Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.

Ülésnapok - 1920-295

A nemzetgyűlés 295, ülése 1922, évi január hó 23-án, hétfőn. 411 menyét is kikérték és a vélemények tényleg hajlanak, hogy a dolog elintézése és a bíróság mikénti döntése legalább is vitás. A máák momentum, amely közbejött és figyelembe veendő, az, hogy a Sseszértékesitő időközben igen nehéz anyagi helyzetbe jutott és pedig azért, mert bizonyos lisztszallitá sokra vállalkozott —teljesen függetlenül azt emiitettem állami üzlettől' — és ezeket a lisztszállitásokat nem bonyolíthatta le és a kötéseket nem effektuál hattá, mert egy kormányintézkedés, illetve rendelet ezt lehetetlenné tette, arra való tekintettel, hogy nem teljesítette előbbeni kötelezettségét a romániai búza szállítását illetőleg. Már most az a helyzet, hogy a kincstár, hogy a maga pozícióját biztosítsa és a szerződésnek, illetve a tőzsdei szabályoknak eleget tegyen, megvásárolta azt a bizonyos — a Szesztermelési által szállítandó — gabonát a piacon, megvásárolta az akkori igen magas árakon. Körülbelül 28 korona körüli árról volt szó és így a Szesztermelési által eredetileg fizetett 15 koronás ár és e között oly spácium mutatkozik, ami végeredményben 88 millió koronát tesz ki. A kincstárnak tehát erre a 88 millió koronára nézve követelése áll fenn a Szesztermelésivel szemben. Itt tehát két körülmény veendő figyelembe, amint már előbb emiitettem. Egyrészt a jogi helyzetnek vitássága, aminek tekintetében nekem ugyan az a véleményem, hogy a kincstár a maga teljes jogában van, másrészt az a másik körülmény, ami figyelmet érdemel a pénzügyminister szempontjából, az t. i., hogy a Szesztermelési ezt az egész összeget most már aligha tudná megfizetni. Ezért meggyőződésem szerint expedienst kellett találni, ami ebből az igen nehéz helyzetből kivezet, valami olyan megoldást, amely biztosítja, amenynyire az adott helyzetben lehetséges, a kincstár érdekét és egyben a közgazdaság érdekét is. Tehát a következő megállapodásra óhajtanék az érdekeltekkel lépni, amelyet, ha nem untatom a t. Házét, teljes szövegében felolvasok. (Halljuk I Halljuk I) Azt hiszem, sokkal jobb és helyesebb, ha rögtön itt bejelentem ezt a dolgot, mint hogyha valamelyik újság tudja meg és azután az tálalja fel a közönségnek. (Helyeslés.) B. Szterényi József : E^ becsületes beszéd ! Kállay Tibor pénzügyminister: Tehát arról van szó, hogy (Halljuk ! Halljuk ! Olvassa) : »A Mezőgazdasági Szesztermelési és Kereskedelmi Készvénytársaság elismeri azt, hogy a magyar királyi kincstárt bizonyos kártérítési igények illetik meg és ezen kártérítési igények teljes és végleges kiegyenlítése fejében következő vagyonértékeket bocsátja a kincstár rendelkezésére : 1. Azt a 14 millió korona összeget, amelyet annak -idején letétbe helyezett el s amely azokból a bizonyos két koronákból alakult, amit emiitettem. Ezt az óvadékot a kincstár saját tulajdona gyanánt megtarthatja ; 2. jelen jegyzőkönyv keltétől számított 8 napon belül fizet 9,500.000 koronát ; 3. március 31-ikéig fizet 22 millió koronát ; 4, 560 vagon lisztájut köt le kézi zálogként a Hungáiia Bank Részvénytársaságnál. Ez-1. i. az a lisztmennyiség, aminek a leszállításai ól szó volt, ami külföldre már el van adva s aminek a sorsát ez alkalomból kifolyólag szintén rendezni kell ; a Mezőgazdasági hozzájárul ahhoz, hogy a Hungária Bank Részvénytársaságnál kézizálegként lekötött lisztáruk a nevezett bank által a m. Idr. kincstár javára adassanak el clyképen, hogy a magyar királyi kincstár megbizza a nevezett bankot arra, hogy a nevezett árut a külföldre kivigye, ott a már megkötött eladások alapján eladhassa, annak egyidejű meghatározásával, hegy az értékesítésből « befolyó összegből levonja elsősorban a saját követeléseit, másodszor az eladásból eredő költségeket. Ezzel szemben a kincstárnak biztosíttatik ez üzlet teljes haszna, amit a Hungária Bank 9.500.000 koronában garantál. Ez az 5. pont. 6. A Mezőgazdasági kötelezettséget vállal a kincstárral szemben aziránt, hogy legkésőbb 1922 június hó 30-ikáig egybehívandó rendkívüli közgyűlés utján a részvénytársaság felszámolását ki fogja mondani ; 7. Kötelezettséget vállal arra, hogy a felszámolás eredményeképen mutatkozó esetleges öszszeg, amely az összes tehertételek levonása után fennmarad, a kincstárt fogja megilletni. Ez volna a megállapodás a Szesztermelésivel. Ehhez kapcsolódik azután a Hungária Bankkal létesítendő egy megállaptdás, mert hiszen a Hungária Banknak kell garanciát vállalni arra, hogy a szeszértékesitő a maga kötelezettségeit ' teljesíthesse, mert a Szeszértékesitővel a jelen helyzetben egy ilyen garancia nélkül s egy bizonyos kézi zálog nélkül, amely épen abban az 560 vagon lisztáruban van, nehéz lenne részemről megegyezést létesíteni. Ennélfogva egyidejűleg megegyezünk a Hungária Bankkal is abban, hogy ő ezt az 560 vagon lisztárut, 'mint a kincstár által átvett és igy ldncstári tulajdonba jutó készletet — ennélfogva illetékmentesen — a külföldre kiviszi, hogy ott azokat a szerződéses kötelezettségeket, amelyek tényleg fennállanak s amelyeknek a mostani teljesítéséről van szó, teljesíthesse és hogy az ebből az üzletből befolyó hasznot, amint az az előbb is részletezve volt, minimálisan 9,500.000 koronában a kincstár részére garantálja. Azonkívül vannak itt még bizonyos más modalitások, amelyek már a t. Házat kevésbé érdeklik és én engedelmet kérek azért, hogy figyelmüket ezzel az üggyel ilyen hosszú ideig untattam. De azt hiszem, jobban teszem, ha ezzel a dologgal inkább ide jövök a nemzetgyűlés elé. Ezt én még nem írtam alá, akkor fogom aláírni, ha innen kimegyek, tehát, ha esetleg valakinek észrevétele van, méltóztassék hozzám bejönni, próbáljuk meg összeegyeztetni. (Helyeslés.) B. Szterényi József : Nagyon korrekt felfogás ! Kállay Tibor pénzügyminister: Most áttérek arra, hogy szóvá tétetett az indemnitási törvény-