Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.

Ülésnapok - 1920-294

362 A nemzetgyűlés 294. ülése 1922. évi január hó 21-én, szombaton. mányzónak még- visszaküldési, még vétójoga sincs, bármiképen határoz ebben a kérdésben a nemzetgyűlés. Ebből következik, hogy Belitska honvédelmi minister urnák nincs joga ellenjegyezni olyan okmányt, melyben az foglaltatik, hogy a hatalmat egyedül csak a kormányzó adhatja át. A kormányzónak ebbe semmi beleszólása nincs, egyedül a nemzetgyűlés illetékes állást foglalni. Madarász Zsigmond: Mi lesz akkor, ha a nemzetgyűlés megszűnik ? Rakovszky István : Majd lesz más fórum. Épen ezért adta be Ugron Gábor vagy Rassay Károly t. barátom azt a határozati javaslatot, hogy a kormányzói hatalom időtartamát meg kell határozni, mert szintén mulasztása ennek a törvénynek, hogy ez meg nem történt. Erre mindenesetre provideálni kell. Ha nem lesz nemzetgyűlés, akkor lesz parlament és természetes, hogy ez a nemzetgyűlés jogaiba fog lépni e tekintetben. (Helyeslés a baloldalon.) Én ezeket azért hoztam fel, hogy felhivjam a t. Ház figyelmét arra a sok tévedésre, ferditósre és félremagyarázásra, amivel e tekintetben találkoztunk. Azt látjuk, hogy itt a legprimitívebb állampolgári jogokat lábbal tiporják. Egy tendenciát látok, azt, hogy még azokat a jogokat is, amelyeket ez a kis nemzet meg tudott magának tartani, szűkítsék és elvegyék. Nem akarom azt mondani, hogy szándékosság van abban, hogy megjelent az a hadi parancs, mely a kormányzónak arrogálja azt a jogot, hogy Magyarország trónja felett szuverénül rendelkezzék. De jellemző a puszta tény, hogy ilyen ideológia, ilyen felfogás egyáltalán érvényesülhet. Közjogi pongyolaság ez, pedig közjogi kérdésekben vigyázni kell, mert ha ma szó nélkül hagyjuk azt, hogy a nemzet egyik legvitálisabb jogát a kormányzó ellenmondás nélkül elvitatja, lehet, hogy jóhiszeműen, lehet, hogy rossz tanácsadók tanácsa következtében, lehet, hogy Belitska ministernek tanácsa alapján, akiről meg vagyok győződve, hogy távol áll tőle jogaink csorbítása : akkor nem tudom, hogy, lejtőre jutván, hol áll meg az a lefelé guruló golyó. (Ugy van! a baloldalon) Nekünk nincs jogunk hozzá, mi már csak napokig élünk, nekünk nem szabad a nemzet közkincséből, az alkotmányból, melynek úgyszólván már csak foszlányain élősködünk, a legkisebbet is feláldozni. Nekünk ezt védenünk kell és itt nem lehet semmiféle érzékenységekkel előhozakodni. (Ugy van! bal felöl.) Bródy Ernő: A nemzet érdeke! Rakovszky István: De nem lehet itt semmiféle inszinuációkkal sem előjönni. Én, azt hiszem, teljesen tárgyilagosan kezeltem ezt a kérdést. Én mindig megvédtem Magyarország alkotmányát még a rossz tanácsadók által félrevezetett, de általam a legmélyebben tisztelt királlyal szemben is. Meg kell tehát védenem Magyarország kormányzójával szemben is, ha nem is volt szándékában az alkotmányt megsérteni. Mert meggyőződésem, hogy minden elveszhet» népünk nagyrésze elpusztulhat, elvehetnek tőlünk erőszakkal még több megyét, de ha mi ragaszkodunk őseinktől reánk hagyott törvénykönyvünkhöz, ha ragaszkodunk az ősi alkotmányhoz, akkor ez olyan összekapcsoló erő lesz, amely az elszakított országrészekkel minket ismét egyesíteni fog és mint a török hódoltság alatt a nemzeti egységet "Werbőczy Tripartitumja jelképezte, ugy fogja a mi ezeréves alkotmányunk ezt az országot most is újból összekovácsolni. Az indemnitást el nem fogadom. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a baloldalon.) Kováts J. István : Szónokot számosan üdvözlik. (Derültség a jobboldalon.) Dinich Vidor : Már megint személyeskedik ! (Zaj.) Rakovszky István : A bukott püspökjelölt ur! (Zaj,) Elnök: Az ülést délután 4 óráig felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Szólásra következik? Berki Gyula jegyző : Haller István ! Haller István : T. Nemzetgyűlés ! Rakovszky István t. képviselőtársam beszédére azért nem kívánok reflektálni, mert nagyon szeretném ha az a téma átadatnék már egyrészt a bíróságnak, másrészt pedig a történetirónak. (Helyeslés jobbfelöl.) Ennek a kettőnek a hivatása megállapítani, hogy hol volt itt a tévedés, ki járt a helyes utón, ki kívánta az ország javát helyesebben szolgálni. (Ugy van ! a -jobboldalon.) En a magam részéről feltételezem a jóhiszeműséget, de feltételezem jobbról és balról egyaránt. Én nem kívánok ítéletet mondani senki felett, mert azt hiszem, hogy az ország érdekét szántszándékkal kockáztatni senki sem akarta, és mindenkit cselekedeteiben az a törekvés vezetett, hogy minél nagyobb eredményt tudjon az ország javára biztosítani. ítéletet mondani afelett, hogy kinek a szándéka, illetőleg módszere vezetett volna hamarább az ország boldogulásához, az ország területének kiegészítéséhez, erre a jövendő, a történetírás lesz hivatva ; a cselekedetek felett pedig a bíróság fog mondani és kell hogy mondjon igazságos Ítéletet. (Ugy van! jobbfelöl.) T. Nemzetgyűlés! Bethlen István gróf minister elnök ur karácsony napján egy cikket irt az egyik napilapba. A kereszténység legfőbb ünnepén arról elmélkedett, hogy hogyan lehetne az ország újjáépítésének szolgálatába állítani a két forradalomból és a háborúból átmentett nemzeti erőket. Ebben a cikkében foglalkozik azzal is, hogy hogyan lehet a zsidóságot beállítani az újjáépítés szolgálatába s megszabni azokat a feltételeket, amelyek szerint ez a tényező is elhelyezkedhetik a keresztény érában s hozzá-