Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.

Ülésnapok - 1920-288

56 A nemzetgyűlés T88S. ülése 1922. Kérem ne méltóztassék ezt bizalmatlanságnak venni, de én súlyt helyezek arra, hogy ez a végrehajtási utasításban, miután erre vonatkozó törvényt hozni már nem lehet, mint magától értetődő dolog benne legyen. Ez a föld, amit egyesek szerint 300* ezer, mások szerint 400 ezer holdat tesz ki, csakis a földbirtokreform céljaira legyen fordítható. Cserti József : De nem elég ! nem lesz elég ! Mándy Samu: A többi részéről nem beszélek most. ösak arról beszélek, hogy ez ne legyen más célra fordítható, mert ki lehetünk téve annak, — talán a jelenlegi pénzügyminister ur erre nem gondolt — hogy jöhet egy uj ministér, aki ezt financiális célokra akarja felhasználni, mert hiszen vagyonváltság címén kapja és ő rendelkezik felette. Tehát alá kell támasztani, hogy igenis a nemzetgyűlés várja a kormánytól, hogy a Földbirtokrendező bíróság utján ezt minél előbb felosztja a nép között ós más célokra fel nem használhatja, (ügy van! balfelöl.) Azt kérdem azonban, t. nemzetgyűlés, (Halljuk! Halljuk!) ha ez az elvont váltságföld egy része bármi okból, pl. igénylők hiánya miatt nem kerülne felosztásra, (Felkiáltás jobbról: De kerül!) akkor azt annak a régi birtokosnak kell visszahagyni és az ne a finánckormány tulajdonát képezze. Arra a birtokosra visszaszálljon az a jog, hogy váltságát pénzben, búzában vagy földben akarja-e leadni. Mindjárt megnyugtatom, ha valaki nyugtalalan emiatt az ón megállapításom miatt. (Halljuk! Halljuk!) Köszönöm, hogy szives figyelmükre méltatnak ! Megnyugtatom az urakat, hogy pl. van egy határon . . . Cserti József: Több is van! Mándy Samu: Van egy határon több birtok; egyik 1914 óta, vásárolt birtok, a másik régi birtok. Most a régi birtokból 15—20% váltság címén elvétetik. Azt tartom, hogy az igénylők közt elsősorban ezen a határon lévő, 1914 óta vásárolt birtokot kell felosztani, mert ez a törvény értelmében száz százalékig veendő el. (ügy van! a szélsöhaloldalon.) Ezért is megtörténhetik, hogy lesznek határok, ahol erre a váltságföldre nem kerülhet a sor, mert hiszen evvel a váltságfölddel nem akarjuk felrúgni a földbirtok helyesebb megoszlását célzó törvény egyes igen fontos intézkedéseit . . . Kállay Tibor pénzügyminister: Természetes! Mándy Samu: ...sőt azokat összeolvasztani kívánjuk és kiegészíteni kívánjuk azzal, hogy földet adunk a földbirtokrendező bíróságnak, hogy azt sürgősen ossza el a törvény előirása szerint. Ez az egyik megjegyzésem. A másik megjegyzésem az, hogy méltóztassanak arra gondolni, hogy az ingók vagyonváltságánál a részvénytársaságoknak az a bene adatott, hogy a részvénytőzsdén jegyzett értékeknek a 20% helyett 15%-ot fizethettek készpénzben, tehát e címen 25%-os előnyben részesült évi január hó 14-én, szombaton. az, aki készpénzben fizetett. Aki nem földben adja le a váltságát, annak jogai a következők : Ha az egészet fizeti, levonnak 5%-ot az egész összegből . . . Rassay Károly: De hol van az 1920 decemberi érték? Mándy Samu: Ez nem tartozik most ide. Rassay Károly: De nagyon is idetartozik! Mándy Samu: De nem ennél a pontnál. Rassay Károly: Igenis idetartozik! Mikor összeállítják a 15%-ot! Mándy Samu: De most a földről beszélek. Ugron Gábor: Az előbb részvényről beszélt ! (Zaj. Elnök csenget.) Mándy Samu : Én nyilatkoztam erről és most újra is felemlítem, hogy az az engedmény, amely akkor tétetett, hogyan fog most az egyenlő elbánás elvénél fogva átvitetni azon földbirtokosokra, kik természetben adják le a váltságot. Rassay Károly: Pénzben a kifizetés lehetetlen ! Mándy Samu : Most már pénzben nem szabad kifizetni, ez lehetetlen, mert akkor a földbirtokreformot megoldani nem tudjuk, (ügy van ! a szélsöbaloldalon.) A kérdést tehát applikálni kell erre a részre is. Ezek az 1000 holdon felüliek is adófizető állampolgárok. Most az 5%-on kivül, amely levonható, a hadikölcsönkötvényeket lehet felhasználni 50% erejéig azoknak, akik a váltságot pénzben róják le. Ezenkívül az ártéri adójukat ötszörösen betudhatják, s a jelzálogkölcsönöket is betudják bizonyos százalék erejéig. Ezeket az engedményeket, amelyeket a Nemzetgyűlés tett, a nagytőkének, a háztulajdonosoknak fogja tenni, mert ezekre is vonatkozik, szóval az engedmény mindenkinek megadatott. Ezeket az engedményeket tehát érvényesíteni kell az 1000 holdon felüli birtokosoknál is. Ez nem a földreform kérdése, hanem a finánckormány kérdése, szemben az 1000 holdon felüliekkel, mert nagy igazságtalanság kerülne ki abból, h progresszivitás legnagyobb fokán természetben kellene leadni a váltságot s ezekkel szemben az engedmények egyáltalán nem érvényesülhetnének. Ezeket voltam bátor a t. minister urnák figyelmébe ajánlani ennél a pontnál. Itt kötelességszerűig meg kell említenem, hogy egyik lapban olvastam, hogy az OMGE, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület küldöttséget menesztett a ministerelnök úrhoz, hogy tiltakozzék az ellen, hogy a földváltság ezer holdon felül természetben adassék le. Tisztelettel kénytelen vagyok kijelenteni, hogy ez nem való. En is résztvettem abban a küldöttségben. A küldöttség szónoka kijelentette a nagyobb földbirtokosok nevében, hogy készséggel hozzájárulnak ahhoz, hogy természetben adassék le a váltság és hogy a föld elvétessék, csak azt kérik, hogy az egyenlő elbánás elve a financiális részletek tekintetében, amelyeket előadni bátor voltam, igazságosan keresztül vitessék,