Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.

Ülésnapok - 1920-293

A nemzetgyűlés 293. ülése 1922. Elnök : Kérem a képviselő urakat, szívesked­jenek a házszabályokhoz alkalmazkodni. Méltóz­tassék folytatni ! Szilágyi LajOS : Határozottan állitom és bizo­nyítani tudom tanuk egész tömegével, hogy a tu­dományegyetemi ifjúsággal már készen is van Gömbös t. képviselőtársam, viszont a műegyetem ifjúságával még nincs készen. A műegyetem ifjú­sága már másfelé orientálódik, (Felkiáltások hal­jelöl : Ahá!) a műegyetemi ifjúság keres más irá­nyuló politikusoknál támogatást, de nem kap. Rassay Károly : Elég szomorú dolog ! B. Szterényi József: Teljesen politikai irányba akarják az ifjúságot terelni, ahelyett, hogy tanul­nának az egyetemen. Ugron Gábor : Ez nemzetnevelés ! Somogyi István : Hogy fog kinézni a jövő Magyarország ! B, Szterényi József: Tönkre teszik az ifjúsá­got a királykérdéssel ! (Zaj. Elnök csenget.) j| Szilágyi Lajos : Igenis, énhozzám is jöttek ! Rassay Károly : Eddig ki tetszett kapesolni ; most egyszerre meg akarják oldani ! t Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! KiSS Menyhért: Az egyetemi ifjúság mindig politizált ! Szilágyi Lajos : A műegyetemi ifjúság nagy része nem akar ebbe a szervezetbe beolvadni és menekülni akar ez elől a kényszerű alakulás elől. Próbált nálam is tapogatózni, hogy miképen tud­nák kivonni magukat ez alól a szervezkedés alól, és én igen is tanukat tudok rá álíitani, hogy én nem használtam ki az egyetemi ifjúságnak ezt a jelentkezését, hanem elutasítottam magamtól őket (Egy hang balról : Menjenek tanulni !) azzal, hogy menjenek tanulni. Az egyetemi ifjúságot beleke­verni azokba a nagy alkotmányjogi küzdelmekbe, amelyeknek a küszöbén állunk, a legnagyobb lelki­ismeretlenség, (ügy van ! ügy van ! jobbfelöl.) B. Szterényi József : A legnagyobb veszedelem! ( Ugy van /) Szilágyi LajOS : Eltekintve attól, ami eddig történt ; eltekintve attól, hogy ki nem képzett egyetemi hallgatókat fegyverrel felszereltek és raj­vonalba állítottak, — ami szintén lelkiismeretlen­ség . . . Taszler Béla : De milyen ! Szilágyi LajOS : . . . mivel ki nem képzett em­bernek nem szabad fegyvert adni a kezébe, mert különben a vérpadra viszik őket, ha beállítják a raj vonalba, — eltekintve az ifjúságnak ettől a budaörsi szereplésétől : nem tudom, hogy ha ezt a mérges politikát be méltóztatik vinni az egye­temi ifjúság körébe, mikor lehet ezt majd onnan kiirtani. (Ugy van ! Ugy van ! bal felől.) Mert ha ennek meglesznek a maga következményei és áldo­zatai és újból történnek oly események, amelyek­nek következtében újból a nemzeti múzeum lép­csőiről kell halottakat temetnünk, akkor majd áll­janak elő azok, akik ezt a szervezkedést megcsi­nálták és vállalják érte a felelősséget. (Ugy van! Ugy van ! half elől.) Énszerintem az a legnagyobb NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920—1921. — XV. KÖTET. évi január hó 20-án, pénteken. 313 lelkiismeretlenség, ami most az egyetemi ifjúság körében a királykérdés körül történik. Dinich Vidor : Azért is vállalják a felelősséget, hogy 14 éves villamos váltóőrök kezébe puskát adtak ! Szilágyi LajOS : Érdekes megfigyelni, hogy pl. a Síózat csak azóta karolja fel az egyetemi ifjú­ság érdekeit ; csak azóta olvasunk róla hízelgő nyilatkozatokat, amióta Budaörsnél az egyetemi ifjúság egy része exponálta magát a szabad király­választás mellett. Sréter István : Erről szó sincs. Szilágyi LajOS : Hát azelőtt nem volt egyetemi ifjúság ? Azelőtt nem volt nagy a diáknyomor ? Akkor nem tartották szükségesnek a diáknyomor érdekében szónokolni és szervezkedni, csak azóta, amióta a királykérdésben azok, akik csak a Ma­gyar Távirati Iroda hírei alapján voltak tájékozva a helyzetről, állást foglaltak Őfelsége a király el­len ? Ez a legnagyobb lelkiismeretlenség. (Ugy van ! half elől.) A másik nagy adag lelkiismeretlenség — sőt többet mondhatnék — a nemzet tudatos félre­vezetése az, amit a ministerelnök ur csinál : hogy ugyanakkor, amikor ő tud erről a szervezkedésről, — mert tudja, hogy a szervezkedés folyik — ugyan­akkor a kisgazdapárt vacsorájáról azt röpíti ki a nagy nyilvánosság elé, hogy a legitimisták szervez­kednek az egyetemi ifjúság körében. Budaváry László : A Galilei-ifjak politikai szervezkedése ellen miért nem nyilatkozott ? Ugron Gábor : Eppur sí muove ! B. Szterényi József: Talán azok ellen harcol­tunk legerősebben ! Talán ugyanígy pattant ki akkor az egész dolog, a Galilei-kör üldözésével ! Nagyon jól van tájékozva a képviselő ur. Budaváry László : Meglehetősen ! Szilágyi Lajos : Azt is állítja«, t. ministerelnök ur, hogy a legitimisták szervezkednek a hadsereg­ben. Határozottan kijelentem, hogy ez nem igaz. (Az elnöki székei Bottlik József foglalja el. Ha ez igaz volna, akkor én tudnék erről, hi­szen a hadseregben —• azt hiszem — az összes legitimista képviselők közül a legtöbb összeköt­tetésem és vonatkozásom nekem van. Határozot­tan állitom, hogy ez nem igaz. Ellenben itt megint azt kell mondanom, hogy bizonyítani tudom, hogy kaszárnyáról-kaszárnyára járnak s a szabad király­választás érdekében propagandát fejtenek ki. (Egy hang a baloldalon : Gyönyörű !) Sréter István : Helytelen, ha csinálják. Tessék bizonyítani ! (Zaj a jobboldalon.) Tessék leleplezni, hogy ki jár ott, mert helytelen, ha ott jár ! Szilágyi LajOS : T. képviselőtársamnak fogok konkrét adatokkal, megnevezett kaszárnyákkal szolgálni, . . . (Helyeslés half elől.) Sréter István : Ez lesz a helyes ! Szilágyi LajOS : ... de a nyilvánosság elé nem viszem a dolgot. Egyszer már a nyilvánosság elé vittem, amikor Tomcsányi Vilmos Pál igazságügy ­40

Next

/
Thumbnails
Contents