Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.

Ülésnapok - 1920-296

454 A nemzetgyűlés 296. ülése 1922. évi január hó 24-én, kedden. Rassay Károly : ... mert ma még ott sem tartunk, liogy törvényjavaslatról beszélhessünk, hiszen nincsen törvényjavaslat. De rajtunk kivül álló okokból bekövetkezhetik, hogy abból nem lesz törvény. Ebben a tekintetben elsősorban tisztá­ban kellene lennem azzal, hogy mi az igen t. mi­nisterelnök ur álláspontja a február 16-iki dátu­mot illetőleg. Az ő felfogása kongruens-e az enyém­mel, hogy t. i. február 16-án ennek a nemzetgyűlés­nek, minden morális, politikai tisztesség és a fenn­álló törvényes rendelkezések értelmében a mandá­tuma lejár és a működési lehetősége megszűnik. Ez az első kérdés, erre kellene elsősorban tiszta feleletet kapnunk. Hiszen hallottunk különböző teóriákat, hallottuk a kormány köréből lancirozni, hogy a nemzetgyűlés a tiszántúli választásoktól számított két évig fog együtt maradni. Ezek azon­ban lehetetlen terminusok és lehetetlen megoldá­sok. De ha igy van is, akkor is kellene végre el­hangzani egy komoly kormánynyilatkozatnak, hogy a nemzetgyűlés is meg tudja állapítani ezzel szemben a maga álláspontját. Ez az egyik kérdés. A másik kérdés az, hogy ha február 16-án ez a nemzetgyűlés szétmegy és nem lesz uj választójogi törvényünk, mi lesz tulajdon­képen a jogi helyzet. Szeretném, ha a t. minister­elnök ur ez iránt nyilatkoznék, hogy mi fog akkor történni. Uj nemzetgyűlés fog-e összeülni, vagy pedig a minister elnök ur ugy gondolja, hogy Össze tudja hivatni a régi országgyűlést? Ez is olyan kérdés, amellyel végre tisztában kell lennünk, és ezért fel kell vetnünk a kérdéseket. Felfogásom szerint, ha uj választójogi tör­vényt a nemzetgyűlés nem alkot, nincs más meg­oldás, mint hogy újra nemzetgyűlést kell össze­hívni és a nemzetgyűlés más választójog alapján, mint az 1920. évi I. törvénycikkben törvényesített úgynevezett Friedrich-féle választójogalapján össze nem ülhet. (Ugy van! hálj elöl.) Drozdy GyŐZŐ : A kurzusnak egyetlen jó alko­tása és ezt is meg akarják semmisiteni. (Derültség balfelől.) Rassay Károly : Ezzel a választójoggal szem­ben más választójogot beállítani nem lehet. Ország­gyűlés nem ülhet egybe, mert hiszen az 1920. évi I. te. megállapította, hogy a főrendiház működése szünetel és hogy a főrendiház mai alakjában nem alkalmas arra, hogy az alkotmányos életnek egyik faktora legyen. Méltóztassék az 1920. évi I. tc-ket elolvasni.'A helyzet azóta sem változott. Hogy tehát országgyűlés összehívható legyen, ahhoz szükséges volna, hogy előbb egy felsőházi törvényt alkosson a nemzetgyűlés. Csakhogy itt van azután tulajdonképen a bökkenő. Addig a nemzetgyűlés a felsőházról törvényt nem alkothat, míg a vá­lasztójogi törvényt meg nem alkotta, nemcsak azért, mert illogikus volna, hogy előbb alkossunk egy felsőházról szóló törvényt, mielőtt még tudjuk, hogy milyen lesz az alsóház struktúrája ; de azért sem, mert ezzel teljesen kiszolgáltatná magát a nemzetgyűlés a kormány betűszerinti törvény­magyarázatának. Amely pillanatban mi egy felsőházról szóló törvényt megalkotunk, abban a pillanatban be­áll annak a lehetősége, hogy országgyűlést lehet egybehívni és ha nem alkotunk uj választójogot, a kormány abban a pillanatban akként fog argu­mentálni, hogy felsőház van, a király helyébe a kor­mányzói jogkör lépett, a harmadik faktor, az alsó­ház összehívható, és minthogy más választójog az alsóházra, a képviselőházra, mint az 1918. évi XVII. választójogi törvény nincs, az alsóházat az úgynevezett Wekerle-féle választójogi törvény alapján hívná egybe. Engedelmet kérek, azután a hallgatás után, amelybe a kormány ebben a kérdésben burkolód­zott, nekem jogom van végigvezetni mindezeket a gondolatokat, mert sehol sem kapok egy meg­nyugtató pontot. En a magam részéről épen azért, mert átérzem azt, hogy a forradalom útja volna, ha itt egy kor­mány kísérletezni próbálna azzal, hogy a választó­jogot megszükitve, a titkosságot megcson­kítva . . . Drozdy GyŐZő: Ez a céljuk: forradalomba kergetni az országot ! (Zaj és derültség jóbbfelől.) Ha a titkos választójogot elveszik, akkor azzal játszanak. (Zaj jobb felől.) Elnök : Drozdy képviselő ur, méltóztassék csendben maradni. Ezért a közbeszólásáért rendre­utasítom. Azzal senkit sem szabad gyanúsítani, hogy forradalomba kergeti az országot. Lingauer Albin : A ministerelnök ur tegnap bennünket gyanúsított ezzel ! Rassay Károly: En nem gyanúsítok senkit sem, én csak megállapítom a tényt, hogy ez az ut ahhoz vezet és ez az ut feltételenül ahhoz fog ve­zetni, mert aki ismeri künn a vidéket és az embe­reket, az nagyon jól tudja, hogy ha egy község­ben tömegesen lesznek emberek, akiket a választó­joguktól megfosztanak, a legközelebbi választá­soknál a hangulatot nem a választók fogják irá­nyítani, hanem azok, akiktől a választójogot el­vették. (ügy van ! Ugy van ! balfelől.) Épen azért, mert ebben a kérdésben szintén nem kaptam a kormány részéről megnyugtató ki­jelentést, sőt az a kijelentés, amelyet a kormány igen t. igazságügyministere a közjogi bizottság­ban tett, oda alludált, hogy uj választójogi tör­vény hiányában a jogi helyzet az, hogy a Wekerle­féle választójog alapján kell választani, én a ma­gam részéről benyújtottam és most újra ajánlom a t. Nemzetgyűlés figyelmébe a következő határo­zati javaslatot (olvassa) : »A nemzetgyűlés, mint az 1920. évi I. te. értelmezésére egyedül illetékes tényező kimondja, hogy a most idézett te. 13. §-ának egyedül helyes és alkotmányos értelme szerint, ha a nemzetgyűlés bármely, igy akár a jogszabályaink­ban megszabott kétévi időtartam lejárta okából is, hamarább oszolna fel, mint mielőtt a nemzet­gyűlés uj nemzetgyűlési vagy képviselőválasztási törvényt alkotna, az uj nemzetgyűlés vagy kép­viselőház ellenkező jogszabály hiányában csakis a jelenlegi nemzetgyűlés összeülésére alapul szol-

Next

/
Thumbnails
Contents