Nemzetgyűlési napló, 1920. XV. kötet • 1922. január 13. - 1922. január 25.

Ülésnapok - 1920-293

A nemzetgyűlés 293. ülése 1922. kény részt venni hajlandó volna. Mi ennek az oka, t. Nemzetgyűlés ? (Felkiáltások jóbbfelől : A királykérdés !) Az őszinteség teljes hiánya a politikai élet terén. Én elismerem azt, hogy bizonyos fokig a politikusokkal, különösen az ellenvéleményen levő politikusokkal szemben kell teljesen őszintének lenni, hiszen taktikai kérdések is vannak, amelyekben nem politikus dolog mindig szint vallani, azonban az őszinteségnek ma már olyan hiánya észlelhető a politikai közéletben, hogy e tekintetben javulásnak kell bekövetkeznie, ezen az utón tovább már nem haladhatunk. Mi mindenki hátsó gondolatokkal dolgozik a politikában, ma mindenki a másik hátsó gondolatát keresi és innen van, hogy a megértést nem tudjuk biztositani, mert senki sem bizik a másikban. Ennek az állapotnak meg kell szűnnie. A legnagyobb őszinteséggel kell hogy viseltessünk egymás iránt az ország sorsának helyes intézésére irányuló munkánkban. (Helyeslés.) T. Nemzetgyűlés ! Másik oka annak, hogy ez az egységes párt nem tudott létrejönni, az, hogy a ministerelnök ur egy elhibázott politikai lépéssel óhajtotta ezt az egységet létrehozni, ö t.i. előállt egy programmal és anélkül, hogy a többségi pártok egyikébe vagy másikába belépett volna, azt követelte a többségi pártoktól, hogy csatlakozzanak hozzá. Ez politikailag nem vihető keresztül és sem nem alkotmányos, sem nem parlamentáris. Igenis, meg lehet csinálni az egységes pártot, lehet tömöríteni az erőket, de akkor lépjen be a ministerelnök ur a nemzetgyűlés legnagyobb pártjába, a kisgazdapártba, és meggyőződésem, hogy ebben az esetben egy elszánt, lelkes tábort talál maga mögött. Meg vagyok győződve arról is, hogy ha a ministerelnök ur ezt teszi, példáját sokan követni fogják a pártonkivüliek és azok közül, akik a keresztény nemzeti agrár-gondolat hívei. És akkor meg tudjuk csinálni azt az egységes nagy kormányzó pártot, amelyre igazán nagy szüksége van az országnak. T. Nemzetgyűlés ! Én a felhatalmazási törvényjavaslatot a magam részéről elfogadom, mert ezt elsősorban az ország érdekében szükségesnek tartom. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy véleményt és kritikát mondjak a kormány egyes ténykedéseiről és hogy felhívjam a figyelmet egyes olyan dolgokra, amelyeket a kormány eddig, ugy látszik, nem vett tekintetbe. Itt elsősorban szólni kívánok a közigazgatási reformról. A közigazgatási reform évtizedek óta kisért, de egyik kormány sem tudta megvalósítani. Hogy mi ennek az igazi oka és háttere, elképzelni nem tudom. Szüksége volna rá az országnak, de megvalósítani eddig nem tudták. Ma is, ugy tudom, készen fekszik a ministeriumban egy törvénytervezet, az.előző kormányok dolgozták már ki és ennek ellenére nem valósítják meg. Tudom, hogy most már rövid az idő arra, hogy ez a nemzetgyűlés megvalósítsa ezt a korszakalkotó reformot, (Egy hang balfelől : Volt idő rá !) azonban akkor is, ha nem bírjuk megvalósítani most, a közigazgatás NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920—1921. — XV. KÖTET. évi január hó 20-án, pénteken. 297 terén valamit mégis kell csinálni a demokrácia felé. A virilizmust értem elsősorban, amelyet el kell törölni. (Helyeslés jóbbfelől.) Én nem akarom radikálisan és teljesen eltörölni, de olyan formában óhajtom a kérdést megoldani, amint Budapesten történt, ugy, hogy a vililistákat is válasszák akként, hogy a törvény jelöljön ki bizonyos létszámot és ebből válasszák a virilistákat olyan számban, amint a törvényhatóság, vagy a község népességének megfelel. Ez átmeneti megoldás volna és megnyugtatást keltene a vidéken. Szükség is volna erre, mert ma a vármegyei bizottságok 7—8 esztendő óta ugyanazokból állanak ; akik 7—8 esztendővel ezelőtt voltak virilisták, ma is azok, akik választás utján kerültek be, ma is választott tagjai a bizottságnak. Ezt az anomáliát meg kell szüntetni, hiszen sokan vannak, akik nem rendelkeznek többé azzal a vagyonnal, hogy virilisták lehessenek és még mindig gyakorolják virilista-jogaikat. így nagyon sok kétség fér ahhoz, hogy a határozatok, amelyeket a községi képviselet vagy a vármegyei törvényhatóság hoz, törvényesek-e vagy sem, sőt véleményem szerint nem is törvényesek, mert megszűnt a mandátuma a választott tagoknak is, a virilistáknak is, igy tehát törvénytelen szervek működnek. A törvény rendelkezett a háború esetére és kimondta, hogy a békekötés után három hónappal meg kell ejteni a vármegyei törvényhatósági bizottsági és a községi képviselőtestületi választásokat. Semmi akadálya sincs annak, hogy ez megtörténjék. Nagyon fontosnak tartom ezt a kérdést, különösen abból a szempontból, hogy a vármegyei életet is frissítsük fel, vigyünk bele uj életet, (Helyeslés a jobboldalon.) ne hagyjuk ott azt a régi rendszert, amely évtizedek óta van, ahol családok és klikkek uralkodnak, ahol más ember nem juthat szóhoz, csak az, aki a klikkhez és a családhoz tartozik. (Ugy van! jóbbfelől.) Szükségesnek tartom tehát, hogy egy néhányszakaszos rövid törvényjavaslattal a virilizmus intézményét korrigáljuk és rendeljük el a vármegyékben és a községekben a választásokat és ezzel kapcsolatban a tisztujitásokat is, amely utóbbi némileg a fennálló törvények szerint korlátozva van, de ezen is segíteni lehet. Erről határozati javaslatot is terjesztek elő, amely igy hangzik (olvassa) : »Mondja ki a i emzetgyülés, hogy szükségesnek tartja a községi képviselőtestületi és a vármegyéi bizottsági tagok újbóli megválasztását és utasítja a kormányt ezek megejtésének sürgős elrendelésére és arra, hogy a virilizmusnak részbeni megszüntetésére sürgős törvényjavaslatot terjesszen elő.« (Helyeslés jobbX

felől.) Karafiáth Jeni : Fizetésjavitást ! Prakatur Tamás : Ha már a közigazgatásról beszélek, szóvá kell tennem a tisztviselők anyagi helyzetét is. Elismerjük általánosan, hogy sem az állami, sem a vármegyei, sem a községi tisztviselők nincsenek ugy dotálva, hogy abból tisztességesen megélni lehessen. A kormány a természetbeni ellátással némileg segített a helyzeten, de ez még 38