Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.

Ülésnapok - 1920-293

520 A nemzetgyűlés 293. ülése 1922, Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Méltóztassék folytatni ! 7 Barla-SzabÓ József: Nagyon sokat személyes­kednek a túloldalról ! VáZSOnyi Vilmos : Majd itt lesz, ka befejeztük a ciklust ! (Derültség a szélsőbaloldalon.) Szilágyi LajOS : Hát megígérem túloldali igen t, képviselőtársamnak, hogy rövidebb leszek be­szédemben, mint az ő politikai barátja, Kováts János István volt, aki tudvalévőleg kormánypárti képviselő és mégis az egész délelőttöt kibeszélte. Szigorú tárgyilagossággal meg kell állapita­nunk azt, hogy elámitották a népet akkor, amikor megígérték neki, kogy a községet és a megyét is reformálni fogják. Tankovich János : Nem vallottuk, kogy üsd a zsidót ! Rassay Károly : Hát ki vallotta ? Tankovich János *. Itt nem vallotta senki ! Rassay Károly : Hallottuk onnan is ! Volt ott is egypár ébredő ur ! Kerekes Mihály : Hegedűs György mit csi­nált ? Elnök : Kérem Rassay és Tankovich képviselő urakat, ne folytassanak egymással társalgást, igy nem lehet tanácskozni ! Szilágyi LajOS : Jelenleg a vármegyei közgyű­léstől teljesen idegen a vármegyei nép. Azt csak nem fogják megcáfolni a túloldalról, hogy a vár­megyei törvényhatósági bizottság ma nem azonos a vármegye képviseletével; (ügy van! ahol-és a szélsőbaloldalon.) elszakadtak egymástól, és a tör­vényhatósági bizottság önmagát kiélt testület ké­pét mutatja. Ma ez a tény. Már pedig mi ebbe csak ugy csendesen beletörődni nem tudunk, mint ahogyan sokan teszik a túlsó oldalon. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Ez a rendszer, ami a vármegyékben és a köz­ségeknél van, tovább nem tartható fenn. Senki a saját ügyében biró nem lehet, következésképen a tisztviselőket is ki kell zárni abból, hogy a saját maguk ténykedése fölött mint bizottsági tagok Ítélkezzenek. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) El­szomoiitó, ha csak csonka Bihar vármegye tör­vényhatósági bizottságát és annak gyűléseit né­zem, hogy minden egyes alkalommal többségben vannak a tisztviselők, velünk, a megyebkottsági tagokkal szemben. Ha az alispán és főispán a szolga bírákat berendeli, akkor a liszt viselőkkei ' együtt többen vannak, rrint a bejövő megye­bi?ottsági tagok. (Helyeslés és felkiáltások a szélső­baloldalon : így van mindenütt !) A vármegyei bizottságot illetőleg mirden­esetre az az álláspontom, hogy senkit nem lehet kizárni az alkotmány sáncéiból, akit cda már egy­szer bevezettek. (Ugy van! a bal- és a szélsőbal­oldalon.) A szavozópdgár öntudatát visszeftjlesz­teiii, önérzetét megbántam, őt a már egyszer e'l­vezett jogaitól rregfosztari én szerintem nem lehet. (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Szijj Bálint: Mikor munkapirti veit, miért nem ezt követelte ? évi január hó 20-án, pénteken. Bródy Ernő : Tanult ! (Derültség.) Szilágyi Lajos : Ugy látszik, S ijj Bálint t. képviselőtársam csak az Utolsó időben olvas újsá­got, mert ha a régebbi években is olvasott volna lapokat^ tudná, hogy a munkapártban is igen sok ember volt, aki az általános választójognak volt a hive és engem egy hivatalos kommünikében meg is bélyegeztek amiatt, hogy az általános vá­lasztójog érdekében egy röpiratot irtam. (Fel­kiáltások balfelől : Nahát!) Tehát at. képviselő­társam rósz helyre irányította a megjegyzését. Amikor a legutóbbi szavazásnál az urnához .szólítottuk polgártársainkat, nem mondottuk ne­kik azt, hogy csak egyszer és csak most ennél az egy alkalomnál szavazhatnak, hanem épen ellen­kezőleg azt mondottuk nekik, hogy szavazati jogukat nemcsak a nemzetgyűlés tagjainak meg­választásánál, hanem a községi képviselőtestület és a vármegyei törvényhatósági bizottság meg­választásánál is gyakorolni fogják. A választó­polgárok ezt az Ígéretet nyilvántartották és most a kisgazdapárt határozhat, amit akar, de a szavazó­polgárok előtt helyt kell állni az akkori Ígéretekért. Tankovics János : Bizza ránk a képviselő ur, mi tudjuk a köíélességünket ! Rassay Károly : Ezzel nem lehet bolonditani senkit ! Tankovics János: Nem bolonditunk, ezt visszatestálom ! Épen azért alakult az önök pártja, hogy port hintsen szemünkbe a Magyar Ugarral ! Barla-Szabó József: Vörös Ugar, nem Magyar Ugar ! Rassay Károly : A doktor ur talán csizmával jött a világra ? Szilágyi Lajos: A választói jog megszükité­sébe tehát nem megyünk bele. A választói jogosultság mérvénél talán még fontosabbnak tartom a választás szabadságát és tisztaságát. Ugyanis azt követeljük, hogy kato­nák, csendőrök, rendőrök, közigazgatási tisztvise­lők, nemzetvédelmi tisztek vagy a Move és Érne ne vehessenek részt a választási akciókban. A sajtószabadságot és a gyülekezési szabad­ságot követeljük a választások előtt. Sándor Pál : Hiába követeljük ! Szilágyi Lajos: Követeljük azt is, hogy a vá­lasztások titkosak legyenek, és pedig az egész or­szágban, ugy a városokban, mint a községekben. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Azonkívül követeljük azt is, hogy a szavazás kötelező legyen, (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) s annak kö­telező vcltára szankció is legyen. (Helyeslés.) Te­hát ne történjék meg az, ami a legutolsó nemzet­gyűlési választásoknál történt, hogy ki volt ugyan mondva a kötelező szavazás, de az, aki a szava­zásban részt rem vett, nem k?p-a meg a maga büntetését. (EUenmondások jobb felől.) Követel­jük, hogy szankciója legyen annak, hegy a sza­vazás kö'fle^ő. Szijj Bálint: Efogrdjuk! Szilágyi Lajos : Egy bironyos, hegy olyan vá­lasztásokat — nagyon sajnálom, hogy már elment

Next

/
Thumbnails
Contents