Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.

Ülésnapok - 1920-296

452 À nemzetgyűlés 296. ülése .1922. évi január kő 24-én, kedden. Bernolák Nándor népjóléti és munkaügyi minister : Nem, de aki ezt elbeszélte, nem mondott igazat. Drozdy GyŐZŐ : Negativ tanuk mégsem számítanak ! (Zaj. Elnök csenget.) Rassay Károly : Ezek után, tisztelt Nemzetgyűlés, nincs más hátra, mint hogy felhívjam nagyatádi Szabó István akkori földmivelésügyi minister urat, aki ott jelen volt, és akinek a minister elnök ur ezt mások jelenlétében is elmondotta, hogy álljon itt fel és nem egyszerű »nem igaz« kijelentéssel, hanem a tények helyes előadásával cáfolja meg az én előadásomat. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Én jelenlevő tanuktól tudom, és hogyha ezt meg fogja cáfolni nagyatádi Szabó István, volt földmivelésügyi minister ur, és meg fogják cáfolni még azok, akik ott jelen voltak, én felállók és a ministerelnök urnák készséggel elégtételt adok. De addig nekem nincs okom azoknak az uraknak a szavában kételkedni, akik jelen voltak és akik előtt a ministerelnök ur ezt a kijelentést tette. Azzal nem akarok foglalkozni, hogy a földmivelésügyi minister ur is idegen védelem alá helyezte magát. Balla Aladár : Jól tette. Rassay Károly : Végre is ő jól ismerte az akkori helyzetet, és mérlegelte a ministerelnök ur saját védelmére vonatkozólag tett kijelentéseit és annak esetleges következményeit, és ha ő ezen kijelentések következtében szükségesnek és jónak látta, hogy idegen védelem alá helyezkedjék, akkor én ez ellen kifogást nem emelek, csak azt kérem, hogy a ministerelnök ur is legyen annyira lojális a volt földmivelésügyi ministertársával •szemben, hogy azt a kijelentést, amely alapjául szolgált annak, hogy a volt földmivelésügyi minister ur szintén idegen hatalom védelmét vette igénybe, legyen szives, ismerje el. Balla Aladár: Megtette Kossuth Lajos is, Rákóczi is, mindenki, aki okos ember. Kun Béla elől Bécsbe mentek. Bernolák Nándor: De a képviselő ur állítólag ott volt ! Balla Aladár : Ott is voltam. Majd ha a nagyatádi nyilatkozott, jövök én. Én csak segéd voltam. Bernolák Nándor: Hogy lehet olyant elismerni, amit sohasem mondott az ember. Képtelenség. Balla Aladár : Azt persze nem lehet, csak amit mondott, azt lehet elismerni. Rassay Károly : Én nem állitom, hogy ez vétek, csak közlöm a tényeket és azt kívánom, hogy mindenki vállalja azért a tényért és kijelentésért a felelősséget, amelyet tett. És itt elsősorban a ministerelnök úrral vitatkozom és nem a földmivelésügyi minister úrral. Ami már most a harmadik határozati javaslatomat illeti, az a következőképen szólt (olvassa) : »Utasítja a nemzetgyűlés a kormányt, hogy haladéktalanul terjesszen be törvényjavaslatot, amely a megválasztott és jövőben megválasztandó ideiglenes államfői méltóságnak viselését meghatározott időhöz köti és egyben rendelkezik aziránt is, hogy az esetleg bármilyen okból megüresedett ideiglenes államfői szék a törvényhozás együttnemlétében mily módon töltessék be.« A t. ministerelnök ur erre sem tartotta szükségesnek reflektálni, pedig én teljesen objektiven állítottam a kérdést a nemzetgyűlés elé. Objektiven mutattam rá arra, hogy itt nem talán egy ellenérzésnek kifejezését akarja ez a javaslat magában foglalni, hanem annak a ténynek a megszüntetését, hogy most tulaj donképen egy bevégzetlen alkotmány mellett tengetjük állami életünket. És rámutattam arra a tényre, hogy amennyiben ez a nemzetgyűlés február 16-án szétmegy és az uj törvényhozó testület csak valamikor június 20-án ül össze, ahogy tervezve van, ez ellen nekünk súlyos aggályaink vannak . . . Balla Aladár : Addig tárgyalunk. Kiss Menyhért: Junius tizedikén ! Rassay Károly : Tizedikén lesz a választás, június 20-án ül össze az uj törvényhozó testület. Sajnálom, hogy én, mint ellenzéki, jobban vagyok tájékoztatva, mint a t. kormánypárti képviselő ur. Ez körülbelül négy hónapi határidő. Ezalatt a négy hónapi határidő alatt igen sok esemény történhetik és nincs kizárva az az eset sem, hogy az államfő eltávozik az élők soraiból vagy lemond, szóval az államfői szék megüresedik. Már most szabad-e ennek a nemzetgyűlésnek szétmennie anélkül, hogy egy ilyen problémát meg ne oldjon és ne intézkedjék, hogy ebben az esetben mi történjék. Nincs a világon egyetlen állani sem, amelynek alkotmányában ilyen hézag lenne. Vannak államok, amelyek alkotmányukban akként intézkednek, hogy ekkor a régi törvényhozó testületet kell összehivni arra az egy aktusra, hogy államfőt válasszon ; vannak államok, amelyek alkotmánya előre provideál erre az esetre és bizonyos alkotmánybizottságot kreál, amely e kérdésben intézkedik. De olyan állam, amely e kérdést hí perlojalitásból függőben hagyná, a világon sehol sincs. És azt hiszem, hogy ha már nem is oldottuk meg feladatainkat, és nem csináltunk alkotmányjogi törvényeket, legalább akként ne menjünk szét, hogy ilyen szégyen érje ezt a nemzetgyűlést, hogy egy ilyen kézenfekvő problémát is megoldatlanul hagyott és tisztára csak a j ó Istenen niulik, hogy nem fog-e ennek következtében a legsúlyosabb zavar beállani a nemzet életében. Negyedik határozati javaslatom a választójog kérdésében rendelkezik, és itt méltóztassék megengedni, hogy ezzel a kérdéssel talán kissé bővebben foglalkozzam. (Halljuk ! Halljuk ! a szélsőbaloldalon.) A tegnapi napon az igen t. pénzügyminister ur meglepetésszerűen — legalább énrám nézve meglepetést jelentett, mert én még mindig a 26 milliárdos költségvetés gondolatában éltem — mondom, meglepetésszerűen közölte velünk, hogy a magyar állam költségvetése 40 milhárd. Ugyanakkor tárgyalás alá veszünk egy választó-