Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.

Ülésnapok - 1920-293

304 Á nemzetgyűlés 293. ülése 1922. nyei. (Zaj és derültség a jobboldalon.) Igenis, Bethlen Istvánnak nagy része van abban, hogy a királypuccs történt. Rassay Károly : Ugy van ! Az ő kétszínű politikájának ! ö küldte szabadságra Boroviczénit és tűrte, hogy ott legyen a király mellett ! BeniCZky Ödön : Értelmi szerző ! Szilágyi LajOS : Annál is inkább leszegezhetem mások felelősségét e tekintetben, mert viszont nekem pedig, aki a kormány részéről üldöztetéseknek voltam kitéve, az egész puccsban semminemű részem nem volt. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak ! Szilágyi LajOS : De a Bethlen-kormány idejében alkalma volt az országnak látni az egységes pártalakitási kudarcoknak egész sorozatát is. Ez is jellemző a kormány eddigi működésére. Végül jellemzi a Bethlen-kormányt az a nemtörődömség, amellyel a parlamentarizmus felrúgásával az interpellációkat kezelte, amennyiben, mintegy semmibe véve a képviselőket, akik az interpellációkat előterjesztették, és a tárgyat, amelyben azokat előterjesztették, az interpellációknak egész sorozatára nem válaszoltak. Hornyánszky Zoltán : Ez a legkönnyebb módja az interpellációk elintézésének ! Szilágyi Lajos: A Bethlen-kormány főprogrammpontja az egységes párt toborzása volt. Meg is próbálta ezt sokféleképen, először sajtóagitációval, azután az alvezérek megpuhitásával, azután kormányzói audienciákkal, azután a pécsi programmal, némelykor honmentő mellveregetéssel, műválság előkészítésé vei, hitegetéssel, hamis hírekkel, választási fenyegetésekkel, politikai mesallianceokkal, a szociáldemokraták körüludvarlásával s a zsidók elé karácsonyi kézcsókra j árulással, (Derültség jobbfelől.) de mindez sikertelen volt és sikertelen lesz, amit folyton igér, amit azonban nem látjuk, hogy olyan nagyon komolyan akarna, az a választás is, amellyel a ministerelnök ur többséget akar magának szerezni. Rassay Károly : Ugy van ! Azért jön a nyilt szavazással. A világon sehol nincs ! Szégyen ilyennel előállani ! Szilágyi LajOS : Sikertelenek a ministerelnök ur törekvései azért, mert az egész ország már tisztán lát és mindenki tudja, hogy nincs már itt szó az alkotmány helyreállításáról, nincs már szó Magyarország újjáépítéséről, konszolidációról, nemzeti irányzatról, keresztény kurzusról, területvisszaszerzésről, hanem szó van a ma uralmon levők uralmának állandósításáról, (Ugy van I Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) még akkor is, ha emiatt az ország kül- vagy belpolitikai helyzete, avagy gazdasági helyzete szenved, még akkor is, ha a nemzet élete kerül kockára. Igenis, kell ennek a kormánynak is az alkotmányosság, kell az újjáépítés, kell a konszolidáció és egyéb jelszavak, de csak akkor, ha azok őt szolgálják, egyébként nem. Akkor inkább jöjjön a zavar, inkább jöjjön a baj ! Sőt belekergetik a nemzetet még az anarchiába is, a felfordulásba is, csakhogy addig, amíg huzniévi január hó 20-án, pénteken. halasztani tudják, uralmon maradhassanak. Pedig a magyar közélet egységes frontját nagyon könnyű volna megalkotni. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Ez igaz !) Nagyon könnyű volna egy magas színvonalú guvernementális pártot összetoborozni. Rassay Károly : Becsületes demokráciával kellene jönni ! Akkor mindjárt együtt lesz ! Javos Antal : Már megvan ! Szilágyi Lajos : Ez azonban nem történhetik meg ugy, ahogy a ministerelnök ur a magyar jogászsportegylet lakomáján a fehér asztalnál elharsogta. Ha letesznek odafenn Budán arról a tébolyról, hogy a nemzet zsarnoki igát tűrjön a nyakán, ha a Szegeden megalakult érdektársaság eláll attól a tervétől, hogy szolgálatába hajtja a nemzetet, . . . Kiss Menyhért : Ez nem áll ! Szegeden nem volt érdektársaság ! Szilágyi LajOS : ... akkor meg lehet alkotni a magyar nemzet egységes frontját, mert a magyar nemzet csak magáért, öncsak a tömegért élhet és nem azokért a kevesekért, akik jelenleg hatalmon vannak. Félek tőle, hogy ezek a kevesek ujabb forradalomba kergetik a népet, mielőtt tehát ez megtörténhetnék, erkölcsi kötelességük nekik, hogy eltávozzanak. Azért is támadjuk és ostromoljuk őket, hogy belekényszeritsük őket abba, hogy eltávozzanak a helyükről, mielőtt még forradalomba kergetik a népet. Igenis, fel kell cserélni — mint már ismételten mondtuk — az ideiglenes államfő környezetét a nemzet szine-javával, el kell űzni a gonosz tanácsadókat onnan, ahová a nemzet megmérhetetlen nagy kárára betolakodtak, és alkotmányosan, és parlamentárisán kell kormányozni, mert ez a nemzet talpraállásának első és elengedhetetlen feltétele. A nemzetgyűlés legsúlyosabb mulasztásai közé sorozom azt, hogy erről egyáltalában beszélni kell. Az 1920 ; I. törvénycikk, ugy látszik, teljesen használhatatlan papirtörvény, mert rá támaszkodva mégis lehet alkotmányellenesen és imparlamentárisan kormányozni. Elnök ; A képviselő urat másodszor figyelmeztetem, hogy a kormányzói hatalomnak ilyen alakban való bevonása a vitába házszabályellenes, és ha a képviselő ur igy folytatja, kénytelen leszek ezért rendreutasítani, sőt ha második rendreutasitásom sem használ, a szót a képviselő úrtól megvonni. (Mozgás a baloldalon.) Szilágyi LajOS : Én a kormányzásról beszéltem. Elnök : En elnöki kötelességemet teljesítem, mikor a képviselő urat figyelmeztetem, a többi teljesen a képviselő ur dolga. Dánér Béla : Egyszerű izgatás ! Hornyánszky Zoltán : Hányféle izgatás van ? Minősített és egyszerű ? Dánér Béla : Ha akarod, minősített ! Szilágyi LajOS ; Én az 1920:

1. tc.-ről beszéltem és képviselői kötelességemnél fogva tovább fogom véleményemet kifejtem az 1920:

1. tc.-ről, mindaddig, amíg abban az elnök ur részéről korlátozva nem leszek. Az én véleményem szerint" az 1920:

1. te. rossz és módosításra szorul. Különösen rossz azért, — és ezt tartom legnagyobb hibája-