Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.
Ülésnapok - 1920-294
358 A nemzetgyűlés 294. ülése 1922. a következő állt a manifesztumban (olvassa) : »Politikai meggyőződése miatt senki se fog üldözést szenvedni.« (Halljuk ! Halljuk ! a haloldalon.) »Azon férfiak, akik távozásom óta a különféle kormányokban résztvettek, nemcsak bogy emiatt kérdőre nem vonatnak, de amennyiben működésük az országra nézve üdvös volt, hálámra számithatnak. A távozásom óta elkövetett politikai bűncselekményekre teljes amnesztiát adok és e tekintetben kormányomat a szükséges előterjesztések ^ürgős megtételére utasitottam.« Ez az attáiaszttofa, ez az a golyó ... B. Szterényi József : Nem nobilis uralkodó, aki igy gondolkozik? (Zaj.) Rakovszky István: Tisztelt Nemzetgyűlés! A manifesztumban teljes sajtószabadság van biztosítva. Biztosítva van az internálási táborok feloszlatása. Mi azzal jöttünk ide, hogy az engesztelés pilitikáját inauguráljuk, (Ugy van! ügy van ! a baloldalon.) a jogbiztonságot helyreállítjuk, (Elénk helyeslés balfelöl.) az életbiztonságot garantáljuk, (ügy van ! ügy van ! a baloldalon.) a különféle szervezetek garázdálkodását megszüntetjük, (ügy van! ügy van! a baloldalon.) Ez volt a mi programmunk és épen ezért, mert azok a szervezetek nagyon jól érezték, hogy a lélekharang megkondult felettük, ha mi jövünk, ezért hiúsították meg az egészet. (Igaz! ügy van! balfelöl.) Budaváry László: Dehogy érezték! Meskó Zoltán: Dehogy ezért! Rakovszky István: Tisztelt Nemzetgyűlés! Most engedje meg a tisztelt nemzetgyűlés, hogy megvilágítsam azt, hogy nagy dolgokban épugy mint kicsinységekben, melyeket teljesen felesleges megemlíteni, mily valótlanságok vannak ebben a könyvben, (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) Itt van a kormányzó ur Mária-Teréziarend je. (Halljuk ! Halljuk ! a baloldalon.) Tisztelt Nemzetgyűlés ! Én többet nem mondok, de az van benne a Fehér könyvben, hogy a kormányzó ur ezt elhárította magától. Bethlen István gróf ezt megerősítette. Szemben a Fehér könyvvel, szemben gróf Bethlen Istvánnal megállapítom, hogy ez nem áll igy; nemcsak, hogy el nem hárította magától, hanem szorgalmazta. (Mozgás.) Gömbös Gyula: Nem ugy van! Tessék bebizonyítani! (Zaj.) Rakovszky István: Kérem, én többet nem mondok. En a legkisebb részletekig ismerem a dolgot ... Gömbös Gyula: Én is ismerem! Rakovszky István: El akarom hárítani magamtól azt a feltevést, hogy az egész ténykedést, ami e körül forgott, be akarnám vonni a vitába; csak arra akarok szorítkozni, hogy ez a könyv egy felesleges, kicsinyes dolgot is valótlanul állit be épugy, mint a legnagyobb dolgokat. Ezzel csak ez volt a célom. Én nem vádolom meg gróf Bethlen Istvánt avval, hogy valótlant mondott; ő erről nem lehetett informálva és tévedett. évi január hó 21-én, szombaton. Meg vagyok győződve arról, hogy ő nem ismeri a dolgot ugy, mint ahogy én ismerem. A másik, amire ki kell térnem, a mi szereplésünkre vonatkozik, (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) arra, hogy mi történt akkor éjjel Vass minister ur, gróf Andrássy Gryula, az én csekélységem, Boroviczényi Aladár követségi tanácsos ós Ottrubay alezredes között. Engedje meg a t. Nemzetgyűlés, hogy felolvassam a Fehérkönyvnek erre vonatkozó részét (olvassa) : »Megbízatott Vass József egyúttal azzal is, hogy szerezzen információt a királytól arra nézve, hogy mire alapítja azt a hitét, hogy szomszédaink fegyveres beavatkozása a trónra való visszatérése esetén nem fog bekövetkezni, a magyar kormány ugyanis e ténj^ekről nem tud semmit. Yass József azonban nem tudott a király..* elé jutni, Rakovszky és Andrássy megakadályozták őt abban és igy kénytelen volt a kormányzó levelét Rakovszkynak átadni és megbízatásához híven tőle kérni az információkat. Rakovszky azt felelte Yass Józsefnek, hogy neki a szomszédaink fegyveres beavatkozását illetőleg adatok nem állanak a rendelkezésére. Vass megkérdezte továbbá Rakovszkyt és Andrássyt, hogyan képzelik el akkor a kormányzást, amikor bizonyos, hogy néhány napon belül az országba betörő fegyveres erők a királyt innen elűzik.« (Igaz! Ugy van! jobb/elől.) Kérem, az ultimátumok játszottak itt szerepet, amelyek sohasem léteztek. (Zaj és ellenmondások a jobboldalon.) »Rakovszky kijelentette erre, hogyha a kísérlet nem sikerül, a királynak még mindig lesz módja és ideje, hogy visszautazzék. E válaszra Vass József leszögezte, hogy a kormányzó az államfői hatalmat a királynak nem adhatja át, mert ez jogcímet szolgáltathatna szomszédainknak az ország megszállására. Ezzel a tárgyalás befejeztetett.« (Zaj. Halljuk! Halljuk! balfelől.) Elsősorban is azzal akarok foglalkozni, hogy gróf Andrássy Gyula t. barátom és az én csekélységem meggátolták Vass Józsefnek a király elé való jutását. A tényállás itt az, hogy Őfelsége egyenesen megtagadta, hogy Vass Józsefet fogadja. Csontos Imre: Válogatott az emberekben! Ernst Sándor : Válogatott kormány és kormány között ! (Nagy zaj balfelöl.) Somogyi István: A királynak is van annyi joga, mint egy magánembernek! Rakovszky István: Bocsánatot kérek, ha Ernst képviselő ur kész volt az akasztófáig is menni a királyáért, ha önmagát annyira fel akarta áldozni a királyért, igen csodálkozom, hogy megvonja a királytól azt a jogot, amely minden közönséges embert megillet, hogy megválassza: kit akar fogadni és kit nem. Ernst Sándor: Kötelessége a kormányt fogadni! A kormány kormány! Törvényes kor-