is, hogy más tárcák terhén is megint el van helyezve körülbelül 25 millió akkor, amikor magában a zalaegerszegi táborban az internáltak ellátása alig kerül 10 millióba. Ebből az egész intézményből csak azt az impressziót meritheti az ember, hogyha a kormány nem azért tartja ezt fenn, hogy adandó alkalmakkor, talán választáson, a zalegerszegi táborral a háta mögött rémítse a szavazókat, a választókat, akkor nincs más célja, értelme ennek az embertelen és az alkotmányosságot is súlyosan sértő intézménynek, mint ugy látszik, az, hogy ezzel egyes embereknek állásokat, jólétet akarnak biztosítani, mert hiszen máskülönben ezt a teljesen értelmetlen, hitvány, gonosz intézményt, amely az országban megtámadja a polgári szabadságot, megérteni nem lehet. Hogy fogalma legyen a nemzetgyűlésnek arról, hogy ez a tábor egyébként is miképen néz ki, mennyi pazarlás van ott, hogy a betegségeket, tüdővészt és más egyebeket, amelyekről szóltam, milyen céltudatosan terjesztik, elég, ha beszámolok arról, miféle étkezésben részesitik ezeket a szerencsétlen embereket. Reggelire kapnak rántott levest és fekete kávét ; mindkettő rossz. Ebédre bablevest, káposztalevest, burgonyalevest, egyetlenegyszer húst ; vasárnap, azután kapnak babfőzeléket, borsófőzeléket, burgonyafőzeléket, hetenként egyszer húst. Vacsorára bableves, borsóleves, vagy burgonyaleves van feltálalva. Eddig kaptak összesen 35 dkg kenyeret, most csak 20 dkg-ot kapnak. Zsiradék nincs, olajjal főznek, ami nagyon hasonlít a büdös gépolajhoz. A betegeknek ugyanezt a kosztot adják, azt kivéve, hogy minden nap adnak nekik 14 dkg húst. Mint méltóztatik látni, ebben a táborban a húsfogyasztás nem sok, értve a marhahusfogyasztást, mert hiszen emberhúst nagyon sokat fogyasztanak ott. Szabó József (budafesti) : Hogyan ? Rupert Rezső: Emberhúst mondottam, mert pusztítják az embert, emberek szenvednek ott. Hiszen mindennap, azt hiszem, kétannyi emberhús pusztul el, soványodik el, rongyolódik el, mint amennyi marhahúst nekik adnak. Méltóztassék a mai nagy hidegre is gondolni. Télen ezek a barakkok nem is fűthetők, mégis embertelenül ott tartják ezeket és pedig hogyan ? Ugy, hogy alig kapnak fát, mert mig a táborparancsnok a maga négyszobás lakására 3200 kilogramm fát kap, addig az összes barakkok 5800 kilogramm fát kapnak. 6000 kg-ot maguk az internáltak a saját pénzükön vásárolnak meg és azt kérdik, hogy ez a pénz hova lesz. Kórházak is vannak ott. A női kórházban 14 súlyos beteg van, azonkívül van 22 hisztériás és temérdek lueszos beteg. Ápolnak ottan nőket, akik kis csecsemőjükkel vannak ott. Azután ott vannak a férfikórházak : mindegyik, mint a kimutatásból kitűnik, tele van tüdő vészes betegekkel. Vannak azonkivül a hadifoglyoknak és külföldieknek barakkjaik, amelyekben kis gyerek, csecsemő, suhanc, felnőtt, asszony, leány, öreg ember, a világon mind együtt van, ugylátszik azért, hogy a keresztény társadalmi rend dicsőségére váljanak. Már most amikor itt arról van szó, hogy csecsemőket a magyar állam fogságra vet, hogy ezek letartóztatás! intézetben vannak akkor, amikor a Rumbold Attilák és társai, akik rablógyilkosságot követtek el, szabadon lótnak-futnak, szabadjon még igen röviden egy ezzel kapcsolatos kérdésre a nemzetgyűlés és a kormány figyelmét felhívnom, neve-