Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.
Ülésnapok - 1920-294
A nemzetgyűlés 294. ülése 1922. Távol áll tőlem az, hogy ne ismerjem el, hogy bizonyos hazafias célokra kell áldozatokat hozni. Igen, ám hozzák meg azokat, de akkor a pénzügyminister urnák tiszta kezén keresztül folyjon az a pénz, akokra a célokra. Azért az az ember nekem garancia, azért a t. pénzügyminist er ur felel ; de felelőtlenül kiadni engedélyeket, privilégiumokat, monopóliumokat, itt most ezeket mint fügefalevéllel, haza fias céllal —• amelyet közelebbről nem akarok megjelölni —• fedezni : ez meg nem engedett dolog. T. pénzügyminister ur, tessék a folyton távollétével tündöklő ministerelnök urat megkérdezni. A ministerelnök urnák nemrég ismét valami hazafias cél elérésére, amely sürgős volt — elismerem — egy szervezet elnöke részéről az az ajánlat tétetett, hogy ő ezt a vállalkozást 5 millióért sikeresen keresztül tudja vinri. A ministerelnök urnák dicséretére mor dorn, hogy elővigyázatos volt ez esetben és az ő bizalmi férfiéhoz fordult, hogy folyósitsa-e ezt az 5 millió koronát. Tehát megvolt ez az 5 millió korona eire a célra. Az a bizalmi férfiú azt válaszolta : Nem ! Küldj nekem egy fél millió koronát és én elintézem. Ugy, ahogy a bizalmi férfi mondotta, a fél millió korona elküldetett és a cél fényesen eléretett, 4% millió megtakarítása val. Ez csak az egyik a sok példa közül. Örült költekezés folyik az egész vonalon, mintha mi mir,denn?p bankókkal fűlhetnénk, pazarlás mindenütt. (Ugy van I a bahldalon.) Ahelyett hogy egy zsugoriságig menő gazdálkodás folyna, még a takarékosságot sem látjuk. Egynéhány példát hozok fel. Valamennyien tudjuk, — hiszen mi augurok egymás között vagyunk, a szemébe nevethetünk egymásnak — hogy a ministeri umok szaporittatnak és ujabb politikai államtitkári helyek állittatnak fel. Hiszen egy igen érdemes elődje a t. minister urnák beszüntette ezeket azzal az indokolással, hogy teljesen feleslegesek. Friedrich István : Házhatározat alapján ! Rakovszky István : Igen, házhatározat alapján. De a ministerelnök urnák, ha megszorult politikai helyzetben van, ha nyomás jön egyik vagy másik pártról, az expediense nem a politikai kérdésnek magasabb szempontokból való megoldása, hanem azonnal egy ministeri állás kreálása, egy politikai államtitkári állás létesítése, a hozzátartozó apparátussal, s kormánybiztosságoknak osztogatása. Van már csecsemőkormánybiztos, bábakormánybiztos, (Derültség.) nem tudom, kire, mire van már kormánybiztosság, s ez mind az államháztartás rovására megy. A törvényhozás megkerülésével nagy hiteleket, 300 milliós hiteleket adnak a Hangyának példának okáért. Távol áll tőlem, hogy én a szövetkezeti elv ellen küzdenek. En itt nehéz harcokat vivtam a szövetkezetek érdekében 25 éven át, és nehéz harcokat vivtam a pénzügyi hatóságokkal szemben bizonyos előnyök elérése tekintetében, melyeket az alsó fokon mindig megtagadtak, de a pénzügyministerium részrehajlatlanságának legévi január hő 21-én, szombaton. 347 nagyobb dicséretére mondhatom, íogy mindazon előnyök, melyeket az alsó fokon 25 éven át megtagedíak, akárhányszor mentem a pénzügyministeriumba, mindig igazságos módon megadattak. 300 milliós hitelek nyújtása dezclált pénzügyi helyzetben anélkül, hogy a nemzetgyűlést megkérdeznék, meg nem engedett dolog. Es súlyosbitó körülmény az, hogy mi mindig keresztény kurzusról beszélünk. A múlt keresztény kurzusnak, amelyet nem neveztek ugyan keresztény kurzusnak, amely a néppártnak égisze alatt érvényesült, egy nagy é?deme veit, az : hogy törekedett csekély ereje dacára a közéleiben a tisztítási folyamatot megkezdeni és az inkompatibilitási törvényt megalkotni. Eb mit látok most ? Azt, hegy ugyanabban a szövetkezetben, hcl 300 millió koronás kölcsön adatik, képviselők inkompatibilis állásban igazgatósági elnöki, felügyelőbizottsági tagsági helyeket foglalnak el. Ez a modern keresztény kurzus megtagadása a múltnak, amelyben egykoron köz tilók néhányan szintén részt vettek abban a nagy harcban, amely arra irányult, hogy a közéletet épen az inkompatibilitások folytán megtisztítjuk a benne levő salaktól. Egy régi vivmányt, amelyért küzdöttem és harcoltam, épen keresztény vezérek és épen a í úlcldpJo'n ülők döntöttek romba. T. Nemzetgyűlés ! Én nem tudom, van-e tudomása a t. pénzügyminister urnák és a t. Nemzetgyűlésnek arról, hogy tagjai között egy globetrotter, egy szenvedélyes kéjutazó van, aki azon elv szerint, hogy az utazások az embert nûvelik, nagyon szép kirándulásokat tett.'(Derültség half elől.) Hát ez dicséretreméltó dolog. Én is utaztam. De én mindenkor, szerény viszonyaimhoz mérten, a magam költségére igyekeztem fejleszteni tudásomat és sohasem tettem, ezt az ország költségére. (Helyeslés és derültség halfelôl. Halljuk ! Halljuk !) Balla Aladár : Meg kell nevezni, hogy ki volt. Az ország pénzéről van szó ! Rakovszky István : Igaz, de én nem akarok személyeskedni, és azt hiszem, igy is mindenki megért engem. Egyébként a pénzügyminister ur a leghivatottabb, hogy az én mondatomat befejezze. Teljesen tőle függ, van-e kedve utána nézni ennek a dolognak. Ha van kedve, akkor megteheti igy, név nélkül is, ha pedig nem akarja ezt megtenni, akkor ugy is hiába mondom ki azt a nevet. (Ugy van ! halfelôl.) Tisztelt Nemzetgyűlés ! Az az ur a legrövidebb idő alatt járt Konstantinápolyban, Hollandiában, Angliában és Rómában. (Derültség halfelôl.) És úgyszólván csak angliai útja az oka annak, hogy én itt felszólalok, mert a többi olyan kis »smutzeráj«, amiről nem is érdemes beszélni. (Elénk derültség halfelôl.) Az angliai utazással kapcsolatban azonban tudomásom van arról, hogy az akkori pénzügyminister — gondolom Korányi — elszörnyülködött azon költségek nagyságán, amibe ez a londoni kirándulás került. Ugyanis az u. n. állam-misszió, amit az illető ur Angliában végzett, nem kevesebb, mint hét millió koronát emésztett fel és ugy tudom, hogy az illető ur az ő művelt44*
