Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.

Ülésnapok - 1920-296

452 À nemzetgyűlés 296. ülése .1922. évi január kő 24-én, kedden. Bernolák Nándor népjóléti és munkaügyi mi­nister : Nem, de aki ezt elbeszélte, nem mondott igazat. Drozdy GyŐZŐ : Negativ tanuk mégsem szá­mítanak ! (Zaj. Elnök csenget.) Rassay Károly : Ezek után, tisztelt Nemzet­gyűlés, nincs más hátra, mint hogy felhívjam nagy­atádi Szabó István akkori földmivelésügyi minis­ter urat, aki ott jelen volt, és akinek a minister ­elnök ur ezt mások jelenlétében is elmondotta, hogy álljon itt fel és nem egyszerű »nem igaz« ki­jelentéssel, hanem a tények helyes előadásával cáfolja meg az én előadásomat. (Helyeslés a szélső­baloldalon.) Én jelenlevő tanuktól tudom, és hogyha ezt meg fogja cáfolni nagyatádi Szabó István, volt földmivelésügyi minister ur, és meg fogják cáfolni még azok, akik ott jelen voltak, én felállók és a ministerelnök urnák készséggel elégtételt adok. De addig nekem nincs okom azoknak az uraknak a szavában kételkedni, akik jelen voltak és akik előtt a ministerelnök ur ezt a kijelentést tette. Azzal nem akarok foglalkozni, hogy a föld­mivelésügyi minister ur is idegen védelem alá helyezte magát. Balla Aladár : Jól tette. Rassay Károly : Végre is ő jól ismerte az akkori helyzetet, és mérlegelte a ministerelnök ur saját védelmére vonatkozólag tett kijelentéseit és annak esetleges következményeit, és ha ő ezen kijelentések következtében szükségesnek és jónak látta, hogy idegen védelem alá helyezkedjék, akkor én ez ellen kifogást nem emelek, csak azt kérem, hogy a ministerelnök ur is legyen annyira lojális a volt földmivelésügyi ministertársával •szemben, hogy azt a kijelentést, amely alapjául szolgált annak, hogy a volt földmivelésügyi mi­nister ur szintén idegen hatalom védelmét vette igénybe, legyen szives, ismerje el. Balla Aladár: Megtette Kossuth Lajos is, Rákóczi is, mindenki, aki okos ember. Kun Béla elől Bécsbe mentek. Bernolák Nándor: De a képviselő ur állító­lag ott volt ! Balla Aladár : Ott is voltam. Majd ha a nagy­atádi nyilatkozott, jövök én. Én csak segéd voltam. Bernolák Nándor: Hogy lehet olyant el­ismerni, amit sohasem mondott az ember. Kép­telenség. Balla Aladár : Azt persze nem lehet, csak amit mondott, azt lehet elismerni. Rassay Károly : Én nem állitom, hogy ez vétek, csak közlöm a tényeket és azt kívánom, hogy min­denki vállalja azért a tényért és kijelentésért a fele­lősséget, amelyet tett. És itt elsősorban a minister­elnök úrral vitatkozom és nem a földmivelésügyi minister úrral. Ami már most a harmadik határozati javas­latomat illeti, az a következőképen szólt (olvassa) : »Utasítja a nemzetgyűlés a kormányt, hogy haladéktalanul terjesszen be törvényjavaslatot, amely a megválasztott és jövőben megválasztandó ideiglenes államfői méltóságnak viselését meghatá­rozott időhöz köti és egyben rendelkezik aziránt is, hogy az esetleg bármilyen okból megüresedett ideiglenes államfői szék a törvényhozás együttnem­létében mily módon töltessék be.« A t. ministerelnök ur erre sem tartotta szük­ségesnek reflektálni, pedig én teljesen objektiven állítottam a kérdést a nemzetgyűlés elé. Objek­tiven mutattam rá arra, hogy itt nem talán egy ellenérzésnek kifejezését akarja ez a javaslat magá­ban foglalni, hanem annak a ténynek a megszünte­tését, hogy most tulaj donképen egy bevégzetlen alkotmány mellett tengetjük állami életünket. És rámutattam arra a tényre, hogy amennyiben ez a nemzetgyűlés február 16-án szétmegy és az uj törvényhozó testület csak valamikor június 20-án ül össze, ahogy tervezve van, ez ellen nekünk súlyos aggályaink vannak . . . Balla Aladár : Addig tárgyalunk. Kiss Menyhért: Junius tizedikén ! Rassay Károly : Tizedikén lesz a választás, június 20-án ül össze az uj törvényhozó testület. Sajnálom, hogy én, mint ellenzéki, jobban vagyok tájékoztatva, mint a t. kormánypárti képviselő ur. Ez körülbelül négy hónapi határidő. Ezalatt a négy hónapi határidő alatt igen sok esemény tör­ténhetik és nincs kizárva az az eset sem, hogy az államfő eltávozik az élők soraiból vagy lemond, szóval az államfői szék megüresedik. Már most szabad-e ennek a nemzetgyűlésnek szétmennie anélkül, hogy egy ilyen problémát meg ne oldjon és ne intézkedjék, hogy ebben az esetben mi tör­ténjék. Nincs a világon egyetlen állani sem, amely­nek alkotmányában ilyen hézag lenne. Vannak államok, amelyek alkotmányukban akként intéz­kednek, hogy ekkor a régi törvényhozó testületet kell összehivni arra az egy aktusra, hogy államfőt válasszon ; vannak államok, amelyek alkotmánya előre provideál erre az esetre és bizonyos alkot­mánybizottságot kreál, amely e kérdésben intéz­kedik. De olyan állam, amely e kérdést hí perloja­litásból függőben hagyná, a világon sehol sincs. És azt hiszem, hogy ha már nem is oldottuk meg fel­adatainkat, és nem csináltunk alkotmányjogi tör­vényeket, legalább akként ne menjünk szét, hogy ilyen szégyen érje ezt a nemzetgyűlést, hogy egy ilyen kézenfekvő problémát is megoldatlanul ha­gyott és tisztára csak a j ó Istenen niulik, hogy nem fog-e ennek következtében a legsúlyosabb zavar beállani a nemzet életében. Negyedik határozati javaslatom a választójog kérdésében rendelkezik, és itt méltóztassék meg­engedni, hogy ezzel a kérdéssel talán kissé bőveb­ben foglalkozzam. (Halljuk ! Halljuk ! a szélsőbal­oldalon.) A tegnapi napon az igen t. pénzügyminis­ter ur meglepetésszerűen — legalább énrám nézve meglepetést jelentett, mert én még mindig a 26 milliárdos költségvetés gondolatában éltem — mondom, meglepetésszerűen közölte velünk, hogy a magyar állam költségvetése 40 milhárd. Ugyanakkor tárgyalás alá veszünk egy választó-

Next

/
Thumbnails
Contents