Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.

Ülésnapok - 1920-295

A nemzetgyűlés 295. ülése 1922. évi január hó 23-án, hétfőn. 399 való elintézését az ügynek, hogy a király csak szűk kísérettel menjen Budapestre s kijelentette, hogy fegyveres erővel be fognak vonulni. (Mozgás jobb­felől.) Itt előterjesztettem Rakovszkynak, hogy ha csakugyan sikerülne bevonulniok Budapestre s őfelsége átvenné a hatalmat s akkor győződnék meg arról, hogy csakugyan milyen nagy a vesze­delem, mi lesz akkor? igy kérdeztem : Was weiter? Balla Aladár: Németül kérdezte Rakovszkyt? Vass József vallás- és közoktatásügyi minis­ter : Németül kérdeztem. Balla Aladár : Jellemző ! Közel a császárhoz ! Vass József vallás- és közoktatásügyi minis­ter : Ezt felelte : »Was weiter ? Das wird Seine Majestät schon sehen.« (Derültség és mozgás jobb­felől.) Én itt az ő szavait egj^enes idézetben közöltem. Kérdezem tehát a t. nemzetgyűlést, hogy vájjon a vitát megbizatasom szerint nem vittem-e el egészen addig, hogy őket rászorítsam, hogy erre a kérdésre is választ adjanak, hogy vájjon mi történik, ha őfelsége tényleg bejön az országba és látni fogja, hogy nagy veszedelmet okoz a jelen­léte külpolitikai okokból, feltettem a kérdést, hogy mi lesz akkor. Nagyon természetes, t. Nemzetgyűlés, hogy én egyes gondolatokat és tényeket vettem fel e szükkeretü vallomásba ; a mi beszélgetésünk másfél teljes órán keresztül tartott, amig t. i. a vonat Ko­máromtól Tatatóvárosig eldöcögött. En nem steno­grammok alapján vallottam, következésképen ter­mészetes, hogy ez nem tartalmaz minden árnyalat­beli szint vagy szinezést. Kijelentem ellenben a magam részéről, hogy amennyiben ők, akiknek valami speciális helyzetnél fogva sokkal több alkalmuk volt arra, hogy átgondolják az egész kérdést, mint nekem, aki nyolc héten keresztül egyebet is dolgoztam, semhogy csak ezzel foglal­koztam volna . . . (Derültség jobbfelől.) Ugron Gábor : Ezen nincs mit mosolyogni ! Vass József vallás- és közoktatásügyi minister : . . . mondom, amennyiben ők azt gondolják, hogy van valami olyan rész, ami reájuk nézve fontos és e vallomásból kimaradt, a biróság előtt a leg­teljesebb lojalitással el fogom ismerni és meg fogom erősiteni. (Helyeslés jobbfelől.) Azt azonban, amit itt ő mond, hogy ez nem felel meg a valóság­nak, hogy a dolognak ezt a momentumát kihagytam ebből a vallomásból, — méltóztatnak látni, hogy az akta alapján cáfolom meg. (Igaz ! Ugy van ! a jobboldalon.) Karafiáth Jenő : Más megvilágításban ! Vass József vallás- és közoktatásügyi minister : Végül a negyedik rész, amely rendkívül közel lép immár nem a ministerhez, aki politikai felelős­séggel tartozik, hanem az egyénhez, azt mondja (olvassa) : »Vass József ur, a pap, Vass József ur, a minister, Vass József ur, a magyar honpolgár . . .« — itt valami zaj van — »egészen igy vallott. El­ismerem, hogy ha ez a tényállás, az reám nézve terhelő volna politikai tekintetben, mert köteles­ségemet országommal szemben nem teljesítettem ; terhelő reám nézve, ha bűntényt, ha büntetendő cselekményt követtem el. Vass József, a pap, Vass József, a minister, megjelent a biróság előtt, vagy a biróság ő előtte — azt nem tudom — ki­hallgatásra és a statáriális eljárás alatt lévő Ra­kovszky István ellen szórói-szóra ugyanazt val­lotta. Elmondotta mindazt, ami terhelő, és elhall­gatta azt a részt, amit én most elmondtam . . .« Méltóztatnak látni, hogy benn van a vallomásban. (Helyeslés és derültség jobbfelől. Tovább olvas) : »elmondta ezt egy olyan eljárás folyamán, amely neve szerint statáriális, rövid, amelynek a vége esetleg akasztófa, és ez a pap nem mondotta meg azt, hogy van ennek a dolognak még egy másik része is, amely talán enyhítő. A bíró előtt a tanú­nak mindent legjobb meggyőződése szerint kell elmondani.« T. Nemzetgyűlés ! Hogy fannak-e enyhítő körülmények, voltak-e, azt a bíróságnak lesz majd feladata kideríteni. Hogy én a magam részé­ről a becsületes referens módjára vallottam min­dent, amiről tudomásom volt és úgynevezett enyhítő körülményeket is, — vagyok bátor erre vonatkozólag is illusztrációkat felhozni a hiteles vallomásból. (Halljuk ! jobbfelől.) Például (ol­vassa) : »Rakovszky továbbá azt is kijelentette, hogy ők csak azért vannak itt, hogy a király körül polgári személyek is legyenek, azaz, necsak kato­nák, hanem politikusok is legyenek környezetében. Rakovszkynak e nyilatkozatából az volt a be­nyomásom, hogy ő ezzel meg akarta cáfolni azt az elterjedt hirt, hogy őt a király ministerelnökké nevezte ki.« Kérdem a t. Nemzetgyűléstől, nem enyhítő körülmény-e ez a vallomásban ? (ügy van 1 jobbfelől.) Menjünk tovább (olvassa): »Andrássynak azt is figyelmébe ajánlottam, hogy a ministerelnök pécsi beszéde a vele való meg­egyezés után történt meg és azt is mondottam, hogy nagyfontosságú az a körülmény, hogy Andrássy is a király környezetében van. Erre gróf Andrássy kijelentette, hogy ő véletlenül került bele az egész dologba, (Derültség jobbfelől.) nem volt tudomása előzetesen a királynak Magyar­országra való érkezéséről, a királynak Budapestre való menetelének előkészítésében részt nem vett. Azt is mondotta, hogy neki ezt nem fogják elhinni, (Derültség jobbfelől.) mint ahogy azt sem akarták elhinni, hogy a húsvéti királylátogatás alkalmá­val én véletlenül kerültem a király környezetébe. Rakovszky maga is megerősítette, hogy Andrássy­nak nem volt előzetes tudomása a királynak Magyarországra való érkezéséről. xAndrássy akként adta elő ide vonatkozólag a történteket, hogy ő Dénesfán az unokája keresztelőjén vett részt, amikor ebéd után egy repülőgép szállott le, amely a királyi párt hozta. Ez időtől kezdve volt a király környezetében. A tárgyalást velem legin­kább Rakovszky folytatta a tőle szokásos tem­peramentummal s Andrássy Gyula csak nagyon ritkán szólott bele.« Kéidezem, t. Nemzetgyűlés, Hegy ez is nem olyan vonás-e, amely alkalmas arra, hogy enyhítő

Next

/
Thumbnails
Contents