Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.

Ülésnapok - 1920-287

A nemzetgyűlés 287. ülése 1922. évi január hó ÍS-án, pénteken. 37 Éljen Vass !) Arra a kérdésre, amelyet az interpelláló igen t. képviselő ur beszéde elején felvetett, hogy t. i. bármily felekezetnek, vagy egyháznak papja alkalmas-e a kultuszministeri tárca viselésére, én nem vagyok illetékes felelni. Erre a kérdésre felelni illetékes a nemzetgyűlés, (Ugy van! jobb felöl.) valamint az alkotmányos tényezők egyáltalában ; illetékesek felelni talán azok is, akiknek a bizalma, ha nem is döntő, de mindenesetre vagy erős támaszt jelent, vagy pedig a bizalom hiánya lehetetlenné tenné a működést, — mondom — ezek a tényezők mindenesetre hivatottak és illetékesek erre a kérdésre választ adni. Én a magam részéről, amennyiben a nemzetgyűlésről van szó, büszkén mondhatom, — és ez életem egyik legnagyobb értéke — hogy még ebben a pillanatban a nemzetgyűlés igen jelentékeny részének bizalmával szerencsém van rendelkezhetni. f (Taps jobbfelöl. Felkiáltások : Ugy van ! Éljen Vass !) Az a tény, hogy még mindig ezen a helyen állok, mutatja azt, hogy a kormányzó ur őfőméltósága sem méltóztatott megvonni tőlem a bizalmát. Rupert Rezső: Jól viseli magát! Vass József vallás- és közoktatásügyi minister : Iparkodom jól viselni magam, mindenesetre annyira objektiven és tárgyilagosan, annyira még az idegeim felhasználásával is különösen itt ebben a teremben, (Ugy van! jobb felöl.), hogy talán itt-ott példát is lehetne venni rólam, bár magamat nem szivesen állítom oda példának. Azonkívül, amennyiben az egyházi körök a legnagyobb mértekben érdekelve vannak a kultuszministeri tárca viselőjével szemben, némi elégtétellel legyen szabad megállapítanom azt is, — amennyire meg tudom ítélni a helyzetet — hogy a különböző egyházak részéről sem vettem még eddig észre, (Ugy van! jobbfelöl,) hogy bármily jelét adták volna bizalmatlanságuknak. Igaz, törekedtem is arra a legtisztább objektivitással és a magyar kultúra összes ügyeinek átfogó szeretete révén, hogy ne adjak semmiféle bizalmatlanságra okot. Áttérek már most az interpelláció második részére. Mindenekelőtt megállapítom azt, hogy én arról, hogy a veszprémi püspök ur, vagy bárki más nekem valami javadalmat akarna adni, nem tudok semmit. Ennek következtében az egész kérdés — ugy látszik — kombináció, amely önmagában, az ón szerény véleményem szerint, nem ad elég alapot arra, hogy itt a Ház szine előtt megtárgyaltassék, (Ugy van! jobbfelöl.) valamint nem ad elég alapot arra sem, . . . Orbók Attila : Megtisztelő kombináció 1 Vass József vallás- és közoktatásügyi minister : . . . hogy különböző hírlapi közlemények révén nyugtalanság és egyebek idéztessenek elő. Es valamiképen az objektivitás látszatába burkolódzik, de mégis csak ugy érzem, — bocsánatot kérek, ha nem igy van — támadásfóle jellege van a kérdésnek! (Ugy van! jobb felöl.) Épen ezért vagyok bátor ennek a kérdésnek pár szóval a mélyére hatolni. Először is bátor vagyok megállapítani azt, hogy Magyarországon minden katholikus javadalomnak — ez alatt értem a nagy javadalmakat és középjavadalmakat — az adományozása a főkegyúri jog révén az uralkodó király Őfelségének a hatalmi hatáskörébe tartozik. Amennyiben a királyi trón birtokosa Magyarországon ezt a jogát gyakorolja, akkor az eljárás a következő : A püspök a káptalanjában, — mert hiszen kanoniáról van szó, igen kedves kombinációban az én szerény személyemmel — a káptalanjában megüresedett helyre vonatkozólag megcsinálja saját felterjesztését a kultuszministeriumba és pedig hármas felterjesztését. Mint mondani szokták, egyet kiválaszt, akit ki akar tüntetni és vesz mellé két lógost, mert ugy vagyon előírva, hogy hármat kell felterjeszteni. A hármas felterjesztést a kultuszminister azután átvizsgálja, és vagy változatlanul, vagy a sorrendet megváltoztatva felterjeszti a király Őfelségéhez döntés céljából. A magyar király Őfelségének ugyanis megvan az a világon páratlanul álló előjoga a magyar katholikus egyházzal szemben, hogy neki az ősrégi főkegyúri jog erejében kinevezési joga van. Tudomásom szerint ez nincs meg sehol a világon, semmiféle hatalomnak. Tehát felterjeszti a király Őfelségéhez, aki azután vagy a kultuszminister előterjesztésében első helyen állót, vagy pedig saját magas elhatározása szerint a három közül bármelyiket, vagy pedig a hármon kivül bárkit kinevez, mert hiszen a főkegyúri jogot ő nem egyes egyházmegyékre ós nem egyes stallumokra, nem egyes püspöki székekre, hanem az egész magyar katholikus egyház egyetemességére nézve gyakorolja. Neki tehát joga van kinevezni más egyházmegyebeli papot egy másik ! egyházmegye javadalmára, ami különben a püspöki szék betöltésénél mindig igy szokott történni. Hiszen nagyon ritka eset, hogy ugyanazon egyházmegye papja nyerje el ugyanazon egyházmegye megüresedett püspöki székét. Rupert Rezső: Ismerjük ezt a protekciós rendszert ! Vass József vallás- és közoktatásügyi minister : Ez" volt tehát az eljárás akkor, amikor a királyi szék birtokosa gyakorolta a magyar főkegyúri jogot. Természetes, hogy ez alatt az átmeneti idő, — mondjuk, interregnum alatt — amelyben most van az ország, amikor a korona nem gyakorolja ezt a főkegyúri jogot tényleg és effektive, módot kellett volna találni erre, (Ugy van! jobb felöl.) mert hiszen vannak a katholikus egyházi életben épen a birtokviszonyokkal, de egyéb dolgokkal kapcsolatban is oly vonatkozások, amelyek nem tűrik meg a hosszú elhalasztást.