Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.

Ülésnapok - 1920-288

A nemzetgyűlés 288. ülése 1922. évi jariuár hó 14-én, szombaton. »i amelyek gazdasági helyzetüknél fogva ide kell hogy tartozzanak. Természetes határvonal nincs, katonai szempontból nyílt kapu áll a szerbek előtt s igy feltétlenül a Dráváig kellene letolni a határvonalat. Különben a baranyavármegyei állandó választmány is foglalkozott a kérdéssel és feliratot intézett a külügyminister úrhoz, amelyben kérte, hogy ezeket a lehetetlen állapotokat igyekezzék diplomáciai utón — ha talán közvetlenül a jugoszláv kormánnyal nem, — de az entente segítségével valahogy megváltoztatni, mert lehetetlen ölbetett kézzel néznünk azt, hogy az emberek ezrei tönkremenjenek. őszintén-meg kell állapitanom azt is, hogy a magyar hatóságok is részben hibásak abban, hogy ez a közvetlen érintkezés megakadt. Méltóztassanak a kormánynak többi tagjai ezeknél a magyar hatóságoknál odahatni, hogy ez minél simábban bonyolittassék le. (Helyeslés.) Még egyszer kérem, hogy ha esetleg a jugoszláv kormánynál eredményt nem tudnánk elérni, for-dúljunk az entente kormányaihoz és hivatkozzunk arra, hogy az entente kiküldöttei, megbízottai, akik jelenleg ott járnak,meggyőződhetnek ott az emiatt előállt rettenetes nyomorúságról és ha a nyomort Magyarországon valahogy enyhíteni akarják, intézkedjenek és tegyék lehetővé, hogy a közlekedés minél simábban mehessen végbe. Különben a választ tudomásul veszem. (Helyeslés.) Elnök : Bódó János képviselő ur kíván szólni ? Bodó János: Nem. Elnök : Kérdem a t. házat : méltőztatik-e a külügyminister urnák Bo-dó János és Perlaki György képviselő urak interpellációjára adott válaszát tudomásul venni, igen vagy nem ? (Igen !) A válasz tudomásul vétetett. Szólásra következik ? Gerencsér István jegyző: Haller István! Haller István: Interpellációm beiktatása után néhány perccel Szabó József t. képviselőtársamtól arról értesültem, hogy sürgős interpellációra kért engedélyt ugyanabban a tárgyban. Miután ő az interpellációt meg is tartotta és a ministerelnök ur helyettese, a kultuszminister ur válaszolt és válaszában azt ígérte, hogy a szociáldemokrata erőszakoskodások tárgyában hatályos intézkedéseket fog tenni : én ma interpellációmat nem kívánom megtartani, mert be óhajtom várni ezeknek az intézkedéseknek gyakorlati jelentőségét és érvényesülését. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra következik? Gerencsér István jegyző : Haller István ! Haller István : T. Nemzetgyűlés ! Miután a választójog kérdésében illetékes egyik minister sincs jelen és igy választ nem kaphatok, interpellációmat nem tartom meg. Elnök.* Szólásra következik? Gerencsér István jegyző: Bodó János) Bodó János : T. Nemzetgyűlés 1 Egy rövid interpellációt volnék bátor a pénzügyminister NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920—1921. — XV. KÖTET úrhoz intézni. Nevezetesen az 1921, évi XLV. törvénycikk, vagyis a vagyonváltságtörvény 6. §-a bizonyos kedvezményeket biztosit azoknak, akik egy évig az arcvonalban szolgáltak, vagy pedig többgyermekes hadiözvegyek, illetőleg 50 %-os rokkantnak ; azonban ebben a szakaszban nem találok semmi vonatkozást azokra, akik hadifogságban öt-hat évec töltöttek el. Miután felesleges annak bővebb indokolása, hogy a hadifogságban sinylődöttek gazdasági téren nagy veszteségeket szenvedtek, feltétlenül szükségesnek tartom már most, hogy a végrehajtási utasításba vétessék fel legalább az, hogy a törvény 6. §-ában felsorolt kedvezmények, amelyek vonatkoznak azokra, akik legalább egy évet a fronton töltöttek, a volt hadifoglyokra is kiterjesztessenek. Interpellációm másik része arra vonatkozik, hogy a törvény 84, §-a szerint azoknál, akiknek gazdasági felszereléséből a román vagy szerb hatóságok annak idején egyetmást elvittek, s az illető birtokosok vagy bérlők közben beszerezték elveszett gazdasági felszereléseiket, ezeket a veszteségeket nekik a vagyonváltságba beszámítják. Az én kerületemben igen sok olyan eset fordult elő, hogy az illetőnek sem birtoka, sem pedig bérlete nincs, de voltak kocsijai, lovai. Az volna tehát a másikp kérésem, hogy a törvény 84. §-ának kiegészítése végett a végrehajtási utasításba vétessék fel az, hogy nemcsak a birtokosoktól és bérlőktől elvett ilyen gazdasági felszerelések ára tudassék be a vagyonváltságba, hanem azoknál is, akiknek birtokuk, illetőleg bérletük nincs. Ezért interpellációm a pénzügyminister úrhoz a következőkép szól (olvassa) : »Hajlandó-e a pénzügyminister ur gondoskodni arról, hogy az 1921. évi XLV. te. végrehajtási utasításában intézkedés történjék, mely szerint a vagyonváltságtörvény 6. §-ában felsorolt kedvezményben a legalább egy évig hadifogságban volt katonai (polgári) személyek is részesüljenek és a 84. §-ban említett kedvezményben azok is részesüljenek, akiknek birtokuk vagy bérletük nincsen, csupán csak gazdasági felszerelésük.« (Helyeslés.) Elnök : Az interpelláció ki fog adatni a pénzügyminister urnák. Szólásra következik? Gerencsér István jegyző : Kerekes Mihály ! Kerekes Mihály : Tisztelt Nemzetgyűlés ! Czeglédy Endre tisztelt képviselőtársam rámutatott az Uj Barázda karácsonyi számára, amelyben a földmivelésügyi minister ur sok minden jót beígért az uj esztendőre a magyar földmivesnépnek. Magát a földbirtokreformot a nemzetgyűlés tudtommal azért szavazta meg, hogy a nicstelenek Magyarországon földhöz jussanak, hogy eloszlassuk azt a nagy aránytalanságot ember és ember között, amely a földbirtokpohtika terén Magyarországon fennállott. Azért vette bele a megváltás és az elővásárlás jogát a törvénybe, de azért vette bele a bérletekhez való juttatást is. Ezért hozta a sürgős házhelytörvényt és a kisbérletekről 11 .